Egy politikai pamflet Brüsszelből - Sorosék diktálták az EU levelét
A héten kapta meg Magyarország az Európai Bizottságtól a jogállamisági eljárás megindításáról szóló levelet, ami a Magyar Nemzet birtokába került információk szerint valójában egy politikai pamflet, amiben felsorolták hazánkkal szemben ugyanazokat a vádakat, amiket a Soros Györgyhöz köthető szervezetek évek óta harsognak.
Az Európai Bizottság (EB) által a magyar kormánynak megküldött, a jogállamisági eljárást megindító levél tartalmában és hangvételében illeszkedik a témában korábban készített anyagokhoz, s a saját maga által finanszírozott, a Soros György-féle nyílt társadalom hálózathoz tartozó politikai NGO-k nevével fémjelzett elemzésekre, adatokra hivatkozik – tudta meg a Magyar Nemzet.
Ráadásul az EB korábban már lezárt vagy elfogadott ügyekkel kapcsolatban fogalmaz meg újfent kritikát. Több esetben a 2014–2020, sőt a 2007–2013-as uniós programidőszak hiányosságait veszi számba, noha ezen programok az Európai Bizottság által is elfogadott módon már lezárultak, továbbá olyan szakpolitikai területeken is változtatásra kéri Magyarországot, melyek nem tartoznak uniós kompetenciába.
és felbukkan, Ungár, a Klára
Mint kiderült, a levélben „független” kutatóintézetként hivatkoznak a Korrupciókutató Központ Budapest (Corruption Research Center Budapest, CRCB) nevű szervezetre, aminek a politikai egyoldalúságát, elfogultságát jól példázza, hogy a CRBC munkatársai, szerzői között megtalálható Ungár Klára korábbi SZDSZ-es politikus és Túry Márton, a baloldali Momentum korábbi kabinetfőnöke is. A CRBC nemzetközi kutatási programjait többek között maga az Európai Bizottság és a Nyílt Társadalomért Alapítvány támogatta. A levél több ponton is hivatkozza a Transparency International politikai NGO-t, amely szintén a nyílt társadalom hálózatának tagja, finanszírozási forrásainak jelentős része onnan ered.
A brüsszeli munkamódszer – aminek lényege, hogy baloldali szakértők közreműködésével születnek jelentések hazánkról – ismerős lehet, mivel a Soros Györgyhöz köthető Freedom House (FH) a múlt héten adta közre legfrissebb demokráciajelentését, amelynek létrejöttében meghatározó szerepet játszott Csáky Zselyke, a Soros által alapított CEU Demokrácia Intézetének munkatársa, valamint Végh Zsuzsanna is, aki a European Council on Foreign Relations (ECFR) nevű szervezet munkatársa.
Kettős mérce
Mindez azért fontos, mert az ECFR főbb támogatói között szintén szerepel Soros György alapítványa, az Open Society Foundations is. Nem ez az első eset, hogy a Freedom House Magyarországról készült jelentését kizárólag a hazai baloldal szakértői írják. Egy korábbi jelentés elkészítésében például Filippov Gábor baloldali politológus működött közre. A levélből nyilvánvalóvá válik az Európai Bizottság kettős mércéje, mivel elismerik, hogy a korrupció terén szerintük sem Magyarországon a legrosszabb a helyzet, de a rangsorban hazánk után végzett tagállamok ellen, amelyek az EU pénzügyi érdekeit jobban sértették, nem indult eljárás.
ha egy tagállam szembemegy Brüsszel akaratával, akkor folyamatos támadásokra számíthat
Ha egy tagállam kormánya azt csinálja, amit Brüsszel akar, úgy akkor sem indítanak az adott ország ellen vizsgálatot, ha ott nagy a korrupció és lopják az uniós pénzeket. Ellenben ha egy tagállam szembemegy Brüsszel akaratával, akkor folyamatos támadásokra számíthat
– mondta el a Soros-világgal jó kapcsolatot ápoló Dalibor Rohac, az American Enterprise Institute munkatársa egy felvételen, ami még korábban jutott a Magyar Nemzet birtokába. Mindez szintén alátámasztja a brüsszeli kettős mércét, valamint az amerikai spekuláns milliárdos befolyását az Európai Unióban.
A többórányi Skype-interjút tartalmazó felvételek között volt egy olyan is, amely azzal az Andrej Noskóval készült, aki korábban a Soros György által finanszírozott Open Society Foundations egyik igazgatója volt. Nosko egyebek mellett kijelentette, hogy Lengyelországot és Magyarországot valós érvek felsorakoztatása nélkül ostorozza a nemzetközi fősodratú média. A Freedom House-ról pedig Nosko − Rohac okfejtésével összhangban − úgy nyilatkozott: agitprop-anyagokat készítenek, amelyeknek az a lényege, hogy amikor a „baráti politikai erők” kormányon vannak, akkor az ország jól teljesít, ha viszont nem a „baráti erők” vannak hatalmon, akkor nem teljesít jól.
Forrás: Magyar Nemzet; Fotó: MTI/EPA/Clemens Bilan
