Tanulmányok szerint Franciaország politikai válságban van

Miközben a választópolgárok 35 százaléka azt mondja: lehet, hogy üres szavazólapot dob be az urnába, 26 százalékuk egyáltalán nem tervez szavazni. Passzivitásuk okaként azt mondták, hogy a jelöltek mind alkalmatlanok, vagy a választás eredménye semmilyen változást nem hozna, vagy így fejezik ki tiltakozásukat a politikai rendszerrel szemben. Az 1965-ös első közvetlen elnökválasztás óta most a legnagyobb az aránya a radikális jelöltekre szavazóknak: a megkérdezettek 46 százaléka mondta azt, hogy egy szélsőjobboldali vagy egy szélsőbaloldali jelöltre fog voksolni. Ez az arány még nagyobb a 18 és 24 év közöttiek körében: 54 százalékuk fog szélsőséges jelöltre szavazni. A fiatalok a protestmozgalmak jelöltjeire – mint a sárgamellényesek vagy az oltásellenesek – szintén nagyobb arányban voksolnak, mint a társadalom általában.

A tanulmány szerint a választók szimpátiája összességében a jobboldal felé mozdul el: 46 százalékuk szavazna szélsőjobboldali vagy konzervatív jelöltre. Abban az esetben, ha a két legnagyobb támogatottsággal rendelkező jelölt, Emmanuel Macron jelenlegi elnök és Marine Le Pen, a szuverenista Nemzeti Tömörülés jelöltje jutna be a második fordulóba, akkor a Fondapol által megkérdezettek 31 százaléka szavazna biztosan vagy teljesen biztosan az utóbbira. Az Elabe közvélemény-kutató intézet a BFM hírtévében szerdán közzétett felmérésében az szerepelt, hogy egy második fordulós Macron-Le Pen párharcból az elnök 52,2-47,5 százalékos eredménnyel kerülne ki győztesen, ami erősen eltér a Fondapol eredményétől. A Fondapol szerint a Macron munkájával való elégedettség nőtt a koronavírus-járvány, majd most az ukrajnai háború kezdete óta: a 2020. januári 29 százalékról mostanra 45 százalékra. A Fondapol egy reprezentatív mintában 3108 választásra jogosultat kérdezett meg március 10-14-e között.

Forrás: MTI; Fotó: MTI/EPA/Ian Langsdon