Pesti Srácok

Meghalt Szkárosi Endre

Meghalt Szkárosi Endre

Életének hetvenedik esztendejében, 2022. március 22-én elhunyt Szkárosi Endre költő, irodalomtörténész, műfordító, egyetemi tanár. Experimentális színházzal és intermediális művészettel, hangköltészettel foglalkozott. A hírt a barátok és a családja is megerősítették.

Szkárosi Endre 1952-ben született Budapesten. 1977-ben végzett az ELTE magyar–olasz szakán. 1978–83 között a Mozgó Világ szerkesztőségében dolgozott, 1984-től a JATE-n (ma: Szegedi Tudományegyetem), 1994-től az ELTE Romanisztikai Intézetében tanított irodalmat és művelődéstörténetet. 2009-től az ELTE Irodalomtudományi Doktori Iskola programvezetője – írja a Litera.

Mint költő a hetvenes évek elején kezdte pályáját, experimentális színházi munkát végzett, irodalomtörténeti, kritikai és szépírásokat publikált. A nyolcvanas évektől mélyülnek el költői-művészi kutatásai: hangköltészeti, zenei, vizuális művészeti és performanszmunkái nemzetközileg ismertek, rendszeresen dolgozott zenekarokkal, főként a Konnektor, az angol Towering Inferno, vagy a '90-es évektől a Spiritus Noister együttesekkel. Számos könyvet és egyéb kiadványt publikált, több hazai és nemzetközi költészeti-művészeti rendezvényt szervezett, rendszeresen vett részt nemzetközi fesztiválokon. Az Artpool Művészetkutató Központ alapítványi kuratóriumának elnöke, a Mészöly Miklós Egyesület ügyvezető alelnöke. 2013-tól a Moholy-Nagy Művészeti Egyetem doktori tanácsának külsős tagja, 2016-tól az Artisjus Szerzői Jogvédő Iroda Egyesület vezetőségi tagja. Kutatói tevékenysége középpontjában a modern magyar irodalom, az európai avantgárd kérdései, az experimentális költészet és intermediális művészet története és elmélete állt. 2018-tól 2021-ig a Szépírók Társaságának elnöke volt.

Forrás: Litera; Fotó: Slam Poetry Magyarország

PestiSracok facebook image
Ajánljuk még

Állítólagos zaklató üzenetek miatt kilencedik hónapja tartják letartóztatásban Szöőr Annát, a Civil Jogász Bizottság volt tagját

Magyar ugar 2020 október 30.
Kafkai abszurdba fordult a patrióta jogász-pszichológus ügye. Szöőr Anna családi vitái fajultak el annyira, hogy jelenleg zaklatás vádjával áll bíróság előtt, nem először. A vád szerint jelenlegi férjét, korábbi házastársát, vele közös gyermekeinek keresztanyját és a család ügyvédjét árasztotta el kéretlen elektronikus levelekkel, üzenetekkel. Bár a védők és egyes szakértői megállapítások szerint még azt sem bizonyítható, hogy egyáltalán Szöőr Anna írta a sérelmezett üzeneteket, mégis tizenkét hónapra fogházba záratná az ügyészség. Bűnismétlés veszélyére való hivatkozással a Budai Központi Kerületi Bíróság idén február 18-án rendelte el a letartóztatását. Kilencedik hónapja tartják fogva, nyolcszemélyes cellában, köztörvényes, köztük életellenes bűncselekmények miatt letartóztatottakkal összezárva (ami persze nem meglepő, letartóztatás esetén bárki bárkivel egy cellába kerülhet - a szerk.). A tárgyalásokra szoros kéz- és lábbilincsben viszik, nem telefonálhat, nem fogadhat látogatókat, és védőinek a szabadlábra helyezését, illetve a kényszerintézkedés enyhítésére benyújtott indítványait rendszeresen lesöprik. "Az új büntetőeljárási törvény szigorúan szabályozza a letartóztatás, mint legszigorúbb kényszerintézkedés alkalmazását. Ezt a kényszerintézkedést csak a legvégső, különösen indokolt esetben rendelhetik el. Ami történik, előrehozott büntetésnek és beismerés, kikényszerítés meg nem engedett eszközének tűnik, olyan jogi nonszensz, amelyet az ügyet ismerő védők széles körének megdöbbenése és értetlensége kíséri" – mondta a PestiSrácok.hu-nak Gaudi-Nagy Tamás, a Nemzeti Jogvédő Szolgálat vezetője, aki Szöőr Anna egyik védője is egyben, Molnár László Zsolt ügyvéd mellett. A jogász-pszichológus érdekében a Nemzeti Jogvédő Szolgálaton kívül a Lovas István Társaság és a Nemzetegyesítő Mozgalom is kiállt a napokban.

Csurka István igazsága – és tévedése

Vezércikk 2020 május 26.
„A Pistának sok mindenben igaza van” – mondta egyszer Antall József, amire sem hívei, sem bírálói nem szívesen emlékeznek ma már. Csurka határozottabb fellépést szeretett volna nemcsak a baloldallal, de általában azokkal szemben, akiket ma politikai establishmentnek, globalista hatalmi elitnek nevezünk. Antall hívei, egykori közvetlen munkatársai közül sokan nem szívesen látják be, hogy maga a miniszterelnök nagyon is tisztában volt azon erők gonosz és veszélyes mivoltával, akikkel szemben ők ma jobb esetben naivan, a fejüket homokba dugóan megengedőek, rosszabb esetben kifejezetten a kegyeikre, vállveregetéseikre hajaznak. Gyűlölői pedig abban a hamis önigazolásban hergelik magukat és egymást, hogy ő is a „háttérhatalom” embere volt. (Valójában épp az ellenkezője: az ő személye akadályozta meg, hogy Magyarországon ellenállás nélkül mentsék át minden hatalmukat a posztkommunisták, váltsanak át komcsiból liberális bőrbe a „gyíkemberek”.)