Pesti Srácok

Már nyomtatják a szavazólapokat (galériával!)

Már nyomtatják a szavazólapokat (galériával!)

Már nyomtatják az április 3-ai országgyűlési választás és a vele egy napon rendezett népszavazás szavazólapjait a budapesti ANY Biztonsági Nyomdában, amelynek géptermeiben és csomagolócsarnokaiban szerdán sajtóbejáráson mutatták be, milyen szigorú biztonsági intézkedések mellett készülnek a választási dokumentumok, és miként csomagolják, "dobozolják" azokat szavazóköri bontásban.

Nagy Attila, a Nemzeti Választási Iroda (NVI) elnöke a bejárás előtt tartott sajtótájékoztatón azt mondta, az ANY Biztonsági Nyomdában nyomtatják a kétféle (a magyarországi és levélben szavazáshoz szükséges) országos pártlistás szavazólapot, a 106 egyéni választókerület és a 12 nemzetiség országos listás szavazólapját, valamint a népszavazás kétféle (magyarországi és levélben szavazáshoz szükséges) szavazólapját, vagyis összesen 122-félét. Körülbelül 23 millió szavazólap készül a nyomdában. Mint mondta, a nyomda készítette a választási értesítőket, majd a szavazólapok jóváhagyását követően kezdte meg a népszavazási, az országos pártlistás és a nemzetiségi listás szavazólapok nyomtatását. Miután az országgyűlési egyéni választókerületi választási bizottságok is jóváhagyták a szavazólapokat, a nyomda megkezdhette az egyéni választókerületi szavazólapok gyártását. Az NVI elnöke elmondta: a jóváhagyott szavazólapokon látszik, hogy kevesebb a jelölt, mint négy évvel ezelőtt; emiatt könnyebben áttekinthető, kisebb szavazólapok készülnek. Az országos pártlistán hat lista szerepel; ez némileg hosszabb, mint egy fektetett A4-es lap.

A legtöbb jelölt a Békés megyei 1. számú egyéni választókerületben (Békéscsaba) lesz, itt 11 jelöltet vett nyilvántartásba a választási bizottság. A legkevesebb jelölt – négy–négy – a Bács-Kiskun megyei 5-ös (Kiskunhalas), a Győr-Moson-Sopron megyei 4-es (Sopron), a Hajdú-Bihar megyei 2-es (Debrecen), a Somogy megyei 2-es (Barcs) és 3-as (Marcali), valamint a Vas megyei 3-as (Körmend) választókerületben lesz.

A szavazólapokat többféle biztonsági jellel is ellátják, így például a címert és a Magyarország feliratot mutató vízjellel ellátott papírra nyomtatják, a jobb felső sarokban pedig a Szent Korona képét mutató perforációval (ricceléssel) látták el. Ezeken túl a nyomda szabad szemmel nem látható biztonsági elemeket is elhelyezett a szavazólapokon. A népszavazás szavazólapja A4 méretű és kék színű lesz a kerete – ismertette.

A szavazatszámláló bizottságok kapnak 165 ezer golyóstollat is, a tagok csak a hivatalos íróeszközt használhatják; a fülkékben is elhelyeznek egyet-egyet a voksoláshoz, de a választók a sajátjukat is használhatják. Kiküldenek a szavazókörökbe 110 kilométer nemzeti színű szalagot is az urnák lezárásához, valamint 55 kilométer nemzeti színű zsinórt. Az elsőválasztók nemzeti színű kitűzőt kapnak ajándékba.

Nagy Attila elmondta azt is, hogy a parlamenti választás és népszavazás költsége 20,8 milliárd forint, és azzal, hogy közös eljárásban bonyolítják le, 7 milliárd forintot lehet spórolni. A nyomdai költség 2,1 milliárd forint. Az április 3-ai voksoláson több mint 8 millió választópolgár jogosult szavazni.

Az ANY Biztonsági Nyomda nyomtatja az egyéb választási kellékeket is, amikkel a szavazás napján a szavazatszámláló bizottságok el tudják látni feladataikat, mint például a jegyzőkönyveket, borítékokat. Ezeket a szavazásig mindenhová kiszállítják. Az NVI háttéranyaga szerint a 106 egyéni szavazólapot két méreten nyomtatják: 90 szavazólap A4 méretű lesz, 16 ennél nagyobb, 420 x 203 milliméter. A szavazólapok területe összesen mintegy 1,65 millió négyzetméter, hosszában egymás után rakva ezek hossza 8000 kilométer. A szavazólapok súlya összesen mintegy 140 tonna. A nyomda készíti a szavazáshoz használt borítékokat is, mintegy 7,7 millió borítékot csomagolnak a szavazólapok mellé. A borítékok alapterülete összesen 523 négyzetkilométer, ami megközelíti Budapest alapterületét, ami körülbelül 525 négyzetkilométer. 1989 óta az ANY Biztonsági Nyomda, illetve jogelődje, az Állami Nyomda nyomtatja az összes országos választás szavazólapját. A fordulókat is figyelembe több mint 30 választáshoz készített már nyomdai anyagokat.

