Pesti Srácok

Orbán Viktor: háború vagy béke a tét

Orbán Viktor: háború vagy béke a tét

Háború vagy béke – ezt tartja az április 3-i országgyűlési választás tétjének Orbán Viktor miniszterelnök, a Fidesz elnöke, aki a Magyar Nemzet szombati számában megjelent interjújában azt a meggyőződését hangoztatta, hogy az ellenzéki pártok az összefogásukkal mindent kockára tettek, és vasárnap mindent el fognak veszíteni.

Ha békét akarunk, akkor a nemzeti oldalt érdemes választanunk, aki háborút szeretne, támogassa a baloldalt – üzente a választóknak. Orbán Viktor a kampányt úgy értékelte: nagy meglepetés számára, hogy a "cudar körülmények" ellenére Magyarország "józan állapotban van", és az emberek a legbonyolultabb nemzetközi összefüggéseket is "kristálytisztán átlátják". Pontosan értik, hogy ez a voksolás egyben választás háború és béke, belesodródás és kimaradás között, s közben ott segítenek az Ukrajnából menekülőknek, ahol csak tudnak. A "magyar fül" számára abszurdnak nevezte Márki-Zay Péter ellenzéki miniszterelnök-jelölt kijelentését, miszerint Ukrajna a mi háborúnkat vívja, hiszen – mondta – "két nagy szláv nép" áll háborúban egymással. Leszögezte: ez nem Magyarország háborúja, de bennünket érintő háború, hiszen a szomszédunkban tombol, és nemcsak eltévedt lövedékek, hanem megtervezett harci cselekmények is kerülhetnek kőhajításnyira a magyar határtól, például, ha fegyvereket szállítanánk Ukrajnába, akkor bármelyik pillanatban várhatnánk a szállítmányokat megsemmisítő katonai csapásokat. Azt is jelezte: közel vagyunk a harcoló felekhez, ismerjük őket, "minket nem lehet felültetni". Ukrajnával kapcsolatban felhívta a figyelmet, Magyarország emlékszik arra, hogyan bántak az ukránok a kárpátaljai magyarokkal, és tudja, hogy azok a "nyugati képzelgések", amelyek Ukrajnát mintademokráciának állítják be, a "terep nem ismeretéből" adódnak.

Oroszországgal kapcsolatban pedig úgy fogalmazott: "nem kétséges, hogy a felelősség a háborúért az oroszok vállát nyomja, bármilyen úton jutottak is erre a döntésre". Ugyanakkor – hangsúlyozta – Magyarország segít Ukrajnának, de nem azért, mert a mi háborúnkat vívná, hanem azért, mert Oroszország háborút indított ellene és létében fenyegetett állam lett. Úgy vélte: vannak nyugati országok, amelyek úgy akarják elrendezni a háború utáni világot, hogy teljes szakadás álljon be nyugat és kelet között, de ez egész Közép-Európának, benne a magyaroknak is rossz lenne. A háborúval kapcsolatos baloldali nyilatkozatokat elítélve megerősítette azt az állítását: a magyar baloldal és az ukrán vezetés már megállapodott, hogy a baloldal győzelme esetén Magyarország fegyvereket szállít és elzárja az orosz olaj- és gázvezetékeket. Szerinte mindez "nem kevés nyugati ország támogatásával" történik majd. Arra a kérdésre, nem tart-e attól, hogy ezzel a távolságtartással kisebbségben vagy akár egyedül marad Európában, úgy válaszolt: a magyar kormány álláspontja a többségi álláspont, hiszen a NATO is azt képviseli, hogy a háborúból ki kell maradnunk, nem vállalhatunk semmilyen fegyveres konfliktust a NATO határain túl. Hozzátette: az EU-ban bonyolultabb a helyzet, de a nagy országoknak, a németeknek, a franciáknak hasonló a véleményük, mint Magyarországnak. Arra a felvetésre, hogy a visegrádi országok szövetsége viszont "megroppant", a kormányfő úgy reagált:

PestiSracok facebook image

– értékelt. A miniszterelnök a gazdasági helyzettel és az inflációval kapcsolatban úgy fogalmazott: "felhős az ég", ezért is biztat mindenkit arra, hogy szavazzon a Fidesz-KDNP-re, mert tapasztalt, higgadt, a nemzeti érdekekért mindig kiálló kormányra lesz szükség. Orbán Viktor riasztónak nevezte, hogy a német infláció meghaladta a 7 százalékot, és 10 százalék fölé is ugorhat, a másik nagy gondnak pedig azt tartja, hogy a többféle válság – az infláció, a háború, az unió déli államainak eladósodottsága és a brüsszeli energiapolitika – most már összeadódik. Azt szorgalmazta: rá kell bírni Brüsszelt, függessze fel, hogy klímavédelmi célokból, előre megtervezetten emeli a hagyományos forrású energia árát.

