A nyugati hálózatok is beszálltak a szlovén választásokba
A felmérések szerint szoros küzdelem várható a Janez Janša miniszterelnök vezette Szlovén Demokrata Párt és a balliberális Szabadság Mozgalma között a szlovéniai választáson. A potenciális koalíciós partnerek parlamentbe jutásán múlik majd, hogy a jobb- vagy a baloldal alakíthat kormányt, azonban, mint az várható volt, a jelek szerint Janšának erős nyugati ellenszéllel kell szembenéznie.
A nemzetközi sajtóban jelenleg nincs olyan Szlovéniáról szóló elemzés, amelyben Orbán Viktor miniszterelnök neve ne lenne megemlítve. A nyugati balliberális körök ugyanis attól féltik a 2,1 millió lakosú Szlovéniát, hogy Janez Janša miniszterelnökkel az élén a szomszédos Magyarország útjára lép – írja a Magyar Nemzet.
A jelenlegi koalíció kemény tekintélyelvű uralma és a demokrácia leépítésének gyakorlata folytatódna, mint Orbán Magyarországában
– idézi a lap a baloldali Delo napilap cikkét a vasárnap sorra kerülő szlovén parlamenti választásokról. Nem elég, hogy a miniszterelnöki székben harmadszor ülő, 63 éves Janša jó barátságot ápol a magyar kormányfővel és Donald Trump győzelméért drukkolt a 2020-as amerikai elnökválasztáson, politikai riválisai szerint aláásta a bíróságok és a média függetlenségét. Bár Szlovénia nem került akkora össztűz alá az uniós intézmények részéről, mint hazánk és Lengyelország, a jobboldali ljubljanai kormánynak számos jogállamisági vitája akadt különösen az Európai Parlamenttel, amelynek egyes képviselőit Soros György üzletember bábjainak nevezett a miniszterelnök, kiváltva ezzel a balliberálisok haragját.
Április 24. tulajdonképpen népszavazás lesz a szlovén demokráciáról
– vélekedett ugyancsak Janez Janša legfőbb választási riválisa, Robert Golob, egy 55 éves üzletember, aki a kevesebb mint egy éve megalapított, zöldpárti-liberális Szabadság Mozgalomnak az elnöke.
Míg Janez Janša és pártja, a Szlovén Demokrata Párt évtizedek óta a legnagyobb erőt képviseli a jobboldali térfélen, addig a balliberális oldalon rendre a Robert Golobéhoz hasonló pártok bukkannak fel, majd tűnnek el a politika süllyesztőjében. Az előző három miniszterelnök, Marjan Šarec, Miro Cerar és Alenka Bratušek pártjai például örülhetnek, ha megszerzik a parlamentbe jutáshoz szükséges négy százalékot.
A Parsifal intézet felmérése szerint egyébként Janšáék a szavazatok 29,4 százalékát szerzik meg vasárnap, Golobék 28,6 százalékot, a többi párt a bejutási küszöb körül mozog. A kormányalakítás szempontjából lényeges, hogy a potenciális koalíciós partnerek közül ki kerül be a parlamentbe.
Végre van egy kormányunk, amely át tudta vezényelni Szlovéniát az egyik legnehezebb időszakán
– látja sokkal pozitívabban az ország helyzetét a konzervatív Demokracija magazin, emlékeztetve arra, hogy a koronavírus-járvány után is stabil a szlovén gazdaság. A lap szerint nem a szlovén jogállam állapota miatt kellene aggódni, hanem a médiában meglévő balliberális túlsúly és a posztkommunista örökségtől megszabadulni képtelen bíróságok miatt. Kérdéses egyáltalán, hogy a jogállamiság kérdésének megítélése mennyire befolyásolja majd a választás kimenetelét.
Sokkal biztosabbnak tűnik az, hogy a választópolgárokat leginkább az ukrajnai háború és az energiaválság miatti áremelkedések aggasztják a leginkább – ez derül ki a Mediana intézet két hete készült felméréséből. A válaszadók 95 százaléka attól tart, hogy nőni fognak az energiaárak, 94 százalékuk pedig attól, hogy az alapvető fogyasztási cikkek ára is drasztikusan emelkedik. A háború ügyében a Nyugat szemében Janša a „jó oldalára” állt, hiszen egyes ellenzéki riválisaival ellentétben úgy véli, fegyverekkel kell ellátni Ukrajnát és minél előbb szankciókkal kell sújtani az orosz energiaágazatot.
Forrás: Magyar Nemzet; Fotó: MTI/EPA/Reuters/Christian Hartmann
