Pesti Srácok

Századvég: a rezsicsökkentés a 2010 utáni új gazdasági modell szimbolikus programja

Századvég: a rezsicsökkentés a 2010 utáni új gazdasági modell szimbolikus programja

Az idén tizedik évébe lépett rezsicsökkentés a 2010 utáni új gazdasági modell egyik szimbolikus programja, amelyben jól látszik a hazai jobb- és baloldal közötti gazdaságpolitikai különbség – hangsúlyozta Barthel-Rúzsa Zsolt, a Századvég Közéleti Tudásközpont Alapítvány elnökhelyettese kedden, a Századvég Rezsi Konferencia című rendezvényen, Budapesten.

Barthel-Rúzsa Zsolt, a Századvég Közéleti Tudásközpont Alapítvány elnökhelyettese kiemelte: a 2010 előtti baloldali kormányok leépítették az állam szabályozói és tulajdonosi mozgásterét, így az nem volt képes megvédeni a magyar családokat a multinacionális energiavállalatok növekvő profitelvárásaitól. Elmondta, hogy a baloldali kormányok alatt az áram ára kétszeresére, a gáz ára háromszorosára emelkedett, a fizetési nehézségekkel küzdő háztartások száma pedig drasztikusan növekedett. Barthel-Rúzsa Zsolt rámutatott arra, hogy ezzel szemben a jobboldali kormány a magyar családok érdekeinek képviseletét állította törekvéseinek középpontjába, a hatósági tarifák bevezetésével, a nemzeti tulajdon megerősítésével visszaépítette az állam mozgásterét, amivel képessé vált biztonságos és megfizethető energiaellátást garantálni a magyar családoknak.

– tette hozzá. Barthel-Rúzsa Zsolt rámutatott arra, hogy a megváltozott körülmények hatására az uniós tagállamok energiapolitikája fordulatot vett, és a korábban elutasított magyar rezsicsökkentési program követendő példává vált. Ez a fordulat jó lehetőséget biztosít Magyarország számára, hogy a jövőben az európai energiapolitika még aktívabb alakítójává váljon és a közösség törekvéseit észszerűbb irányba terelje.

PestiSracok facebook image

Forrás: MTI; Fotó: MTVA/Bizományosi/Faludi Imre

Ajánljuk még

A külkeres fia is jól keres: Geszti Péter, a kádergyerek, avagy a KISZ KB VIT-vágtájától a Nemzeti Vágtáig

A Hálózat 2020 április 12.
Milliárdokat költött a Postabank a kilencvenes években arra az agresszív, kikerülhetetlen reklámkampányra, amely mögött az Akció nevű vállalat és Geszti Péter állt. Ők is tevékeny részesei voltak annak, hogy a bank zavartalanul menetelhetett a bukás felé – állami tízmilliárdokkal kisegítve. Noha Gesztit a sajtó következetesen valamiféle self made man-ként építette fel, ez hazugság. Apja, a neves rádiós-tévés szerkesztő vitte be a tévébe, anyja pedig a Chemolimpex, majd a Taurus cégek külkereskedője volt, később fia után ő is a Danubius Rádióhoz került. Geszti tévés apja a halála előtt már a szovjet KGB és a magyar állambiztonság alá tartozó IPV vállalat főosztályvezetője volt, így elmondható, hogy mindkét felmenője hírszerző-gyanús, de legalábbis hálózati állásokban dolgozott. Geszti zenészként barátjával, Berkes Gáborral futott be, aki hozzá hasonló kádergyerek. Utóbbi Berkes Péter őrnagy-író fiaként szintén kivételezett helyzetben volt, apja eleinte propaganda-regényeket és cikkeket írt, majd ifjúsági író lett belőle, hasonlóan a katpolos Berkesi Andráshoz. Berkes Gábor is szerethette a Néphadsereget, mert első együttesét Lobogónak hívták, amelyet a katonaság lapjában mutattak be. Utána kezdett az Első emeletbe, amelynek szövegírója Geszti lett. Geszti a rendszerváltás idején lépett be az Akcióba, amelyet a KISZ-hez közeli rádiósok alapítottak, és amelynek első nagy haditette a KISZ KB által támogatott VIT-vágta levezénylése volt. Folytatjuk a Postabank történetét.

Így történt a Pápay-klán lemészárlása a dunaszerdahelyi Fontana bárban – Hihető vajon Bodoky Károly vallomása? (Videó)

Az alvilág titkai 2024 március 19.
Az 1999. március 25-én, a dunaszerdahelyi Fontana bárban történt tízes gyilkosság ügyében beismerő vallomást tett az egyik elkövető, a rimaszombati Bodoky Károly. Vallomásában mindent a Turek néven ismert magyarországi maffiózóra, valamint néhai Szamaránszky Árpádra (alias "Paprika") kent. Bodoky állítja: ő Kalasnyikovval sakkban tartotta a Fontana földszintjén a vendégeket, míg az emeleti kártyaszobában Kalasnyikovokból 117 lövéssel szitává lőtte Turek és Paprika a Pápay-klán főnökét, Pápay Tibort és kilenc alvezérét. Bodoky vallomása kerek, logikus, krimiszerű fordulatokkal teli, ám hihetünk-e neki? A szlovák ügyészek mindenesetre nem igyekeznek vádba foglalni a vallomás tartalmát.