Pesti Srácok

Még kilenc napja van a Mi Hazánk Mozgalomnak, hogy elérje a szavazatok újraszámlálását

Még kilenc napja van a Mi Hazánk Mozgalomnak, hogy elérje a szavazatok újraszámlálását

A szavazatok újraszámolását követeli a Mi Hazánk Mozgalom, mert nem fogadja el, hogy a határon túlról érkező voksok miatt hét helyett csak hat képviselője lesz az új Országgyűlésben – számolt be az Infostart. Mindössze 48 szavazaton múlt a párt hetedik mandátuma.

A Mi Hazánk Mozgalom elnöke és leendő parlamenti frakcióvezetője a választás éjszakáján még úgy számolt, pártjának hét képviselője lesz az új Országgyűlésben. Toroczkai László már akkor is arról beszélt, hogy ellenszélben érték el ezt a mindenki számára meglepetést okozó eredményt.

– hangsúlyozta. A szavazatok 99 százalékának összesítésekor még mindig hét mandátummal számolt, utána viszont megérkeztek a külhoni magyarok által leadott, elsöprő többségében fideszes voksok, és a radikálisok képviselőcsoportjának létszáma 6-ra csökkent. Ezt látva Toroczkai László közleményt adott ki, amelyben újraszámolást követelt, mivel mindössze 48 szavazat alapján vették el tőlük a mandátumot, és adták azt a Fidesznek, pedig a Marosvásárhelyen talált zsákban a Mi Hazánkra leadott voksok is voltak, a Délvidéken pedig a Fidesszel szoros kapcsolatot ápoló Vajdasági Magyar Szövetség aktivistái kézbesítették átvételi elismervény nélkül a szavazólapokat. A Mi Hazánk nem fogadja el a jelenlegi helyzetet a vizsgálatok lezárásáig.

PestiSracok facebook image

A választási eredmény elleni jogorvoslatról a választási eljárásról szóló törvény 241. paragrafusának 105. pontja szól, amely kimondja, hogy az újraszámoláshoz egy konkrét törvénysértés gyanúja kell, és ha az illetékes választási bizottság ezt nem tartja megalapozottnak, akkor a bírósághoz, végső soron pedig a Kúriához lehet fordulni. Nagyon fontos azonban, hogy a törvény szerint a Nemzeti Választási Bizottságnak a voksolást követő 19. napon mindenképpen ki kell hirdetnie a választás eredményét. A Toroczkai Lászlóék által kezdeményezett jogorvoslatra tehát kilenc nap áll rendelkezésre, de az Országgyűlés ettől függetlenül májusban így is, úgy is megalakul.

Forrás: Mandiner; Fotó: Horváth Péter Gyula/PestiSrácok.hu

Ajánljuk még

Állítólagos zaklató üzenetek miatt kilencedik hónapja tartják letartóztatásban Szöőr Annát, a Civil Jogász Bizottság volt tagját

Magyar ugar 2020 október 30.
Kafkai abszurdba fordult a patrióta jogász-pszichológus ügye. Szöőr Anna családi vitái fajultak el annyira, hogy jelenleg zaklatás vádjával áll bíróság előtt, nem először. A vád szerint jelenlegi férjét, korábbi házastársát, vele közös gyermekeinek keresztanyját és a család ügyvédjét árasztotta el kéretlen elektronikus levelekkel, üzenetekkel. Bár a védők és egyes szakértői megállapítások szerint még azt sem bizonyítható, hogy egyáltalán Szöőr Anna írta a sérelmezett üzeneteket, mégis tizenkét hónapra fogházba záratná az ügyészség. Bűnismétlés veszélyére való hivatkozással a Budai Központi Kerületi Bíróság idén február 18-án rendelte el a letartóztatását. Kilencedik hónapja tartják fogva, nyolcszemélyes cellában, köztörvényes, köztük életellenes bűncselekmények miatt letartóztatottakkal összezárva (ami persze nem meglepő, letartóztatás esetén bárki bárkivel egy cellába kerülhet - a szerk.). A tárgyalásokra szoros kéz- és lábbilincsben viszik, nem telefonálhat, nem fogadhat látogatókat, és védőinek a szabadlábra helyezését, illetve a kényszerintézkedés enyhítésére benyújtott indítványait rendszeresen lesöprik. "Az új büntetőeljárási törvény szigorúan szabályozza a letartóztatás, mint legszigorúbb kényszerintézkedés alkalmazását. Ezt a kényszerintézkedést csak a legvégső, különösen indokolt esetben rendelhetik el. Ami történik, előrehozott büntetésnek és beismerés, kikényszerítés meg nem engedett eszközének tűnik, olyan jogi nonszensz, amelyet az ügyet ismerő védők széles körének megdöbbenése és értetlensége kíséri" – mondta a PestiSrácok.hu-nak Gaudi-Nagy Tamás, a Nemzeti Jogvédő Szolgálat vezetője, aki Szöőr Anna egyik védője is egyben, Molnár László Zsolt ügyvéd mellett. A jogász-pszichológus érdekében a Nemzeti Jogvédő Szolgálaton kívül a Lovas István Társaság és a Nemzetegyesítő Mozgalom is kiállt a napokban.

Csurka István igazsága – és tévedése

Vezércikk 2020 május 26.
„A Pistának sok mindenben igaza van” – mondta egyszer Antall József, amire sem hívei, sem bírálói nem szívesen emlékeznek ma már. Csurka határozottabb fellépést szeretett volna nemcsak a baloldallal, de általában azokkal szemben, akiket ma politikai establishmentnek, globalista hatalmi elitnek nevezünk. Antall hívei, egykori közvetlen munkatársai közül sokan nem szívesen látják be, hogy maga a miniszterelnök nagyon is tisztában volt azon erők gonosz és veszélyes mivoltával, akikkel szemben ők ma jobb esetben naivan, a fejüket homokba dugóan megengedőek, rosszabb esetben kifejezetten a kegyeikre, vállveregetéseikre hajaznak. Gyűlölői pedig abban a hamis önigazolásban hergelik magukat és egymást, hogy ő is a „háttérhatalom” embere volt. (Valójában épp az ellenkezője: az ő személye akadályozta meg, hogy Magyarországon ellenállás nélkül mentsék át minden hatalmukat a posztkommunisták, váltsanak át komcsiból liberális bőrbe a „gyíkemberek”.)