Pesti Srácok

Megcáfolta Róna Péter hazug kijelentéseit a Miniszterelnökség

Megcáfolta Róna Péter hazug kijelentéseit a Miniszterelnökség

Az ATV megkeresésére cáfolta meg a Miniszterelnöki Sajtóiroda Róna Péter hazugságait. A baloldali államfő-jelölt az uniós kifizetésekkel kapcsolatosan terjesztett álhíreket.

– ezzel reagáltak a Miniszterelnökség részéről az ATV.hu-nak arra, hogy Róna Péter, az ellenzék államfőjelöltje az ATV Egyenes beszéd című műsorában pénteken kijelentette: az EU egyik vezetőjétől úgy tudja, nem lesz több tárgyalás Magyarországgal az uniós helyreállítási alapról és az ehhez kapcsolódó uniós támogatásokról.

PestiSracok facebook image

– állította Róna Péter az uniós vezetőre hivatkozva.

Mint ismert, a magyar kormány 2511 milliárd forintos Next Generation EU helyreállítási forrásra nyújtott be igényt az Ursula von der Leyen vezette Európai Bizottságnak. A tárgyalások elhúzódását a kormány részéről a családvédelmi törvény módosításával magyarázzák – ezek szerint a Bizottság elnöke több időpontot is megjelölt korábban a tárgyalások bizonyos fázisában a budapesti látogatására, de ezt a törvény elfogadása után lemondta. A Bizottság részéről viszont jogállamisági kritériumokról nyilatkoztak, amik a közbeszerzések átláthatóságát és a korrupció elleni keretrendszert érintik. (A családvédelmi törvény miatt kötelezettségszegési eljárást indított az Európai Bizottság.) A tét az igényelt 2511 milliárd előlegének az utalása, ami több mint 326 milliárd forint. Kormányzati nyilatkozatok arról szólnak, hogy az áprilisi parlamenti választások után felgyorsulhatnak a tárgyalások, és megszülethet a megállapodás a helyreállítási alapról.

A Miniszterelnökség részéről arra, hogy a 2021-től induló EU-s hétéves büdzséből érkeznek-e a Magyarországnak járó uniós források, azt válaszolták: a már futó programokra folyamatosan utal a Bizottság.

– írta válaszában a Miniszterelnöki Sajtóiroda.

Forrás: ATV.hu; Fotó: MTI/Magócsi Márton

Ajánljuk még

Vérrel írt üzenet, fegyverarzenál, eltévedt lövedék – Fokozódik a feszültség a déli határnál

Exkluzív 2023 szeptember 5.
Tovább súlyosbodott a helyzet a déli határunk szerb oldalán azóta, hogy Az Akta bemutatta a terrorista embercsempész bandák táborait, akiknek az egymással folytatott háborúja a helyi magyarok életét veszélyezteti. Ahogy riportunkban bemutattuk, afgán és észak- afrikai terrorista csoportok tanyáznak a Szabadka környéki erdőkben, sorozatlövő, gránátvető fegyverekkel és gránátokkal ellátva, és most már naponta vannak tűzharcok, lőnek és robbantanak, gyakran a lakóházak közelében. Ezek a bandák szervezik a napi több száz, Zágrábból a Délvidékre érkező illegális migráns továbbjuttatását. Az elmúlt napokban fokozódott az amúgy is tarthatatlan helyzet. A lövöldözések maradványait, lőszerhüvelyeket néhány tíz méterre a határtól százával találni – már a határon lőnek, miközben 300–400 fős csoportok invázióját irányítják neki a kerítésnek. És már nem létráznak: végigvágják a kerítést, azon tuszkolják át az embereket az akciót fegyveresekkel fedező embercsempészek. A PestiSrácok.hu számos exkluzív felvételt kapott a terroristákról és a felkutatásukra irányuló akciókról. Megtaláltuk a TikTokon az embercsempész bandák egymásnak szóló hadüzeneteit, különböző üzenetekkel ellátott videóit. Ezek a felvételek is jól mutatják, hogy elit terrorista csoportok háborúja dúl az embercsempész piacért, illetve területekért. A BIRN balkáni oknyomozó portálnak pedig a csoportok vezetőit is sikerült beazonosítania, és belső informátoraik által a területfelosztási harcok eseményeit is feltérképezték. Hat hónapon át tartó kutató-elemző munkájukból az is kiderül, hogy a marokkói és afgán bandák háborújához főleg Koszovóból albán bűnözői körök biztosítják a fegyvereket, méghozzá igencsak borsos áron.

A Közel-Kelet következő időzített bombája: a kurdok

Exkluzív 2016 július 22.
A Közel-Keleten gyakran összefolyik a külpolitika és a belpolitika, a vallási, etnikai és persze gazdasági érdekek mentén kitörő konfliktusokban sokszor követhetetlen, hogy ki kivel van és miért. Ebben az örök háborús térségben a híradásokat napok óta uraló Törökország az egyik legerősebb játékos. Most a puccs a húzótéma, ám Erdoğan elnök külföldön és belföldön egyaránt olyan aktív politikát folytat, hogy mindig történik valami az országával. Van azonban valami, amin mindig megakad a törökök szeme, bármelyik közel-keleti szomszédjuk felé néznek: a kurdok. A török-szír-iraki-iráni határvidéken élő 30-40 milliós lélekszámú népnek nincs saját állama, ez pedig olyan feszültségeket szül folyamatosan, hogy akár ők lehetnek a jövőbeli híradók főszereplői.