Pesti Srácok

Moszkva figyelmeztette Helsinkit és Svédországot a NATO-csatlakozás következményeire

Moszkva figyelmeztette Helsinkit és Svédországot a NATO-csatlakozás következményeire

Oroszország figyelmeztette Svédországot és Finnországot esetleges NATO-csatlakozásuk következményeire – jelentette ki Marija Zaharova orosz külügyi szóvivő szerdán, a Rosszija–24 tévécsatornának nyilatkozva.

– mondta Zaharova.

PestiSracok facebook image

– tette hozzá. A szóvivő az interjúban azt is elmondta, hogy Oroszország már nem bízik meg többé az ukrán tárgyalófélben, és Moszkva szerint Kijev továbbra is következetlenül fog viselkedni a diplomáciai egyeztetések során. Ezzel kapcsolatban megismételte az orosz álláspontot, amely szerint Ukrajnában egy kívülről irányított rendszer van hatalmon, amely figyelemelterelésre használja a tárgyalásokat.

Az Igor Konasenkov vezérőrnagy, az orosz védelmi minisztérium szóvivője által ismertetett szerda délelőtti hadijelentés szerint az orosz légierő gépei 73 ukrán katonai célpontra, a rakétaerők és a tüzérség egységei pedig 1053 katonai infrastrukturális létesítményre mértek csapást kedd éjszaka. A légvédelem hat drónt és két Tocska–U harcászati rakétát lőtt le. A tábornok szerint az ukrán fegyveres erők a háború kezdete óta 140 repülőgépet, 496 drónt, 253 légvédelmi rakétarendszert, 2388 harckocsit és egyéb páncélozott harcjárművet, 256 rakéta-sorozatvetőt, 1029 tüzérségi löveget és aknavetőt, valamint 2232 különleges katonai járművet veszítettek.

A donyecki "népi milícia" szerdai tájékoztatása szerint öt ukrán katonai egység hagyta el a mariupoli Azovsztal fémmű területét és tette le a fegyvert. A Telegramon megjelent közlemény szerint a megadás lehetőségéről az üzem területén szétszórt röplapokból szereztek tudomást. Az Izvesztyija című lap szerint a létesítményre kedden agitációs anyagot tartalmazó lövedékeket lőttek ki.

Az orosz védelmi minisztérium bejelentette, hogy szerdán, közép-európai idő szerint 13 órától ismét humanitárius folyosót nyit, hogy az Azovsztalban körülzárt ukrán katonák és külföldi zsoldosok megadhassák magukat. Orosz tudósítások szerint Kijev nem adott engedélyt a kapitulációra, a nacionalista fegyveresek pedig halállal fenyegették meg vagy agyonlőtték azt, aki le akarta tenni a fegyvert.

Forrás: MTI; Fotó: MTI/AP/Szputnyik/Kreml/Mihail Klimentyev

Ajánljuk még

Rabok legyünk vagy szabadok? - Halkó Petrával, az új könyvéről beszélgetünk a csütörtöki Polbeat-felvételen

‎Polbeat 2025 június 11.
A szabadságelvűségünk magyar? Volt-e valaha szabad a magyar nemzet, vagy mindig is a nemzetközi ideológiák társadalomátalakító kísérleteinek terepeként szolgált? A rendszerváltoztatás idején, 1989–1990-ben valóban visszaszereztük a szabadságunkat vagy csak egy illúziónak, esetleg egy átverésnek estünk áldozatul? Halkó Petra, a XXI. Század Intézet vezető elemzője Rabok legyünk vagy szabadok? című könyvében ezekre a kérdésekre keresi a választ, Stefka István és Huth Gergely pedig ezeket a témákat feszegeti majd a Polbeat következő, június 12-i, csütörtöki nyilvános felvételén, melyre ezúttal is az R56 Gasztrosörözőben kerítünk sort. Természetesen nem némi, hanem sok aktualitással fűszerezve, mert a szabadságharcosok és hazaárulók vetélkedése - sajnálatosan - örök!