Pesti Srácok

Tanulmányok szerint Franciaország politikai válságban van

Tanulmányok szerint Franciaország politikai válságban van

A Fondapol elemzőintézet egy pénteken, tíz nappal az elnökválasztás előtt bemutatott tanulmánya szerint Franciaország politikai válságban van. Az elemzés szerint a szavazásra jogosultak négyötödének nincs bizalma a politikai pártokban, és mintegy 40 százalékuk nem érzi úgy, hogy kötődne bármely mozgalomhoz.

Miközben a választópolgárok 35 százaléka azt mondja: lehet, hogy üres szavazólapot dob be az urnába, 26 százalékuk egyáltalán nem tervez szavazni. Passzivitásuk okaként azt mondták, hogy a jelöltek mind alkalmatlanok, vagy a választás eredménye semmilyen változást nem hozna, vagy így fejezik ki tiltakozásukat a politikai rendszerrel szemben. Az 1965-ös első közvetlen elnökválasztás óta most a legnagyobb az aránya a radikális jelöltekre szavazóknak: a megkérdezettek 46 százaléka mondta azt, hogy egy szélsőjobboldali vagy egy szélsőbaloldali jelöltre fog voksolni. Ez az arány még nagyobb a 18 és 24 év közöttiek körében: 54 százalékuk fog szélsőséges jelöltre szavazni. A fiatalok a protestmozgalmak jelöltjeire – mint a sárgamellényesek vagy az oltásellenesek – szintén nagyobb arányban voksolnak, mint a társadalom általában.

A tanulmány szerint a választók szimpátiája összességében a jobboldal felé mozdul el: 46 százalékuk szavazna szélsőjobboldali vagy konzervatív jelöltre. Abban az esetben, ha a két legnagyobb támogatottsággal rendelkező jelölt, Emmanuel Macron jelenlegi elnök és Marine Le Pen, a szuverenista Nemzeti Tömörülés jelöltje jutna be a második fordulóba, akkor a Fondapol által megkérdezettek 31 százaléka szavazna biztosan vagy teljesen biztosan az utóbbira. Az Elabe közvélemény-kutató intézet a BFM hírtévében szerdán közzétett felmérésében az szerepelt, hogy egy második fordulós Macron-Le Pen párharcból az elnök 52,2-47,5 százalékos eredménnyel kerülne ki győztesen, ami erősen eltér a Fondapol eredményétől. A Fondapol szerint a Macron munkájával való elégedettség nőtt a koronavírus-járvány, majd most az ukrajnai háború kezdete óta: a 2020. januári 29 százalékról mostanra 45 százalékra. A Fondapol egy reprezentatív mintában 3108 választásra jogosultat kérdezett meg március 10-14-e között.

Forrás: MTI; Fotó: MTI/EPA/Ian Langsdon

PestiSracok facebook image
Ajánljuk még

Éles lőszerek és beütött, csuklyás alakok a tévészékház ostrománál – Császár Attila volt a Polbeat vendége

‎Polbeat 2023 március 11.
Hiába híresztelték az ellenkezőjét, azaz, hogy a 2006. szeptember 18-i tévéostrom idején a Hír TV és a mögötte állók szándékosan irányították a tömegeket, valójában mi oda mentünk, ahol a drámai események zajlottak, még a közvetlen feletteseinkkel sem volt idő egyeztetni róla. Gyűjtöttük az információkat az utca történéseiről, megvolt a technikánk, hogy ország-világ élőben követhesse azokat, tehát (sajnos egyedüliként a magyar médiában) a munkánkat végeztük – mondta a Polbeatben a Nézőpont Intézet Jótollú Magyar Újságíró-díjával frissen kitüntetett Császár Attila, aki az MTVA-nál, a Hír TV-nél és az Echo TV-nél végzett bő három évtizedes riporteri, szerkesztő-műsorvezetői munkájával érdemelte ki a kuratórium elismerését. Huth Gergely a műsorban lejátszotta azt az először a PestiSrácok.hu-n bemutatott, drámai belső rádiófelvételt, amelyen a lángoló tévészékházban minden bizonnyal szándékosan magukra hagyott rendőrök kiabálnak kétségbeesetten. Császár Attila válaszul kifejtette sok év oknyomozó riporteri munkája révén megalkotott teóriáját Gyurcsányék akkori, ördögi tervéről. Stefka István pedig a közös médiaháborús élményeket elevenítette fel "Csaszival", hiszen mindketten megtapasztalták, hogy milyen a sajtószabadság "balliberális" módra, amikor 1994-ben a visszatérő MSZP–SZDSZ-hatalom úgy rúgatta ki őket azonnali hatállyal a Magyar Televízióból, hogy még a hivatalos vezetőváltást sem várták ki.

A patriotizmus maga a lázadás - Lajkó Fanni és Szűcs Gábor a Polbeatben

‎Polbeat 2024 december 16.
A mai világ arról szól, hogy egyáltalán ne legyenek nemzetek, ebben pedig a patriotizmus eszméje maga a lázadás. Nemigen maradt olyan uniós tagállam, ahol annyira hazaszeretők az emberek, mint mi, magyarok. Szerencsések vagyunk, hiszen Nyugat-Európában már kevert a társadalom, s lényegében nincs az embereknek nemzettudata - mondta a Polbeat című műsorunkban Lajkó Fanni, jogász az Alapjogokért Központ elemzője, aki másik vendégünkhöz, Szűcs Gábor jogász-elemzőhöz hasonlóan a Nemzeti Ellenállás Mozgalom alapító tagja. Szűcs Gábor ugyanerről így fogalmazott: nem elég önmagában, ha politikusok állnak ki egy ügy mellett, "nekünk is meg kell mutatni, hogy mi a fontos, mert a mi életünkről van szó". Huth Gergely kérdéseire elhangzott az is: Magyar Péter csak epizódszereplő lehet, előbb-utóbb el fog bukni és ezt ő is érzi.