Szentkirályi Alexandra: új veszélyhelyzeti elemekkel bővülhet az alaptörvény
Az alaptörvény tervezett módosításával a kormány a veszélyhelyzet körét szeretné kibővíteni két új esettel, a humanitárius katasztrófával és a szomszédos országban zajló háborús konfliktussal – mondta el Szentkirályi Alexandra kormányszóvivő pénteken, az M1 Ma reggel című műsorában.
Szentkirályi Alexandra kifejtette: a járványhelyzet alatt fontos volt, hogy adott esetben gyorsan és határozottan fel tudott lépni a kormány, és bár a pandémia miatti veszélyhelyzet május végén lejár, lehetnek olyan szituációk, amikor a kormánynak be kell avatkoznia. Kitért arra, hogy a kormány negyven milliárd forintot költött eddig a háborúból menekülők különböző formában történő megsegítésére, és ennek az összegnek mintegy két százalékát kapta meg csupán az uniótól.
Ez nem váratlan: a határvédelemre fordított hatszáz milliárd forintból is csak négy milliárd forintnyi támogatást kapott az ország
– jegyezte meg, hozzátéve: szeretnék, ha az unió jobban kivenné a részét ezekből a terhekből, mert Magyarország az egész unió nevében is eljár. A kormányszóvivő jelezte: az árstopra vonatkozó intézkedések hatalmas segítséget jelentettek a magyar embereknek és jelentősen lenyomták az inflációt. Ha ezeket nem vezették volna be, és a rezsicsökkentés nem lenne, 13 százalék körül járna az infláció a mostani 8,6 százalékkal szemben – jegyezte meg. Kijelentette: a nemzeti kormány nem gondolkodik megszorításokban a jövőben sem, és továbbra is a magyar családokat fogják segíteni.
Szentkirályi Alexandra a Kossuth Rádió Jó reggelt, Magyarország! című műsorában arról is beszélt, hogy az árstop esetleges fenntartását a magyar gazdaság helyzete lehetővé teszi, mivel jól sáfárkodtak a rájuk bízott közvagyonnal, és ütésálló magyar gazdaságot tudtak létre hozni; tavaly – a koronavírus-járvány után is – az egyik legmagasabb gazdasági növekedést produkálta a magyar gazdaság.
Az infláció növekedésének egyik fő oka, hogy brutálisan megemelkedtek az energiaárak
– mutatott rá Szentkirályi Alexandra, kiemelve, hogy ez nem magyar sajátosság, és a magyar inflációs adat például egy tizeddel marad el az amerikaitól. Közölte: számítanak az uniós forrásokra, amelyek járnak a magyar embereknek, ugyanakkor nincs úgy kifeszítve a magyar gazdaság, mint 2010 előtt, tehát nincs szó arról, hogy ha ezek a pénzek nem érkeznének meg, akkor megszorításokra vagy IMF-hitelre lenne szükség.
Forrás: MTI; Fotó: Horváth Péter Gyula/PestiSrácok.hu
