Pesti Srácok

Veszélyben a horvát háztartások gázellátása

Veszélyben a horvát háztartások gázellátása

Horvátország egyetlen gáztárolójának töltöttsége nem fogja elérni a nyolcvan százalékot novemberre, mert a gázkereskedők szerint ez óriási veszteséggel járna számukra, amit nem tudnak vállalni – írta a Jutarnji List című horvát napilap kedden. Az Európai Unió a stratégiai földgáztárolók feltöltésének felgyorsítását sürgeti annak érdekében, hogy a következő fűtési szezonban legyen elég gáz a háztartások és a vállalatok számára.

A földgáztárolókat 2022 november elsejéig legalább 80 százalékra, a következő években pedig 90 százalékra kellene feltölteni, hogy a gázszolgáltatás az ellátás akadozása esetén is biztosítható legyen – olvasható a lapban. A Sziszek-Monoszló (Sisacko-Moslavacka) megyei Okoliban lévő földgáztároló töltöttsége ugyanakkor csak 18 százalék. Az 5000 gigawattóra maximális kapacitású tárolóban 770 gigawattóra gázt tárolnak, és március óta nem történt változás – mutatatott rá a lap. Az újságnak nyilatkozó, nevük elhallgatását kérő gázkereskedők elmondták: a jelenlegi piaci árak mellett a cégek minden megawattóra gázon 5 eurót veszítenének; ez 80 százalékos töltöttségnél 16,3 millió euró veszteséget jelent.

– hangoztatták. Dalibor Pudić, a horvát gázközösség egyesület elnöke a lapnak úgy nyilatkozott: a gázellátás biztosítása az állam feladata és nem várható el a kereskedelemi cégektől, hogy veszteséggel működjenek.

PestiSracok facebook image

– hangsúlyozta. Hozzátette: ha az állam fel is vásárolná a gázkapacitásokat, nincs arra garancia, hogy a mostani piaci áron számolt 320 millió euró értékű gázt el tudná adni valakinek.

Horvátország gázellátásának 57 százaléka az Omišaljban épült, krki LNG-terminálon (cseppfolyósított földgáz-terminál) keresztül érkezik Horvátországba, 21 százaléka hazai termelésű földgáz, 22 százaléka pedig Oroszországból származik. A teljes gázfogyasztás felét a háztartások használják fel, 27,7 százalékát a távfűtő- és hőerőművek, 11,3 százalékát az ipar és 15 százalékát a Petrokemija műtrágyagyár.

Forrás: MTI; Fotó: illusztráció

Ajánljuk még

„Rákos daganat” – Simonyi András és a KGB-hez sorolt DIVSZ, avagy egy hálózati aranyifjú fantasztikus pályafutása

A Hálózat 2021 január 20.
Simonyi András ex-nagykövet különösen durva nyilatkozatot tett nemrégiben, amelyben „rákos daganatot” emlegetett. Pedig neki illene hallgatnia. Simonyi apja Dániában dolgozó „kereskedelmi tanácsos” volt a diktatúrában, a fiú nemzetközi iskolába járt, ahol remekül megtanult dánul és angolul. Bár egy kései interjú szerint már akkor rocker és lázadó volt, valójában hazatérve a KISZ-ben folytatta, elnyerte a támogatott fiataloknak járó AIESEC-ösztöndíjat, majd a Londonban megalapított, de a szovjetek által irányított DIVSZ munkatársa lett. Ma már tudjuk, hogy utóbbi a KGB alá tartozott. Ugyanitt dolgozott a mindig a talpára eső Fodros István vagy az az Elbert János, akit sokak szerint éppen a KGB tett el láb alól. Maga Simonyi tovább emelkedett, lázadóként az MSZMP-ben folytatta, a nyolcvanas években már az Állami Ifjúsági Bizottság „nemzetközi osztályának” vezetőjeként ment Bécsbe. Elképesztő, de rendszerszerű, hogy a NATO brüsszeli központja mellé akkreditált nagykövet lett belőle 1995-ben, hogy az szt-tiszt Medgyessy Péter miniszterelnökségének idejétől (2002) az egykori ősellenségnél, washingtoni nagykövetként folytassa. Érdekes, hogy van-e bizonyíték a beszervezettségére? Nem igazán, nem ettől volt a hálózat egyik megfutatott aranyifjúja.