Nagy Attila, a Nemzeti Választási Iroda (NVI) elnöke mutatja az április 3-ai országgyűlési választás és a vele egy napon rendezett népszavazás szavazólapjait a budapesti ANY Biztonsági Nyomdában 1-HPGy
országgyűlési választás szavazólapja 4-HPGy
országgyűlési választás szavazólapja 6-HPGy
Az április 3-ai országgyűlési választás szavazólapjait nyomtatják a budapesti ANY Biztonsági Nyomdában 1-HPGy
Az április 3-ai országgyűlési választás szavazólapjait nyomtatják a budapesti ANY Biztonsági Nyomdában 2-HPGy
Az április 3-ai országgyűlési választás szavazólapjait nyomtatják a budapesti ANY Biztonsági Nyomdában 5-HPGy
Az április 3-ai országgyűlési választás szavazólapjait nyomtatják a budapesti ANY Biztonsági Nyomdában 6-HPGy
Az április 3-ai országgyűlési választás szavazólapjait nyomtatják a budapesti ANY Biztonsági Nyomdában 7-HPGy
Az április 3-ai országgyűlési választás szavazólapjait nyomtatják a budapesti ANY Biztonsági Nyomdában 10-HPGy
országgyűlési választás szavazólapja 3-HPGy
országgyűlési választás szavazólapja 5-HPGy
országgyűlési választás szavazólapja 7-HPGy
Forrás: MTI; Képek: Horváth Péter Gyula/PestiSrácok.hu
PestiSracok facebook image
Ajánljuk még

Kegyetlenül megkínozta, agyonverte, majd elásta hajléktalan áldozatait Dragan Bajic és bandája a csepeli eperföldön (videó) - a 20 éves NNI ügyeiből (4. rész)

Az alvilág titkai 2024 július 6.
Az idén 20 éve alakult NNI kiemelkedő nyomozásaiból válogattunk, a csepeli eperföldi sorozatgyilkosság ügyét mutatjuk be sorozatunk 4. részében. Több, mint 100 év fegyházat kapott 2016-ban a szerb börtönből megszökött Dravan Bajic és magyar hajléktalanokból álló bandája, a csepeli eperföldi sorozatgyilkosság elkövetői. Egy diósdi fiatalembert és egy négy fős nyáregyházi hajléktalan családot kínoztak meg bestiálisan, meggyilkolták őket, majd a holttesteket megégették, a diósdi áldozat maradványait a Dunába dobták, a család tagjainak maradványait az eperföld melletti erdőben elásták. A csepeli halálbrigád lebukását az összevert, megkínzott, majd félig elásott erdélyi M. Mátyásnak köszönhetik. M. kiásta magát, és a rendőrségen elmondott mindent.

Simlis szélhámos, vagy áldozat? - Gál László, a magyar futball örök túlélője

Sport exkluzív 2019 május 17.
A magyar foci mindig kitermelte magából a zavarosban halászó holdudvarát; különösen igaz volt ez a kilencvenes évekre, de még a 2000-es évek sem feltétlenül a nyugalomról szóltak. Rengeteg adócsalási és bundaügy rontotta az amúgy is egyre mélyebb morális és szakmai szinten álló hazai futball renoméját; kalandorok és menedzsernek álcázott csalók szálldostak dögkeselyűként, és markoltak ki annyi pénzt a fociból, amennyit csak tudtak. Időnként most is kiesik egy-egy csontváz a szekrényből, azonban a jelenlegi viszonyokból visszatekintve félelmetes volt ez az időszak. Sok emblematikus figurára emlékszünk, akik így vagy úgy részt vettek ebben a kavalkádban: az egyikük Gál László, aki megfordult a Fradiban technikai igazgatóként, a Videotonban és a Honvédban ügyvezető igazgatóként, szerepet vállalt a Vasasnál is, jelenleg pedig az Ózdi FC elnöke. Gált folyamatosan zavaros ügyek követték, adócsalási botrányok és gyanúsítások, legutóbb pedig az Ózdnál is furcsa pénzügyi szituációba kerültek, melyben tudomásunk szerint az MLSZ vizsgálatot rendelt el és a NAV is nyomozást indított. A PestiSrácok.hu személyesen is beszélt Gál Lászlóval, aki szerint személye mindenhol csípte valaki szemét, többször kvázi balek volt, és vele próbálták elvitetni a balhét. Vajon mindig rosszkor volt rossz helyen, vagy ügyeskedő, simlis bajkeverő, aki mindenhol igyekezett kibújni a felelősségre vonás alól, és új helyen folytatni az üzelmeit?