– hangsúlyozta, hozzátéve, figyelnünk kell arra, Németország hogyan birkózik meg saját inflációjával, mert, "ha nekik nem sikerül, akkor nekünk is nehéz lesz". Az EU-s forrásokkal kapcsolatban leszögezte: a baloldal állításaival szemben az uniós pénzek most is jönnek, a járvány miatt létrehozott helyreállítási alappal kapcsolatos vitát pedig gyorsan rendezni fogják, ha a Fidesz-KDNP nyeri a választást. A gyermekvédelmi népszavazásról azt mondta: ezzel gátat vethetnek "a gender szóval eltakart politikai és ideológiai" nyomulásnak. Orbán Viktor kijelentette: nem tart attól a "felállástól", hogy a baloldal összefogott, és "egyetlen alakzatban" száll szembe a Fidesszel.

– szögezte le Orbán Viktor.

Forrás: MTI/Magyar Nemzet; Fotó: MTI/Miniszterelnöki Sajtóiroda/Benko Vivien Cher

Ajánljuk még

"Az árulók nem mi vagyunk, és nem én változtam, hanem Orbán" - Itt az exkluzív Csintalan-Vincze PS-interjú! (videókkal!)

Magyar ugar 2018 április 23.
Jajj, Istenem, ne hülyéskedj már, hogy Simicska Lajos záratta be a Magyar Nemzetet, meg a Lánchíd Rádiót. Értem én, hogy elzáratlan pénzcsapok özönével a hát mögött nehéz megérteni, de előbb, vagy utóbb mindenki megtanulja, hogy milyen ez, hogy adott esetben a hónap végén elfogyhat a lóvé és arról kell dönteni, hogy az egész család megy-e a levesbe - jelentette ki a PestiSrácok.hu-nak adott exkluzív páros interjúban Csintalan Sándor, aki lányával, a konzervatív értékeket valló és a Fidelitasban politizáló Vincze Emíliával beszélgetett portálunkkal. A Hír TV műsorvezetője, Simicska Lajos bizalmi embere elárulta, Simicska döntésébe nem volt beavatva, mert ilyen döntést neki kell meghoznia, de barátai és kollégái kerültek szörnyű helyzetbe. Csintalan szerint a G-napon az kockáztatott, aki a Magyar Nemzetnél, Lánchíd Rádiónál és a Hír TV-nél maradt. Szarvas Szilveszter ezzel kapcsolatban vitába szállt Csintalannal.

„Rákos daganat” – Simonyi András és a KGB-hez sorolt DIVSZ, avagy egy hálózati aranyifjú fantasztikus pályafutása

A Hálózat 2021 január 20.
Simonyi András ex-nagykövet különösen durva nyilatkozatot tett nemrégiben, amelyben „rákos daganatot” emlegetett. Pedig neki illene hallgatnia. Simonyi apja Dániában dolgozó „kereskedelmi tanácsos” volt a diktatúrában, a fiú nemzetközi iskolába járt, ahol remekül megtanult dánul és angolul. Bár egy kései interjú szerint már akkor rocker és lázadó volt, valójában hazatérve a KISZ-ben folytatta, elnyerte a támogatott fiataloknak járó AIESEC-ösztöndíjat, majd a Londonban megalapított, de a szovjetek által irányított DIVSZ munkatársa lett. Ma már tudjuk, hogy utóbbi a KGB alá tartozott. Ugyanitt dolgozott a mindig a talpára eső Fodros István vagy az az Elbert János, akit sokak szerint éppen a KGB tett el láb alól. Maga Simonyi tovább emelkedett, lázadóként az MSZMP-ben folytatta, a nyolcvanas években már az Állami Ifjúsági Bizottság „nemzetközi osztályának” vezetőjeként ment Bécsbe. Elképesztő, de rendszerszerű, hogy a NATO brüsszeli központja mellé akkreditált nagykövet lett belőle 1995-ben, hogy az szt-tiszt Medgyessy Péter miniszterelnökségének idejétől (2002) az egykori ősellenségnél, washingtoni nagykövetként folytassa. Érdekes, hogy van-e bizonyíték a beszervezettségére? Nem igazán, nem ettől volt a hálózat egyik megfutatott aranyifjúja.