Pesti Srácok

Herczegh Anita: Az anyagi nehézségek nem gátolhatják a gyerekek álmait

Herczegh Anita: Az anyagi nehézségek nem gátolhatják a gyerekek álmait

Sem a háború árnyékában, sem egy évtized múlva ne feledkezzünk el a koronavírus-járvány árváiról, hiszen ezek a gyermekek, ezek a fiatalok akkor is rászorulnak majd a támogatásunkra – hangsúlyozta Herczegh Anita, a köztársasági elnök felesége a Regőczi Alapítvány javára, a Pesti Vigadóban tartott szerdai jótékonysági koncerten, ahol Boros Misi lépett fel.

Herczegh Anita, az alapítvány kuratóriumának elnöke emlékeztetett arra, hogy a koronavírus-járvány következtében sok fiatal félig vagy teljesen árva lett. Köszönetet mondott Boros Misinek az előadásért, hozzátéve: a fiatal zongoraművész koránál sokkal érettebb személyiség, aki értőn és érzékenyen figyeli a körülötte levő világot. Átérzi a koronavírus árváinak helyzetét, hiszen a korosztályáról van szó. Herczegh Anita az árvák között példaként említette azt a fiatalembert, aki tavaly, az érettségi előtt veszítette el a járvány miatt édesanyját és teljesen árván maradt. Beszélt arról a testvérpárról, ahol a kicsit több mint 18 éves báty lett 15 éves testvére gyámja. Hozzátette: nem fogadható el, ha egy gyerek amiatt nem tudja kibontakoztatni tehetségét vagy amiatt kell feladnia az álmait, mert anyagi nehézségek okán ezt nem tudja megvalósítani. A Regőczi Alapítványt a koncerten részt vevő Áder János köztársasági elnök és felesége, Herczegh Anita hozta létre azzal a céllal, hogy hosszú távú és személyre szabott gondoskodást biztosítson annak a több mint ezer gyermeknek, aki a koronavírus-járvány miatt elveszítette egyik vagy mindkét szülőjét.

Forrás: MTI ; Fotó: MTI/Bruzák Noémi

PestiSracok facebook image
Ajánljuk még

Állítólagos zaklató üzenetek miatt kilencedik hónapja tartják letartóztatásban Szöőr Annát, a Civil Jogász Bizottság volt tagját

Magyar ugar 2020 október 30.
Kafkai abszurdba fordult a patrióta jogász-pszichológus ügye. Szöőr Anna családi vitái fajultak el annyira, hogy jelenleg zaklatás vádjával áll bíróság előtt, nem először. A vád szerint jelenlegi férjét, korábbi házastársát, vele közös gyermekeinek keresztanyját és a család ügyvédjét árasztotta el kéretlen elektronikus levelekkel, üzenetekkel. Bár a védők és egyes szakértői megállapítások szerint még azt sem bizonyítható, hogy egyáltalán Szöőr Anna írta a sérelmezett üzeneteket, mégis tizenkét hónapra fogházba záratná az ügyészség. Bűnismétlés veszélyére való hivatkozással a Budai Központi Kerületi Bíróság idén február 18-án rendelte el a letartóztatását. Kilencedik hónapja tartják fogva, nyolcszemélyes cellában, köztörvényes, köztük életellenes bűncselekmények miatt letartóztatottakkal összezárva (ami persze nem meglepő, letartóztatás esetén bárki bárkivel egy cellába kerülhet - a szerk.). A tárgyalásokra szoros kéz- és lábbilincsben viszik, nem telefonálhat, nem fogadhat látogatókat, és védőinek a szabadlábra helyezését, illetve a kényszerintézkedés enyhítésére benyújtott indítványait rendszeresen lesöprik. "Az új büntetőeljárási törvény szigorúan szabályozza a letartóztatás, mint legszigorúbb kényszerintézkedés alkalmazását. Ezt a kényszerintézkedést csak a legvégső, különösen indokolt esetben rendelhetik el. Ami történik, előrehozott büntetésnek és beismerés, kikényszerítés meg nem engedett eszközének tűnik, olyan jogi nonszensz, amelyet az ügyet ismerő védők széles körének megdöbbenése és értetlensége kíséri" – mondta a PestiSrácok.hu-nak Gaudi-Nagy Tamás, a Nemzeti Jogvédő Szolgálat vezetője, aki Szöőr Anna egyik védője is egyben, Molnár László Zsolt ügyvéd mellett. A jogász-pszichológus érdekében a Nemzeti Jogvédő Szolgálaton kívül a Lovas István Társaság és a Nemzetegyesítő Mozgalom is kiállt a napokban.

Csurka István igazsága – és tévedése

Vezércikk 2020 május 26.
„A Pistának sok mindenben igaza van” – mondta egyszer Antall József, amire sem hívei, sem bírálói nem szívesen emlékeznek ma már. Csurka határozottabb fellépést szeretett volna nemcsak a baloldallal, de általában azokkal szemben, akiket ma politikai establishmentnek, globalista hatalmi elitnek nevezünk. Antall hívei, egykori közvetlen munkatársai közül sokan nem szívesen látják be, hogy maga a miniszterelnök nagyon is tisztában volt azon erők gonosz és veszélyes mivoltával, akikkel szemben ők ma jobb esetben naivan, a fejüket homokba dugóan megengedőek, rosszabb esetben kifejezetten a kegyeikre, vállveregetéseikre hajaznak. Gyűlölői pedig abban a hamis önigazolásban hergelik magukat és egymást, hogy ő is a „háttérhatalom” embere volt. (Valójában épp az ellenkezője: az ő személye akadályozta meg, hogy Magyarországon ellenállás nélkül mentsék át minden hatalmukat a posztkommunisták, váltsanak át komcsiból liberális bőrbe a „gyíkemberek”.)