Pesti Srácok

Kétmillió euróra büntette a Google-t a párizsi kereskedelmi bíróság

Kétmillió euróra büntette a Google-t a párizsi kereskedelmi bíróság

A párizsi kereskedelmi bíróság kétmillió euróra büntette a Google-t a mobilalkalmazások fejlesztőivel szembeni visszaélésszerű kereskedelmi gyakorlata miatt. A Google-nek emellett három hónapon belül módosítania kell forgalmazási szerződésének hét pontját is.

A vállalatot 2018-ban idézte bíróság elé a francia fogyasztóvédelmi és versenyhivatal, mert külön tarifákat határozott meg a legnépszerűbb francia start-upok számára, hogy a platformjain értékesíthessék alkalmazásaikat. A versenyhivatal egyúttal kifogásolta, hogy a Google egyoldalúan módosíthatta a szerződéseket. Az Apple-t is bíróság elé citálták hasonló gyakorlat miatt, de abban az ügyben még nem született döntés.

A bíróság hétfői döntésében úgy ítélte meg, hogy a Google érdemi tárgyalás nélkül döntött forgalmazási megállapodásának kifogásolt pontjairól. A 2015. május 5. és 2016. július 2. közötti időszakban keletkezett szerződési előírásokkal megpróbálták egyenlőtlen helyzetbe kényszeríteni az alkalmazásfejlesztőket, miközben jelentős egyensúlytalanság volt a szerződő felek jogai és kötelezettségei között – indokolta döntését a bíróság. Az egyik kifogásolt szerződési kitétel például előírta, hogy a fejlesztők a Google által meghatározott ártartományban értékesítsék alkalmazásaikat, miközben az óriáscég minden eladás után harminc százalékos jutalékot vett fel.

A Google azzal érvelt, hogy az Android és a Google Play több lehetőséget nyújt az alkalmazásfejlesztőknek, mint bármely más platform, és jóval szélesebb közönséget érhetnek el általuk. Az amerikai óriáscég megjegyezte: a bíróság által kifogásolt pontok közül már többet módosított, és a kisebb fejlesztők, valamint az előfizetők esetében nemrég a jutalékot is csökkentette.

PestiSracok facebook image

Forrás: MTI; Fotó: Képernyőfelvétel

Ajánljuk még

Állítólagos zaklató üzenetek miatt kilencedik hónapja tartják letartóztatásban Szöőr Annát, a Civil Jogász Bizottság volt tagját

Magyar ugar 2020 október 30.
Kafkai abszurdba fordult a patrióta jogász-pszichológus ügye. Szöőr Anna családi vitái fajultak el annyira, hogy jelenleg zaklatás vádjával áll bíróság előtt, nem először. A vád szerint jelenlegi férjét, korábbi házastársát, vele közös gyermekeinek keresztanyját és a család ügyvédjét árasztotta el kéretlen elektronikus levelekkel, üzenetekkel. Bár a védők és egyes szakértői megállapítások szerint még azt sem bizonyítható, hogy egyáltalán Szöőr Anna írta a sérelmezett üzeneteket, mégis tizenkét hónapra fogházba záratná az ügyészség. Bűnismétlés veszélyére való hivatkozással a Budai Központi Kerületi Bíróság idén február 18-án rendelte el a letartóztatását. Kilencedik hónapja tartják fogva, nyolcszemélyes cellában, köztörvényes, köztük életellenes bűncselekmények miatt letartóztatottakkal összezárva (ami persze nem meglepő, letartóztatás esetén bárki bárkivel egy cellába kerülhet - a szerk.). A tárgyalásokra szoros kéz- és lábbilincsben viszik, nem telefonálhat, nem fogadhat látogatókat, és védőinek a szabadlábra helyezését, illetve a kényszerintézkedés enyhítésére benyújtott indítványait rendszeresen lesöprik. "Az új büntetőeljárási törvény szigorúan szabályozza a letartóztatás, mint legszigorúbb kényszerintézkedés alkalmazását. Ezt a kényszerintézkedést csak a legvégső, különösen indokolt esetben rendelhetik el. Ami történik, előrehozott büntetésnek és beismerés, kikényszerítés meg nem engedett eszközének tűnik, olyan jogi nonszensz, amelyet az ügyet ismerő védők széles körének megdöbbenése és értetlensége kíséri" – mondta a PestiSrácok.hu-nak Gaudi-Nagy Tamás, a Nemzeti Jogvédő Szolgálat vezetője, aki Szöőr Anna egyik védője is egyben, Molnár László Zsolt ügyvéd mellett. A jogász-pszichológus érdekében a Nemzeti Jogvédő Szolgálaton kívül a Lovas István Társaság és a Nemzetegyesítő Mozgalom is kiállt a napokban.

Csurka István igazsága – és tévedése

Vezércikk 2020 május 26.
„A Pistának sok mindenben igaza van” – mondta egyszer Antall József, amire sem hívei, sem bírálói nem szívesen emlékeznek ma már. Csurka határozottabb fellépést szeretett volna nemcsak a baloldallal, de általában azokkal szemben, akiket ma politikai establishmentnek, globalista hatalmi elitnek nevezünk. Antall hívei, egykori közvetlen munkatársai közül sokan nem szívesen látják be, hogy maga a miniszterelnök nagyon is tisztában volt azon erők gonosz és veszélyes mivoltával, akikkel szemben ők ma jobb esetben naivan, a fejüket homokba dugóan megengedőek, rosszabb esetben kifejezetten a kegyeikre, vállveregetéseikre hajaznak. Gyűlölői pedig abban a hamis önigazolásban hergelik magukat és egymást, hogy ő is a „háttérhatalom” embere volt. (Valójában épp az ellenkezője: az ő személye akadályozta meg, hogy Magyarországon ellenállás nélkül mentsék át minden hatalmukat a posztkommunisták, váltsanak át komcsiból liberális bőrbe a „gyíkemberek”.)