Pesti Srácok

Az önpusztítás spiráljába került az emberiség az ENSZ jelentése szerint

Az önpusztítás spiráljába került az emberiség az ENSZ jelentése szerint

Az éghajlatot befolyásoló emberi tevékenység világszerte egyre több katasztrófához vezet − figyelmeztetett az ENSZ kedden, az „önpusztító spirál” megállítását szorgalmazva. Az ENSZ Katasztrófakockázat-csökkentési Hivatala (UNDRR) új jelentésében kiemelte: a klímaváltozás miatt világszerte rohamosan növekszik a katasztrófák száma. Az elmúlt két évtized minden évére 350-500 közepes vagy annál nagyobb méretű katasztrófa jutott − írták a jelentésben. Ezek költségei az elmúlt évtizedben átlagosan évi 170 milliárd dollárra nőttek.

Az évtized végére, 2030-ig 560-ra nőhet a katasztrófák éves száma, és életek milliói kerülhetnek veszélybe a szárazság, a szélsőséges időjárás és az áradások miatt.

− húzta alá Amina Mohammed, az ENSZ főtitkárhelyettese a beszámoló ismertetésekor. Egyúttal felszólította a nemzetközi közösséget, hogy állítsa meg ezt az önpusztító spirált.

PestiSracok facebook image

− mondta.

− tette hozzá.

A jelentésben rámutattak, hogy a világ tévesen ítéli meg a természeti katasztrófák kockázatát, alábecsüli azokat, és túlzott optimizmussal, valamint a legyőzhetetlenség érzésével közelít a problémákhoz. A beszámoló szerint növekszik a katasztrófák mérete és intenzitása. Az elmúlt öt évben több áldozata és érintettje volt a katasztrófáknak, mint az azt megelőző öt évben. A katasztrófák aránytalanul sújtják a fejlődő országokat, amelyek átlagosan bruttó hazai össztermékük egy százalékát veszítik el évente a csapások miatt, miközben a fejlett országokban csak 0,1-0,3 százalék ez az arány. A legmagasabb költségeket az ázsiai-csendes-óceáni térség viseli.

− hívta fel a figyelmet Mami Mizutori, az UNDRR vezetője.

Forrás: MTI; Fotó: MTI/AP/AFP

Ajánljuk még

Rabok legyünk vagy szabadok? - Halkó Petrával, az új könyvéről beszélgetünk a csütörtöki Polbeat-felvételen

‎Polbeat 2025 június 11.
A szabadságelvűségünk magyar? Volt-e valaha szabad a magyar nemzet, vagy mindig is a nemzetközi ideológiák társadalomátalakító kísérleteinek terepeként szolgált? A rendszerváltoztatás idején, 1989–1990-ben valóban visszaszereztük a szabadságunkat vagy csak egy illúziónak, esetleg egy átverésnek estünk áldozatul? Halkó Petra, a XXI. Század Intézet vezető elemzője Rabok legyünk vagy szabadok? című könyvében ezekre a kérdésekre keresi a választ, Stefka István és Huth Gergely pedig ezeket a témákat feszegeti majd a Polbeat következő, június 12-i, csütörtöki nyilvános felvételén, melyre ezúttal is az R56 Gasztrosörözőben kerítünk sort. Természetesen nem némi, hanem sok aktualitással fűszerezve, mert a szabadságharcosok és hazaárulók vetélkedése - sajnálatosan - örök!