Pesti Srácok

A csehek többségére nem számíthatna a hadseregük egy honvédő háborúban

A csehek többségére nem számíthatna a hadseregük egy honvédő háborúban

Csehország megtámadása esetén a lakosság huszonnégy százaléka lenne hajlandó aktívan segíteni a hadseregnek az ellenség elleni harcokban, míg a megkérdezettek hatvankét százaléka ezt elutasítja – derült ki abból az országos felmérésből, amelyet az NMS Market Research társaság készített a cseh közszolgálati televízió számára.

A felmérés kedden nyilvánosságra hozott eredménye szerint, amelyet a CTK hírügynökség ismertetett, a lakosság kétharmada bízik a hadseregben, de annak harci képességeiben csak ötvenegy százalék. A megkérdezettek negyven százaléka viszont úgy vélte, hogy a cseh hadsereg jelenleg nincs harcképes állapotban. Az április első felében készített felmérés azt mutatja, hogy a csehek országuk védelmének kérdésben nagymértékben a NATO-ra támaszkodnak. A NATO-tagságot hetvenegy százalék minősítette fontosnak, míg tizenhat százalék szerint nem az. A megkérdezettek ötvenhét százaléka szerint az államnak többet kell költenie a hadseregre, huszonnyolc százalék viszont nem ért egyet ezzel.

Csehország az idei évben a bruttó hazai termék (GDP) 1,35 százalékát fordítja a hadseregre, ami mintegy 90 milliárd koronát (1413 milliárd forint) jelent. A NATO által megkövetelt két százalékot a cseh kormány már korábbra, 2025-re ígérte elérni. Zbyněk Stanjura pénzügyminiszter az ukrajnai háborúval kapcsolatban azonban kijelentette: a kormány intézkedik annak érdekében, hogy a tervezett célt már korábban elérjék. A cseh hadsereg hivatásos katonákból áll, jelenleg több mint 26 ezer főből. Az aktív tartalékosok száma március végén mintegy 3600 volt. Ezt az év végéig további 1200 tartalékossal szeretnék növelni. A prágai sajtó azt írja, hogy az ukrajnai háború következtében jelentősen megnőtt a katonai szolgálat iránti érdeklődés.

Forrás: MTI; Fotó: karpathir.com

PestiSracok facebook image
Ajánljuk még

Rabok legyünk vagy szabadok? - Halkó Petrával, az új könyvéről beszélgetünk a csütörtöki Polbeat-felvételen

‎Polbeat 2025 június 11.
A szabadságelvűségünk magyar? Volt-e valaha szabad a magyar nemzet, vagy mindig is a nemzetközi ideológiák társadalomátalakító kísérleteinek terepeként szolgált? A rendszerváltoztatás idején, 1989–1990-ben valóban visszaszereztük a szabadságunkat vagy csak egy illúziónak, esetleg egy átverésnek estünk áldozatul? Halkó Petra, a XXI. Század Intézet vezető elemzője Rabok legyünk vagy szabadok? című könyvében ezekre a kérdésekre keresi a választ, Stefka István és Huth Gergely pedig ezeket a témákat feszegeti majd a Polbeat következő, június 12-i, csütörtöki nyilvános felvételén, melyre ezúttal is az R56 Gasztrosörözőben kerítünk sort. Természetesen nem némi, hanem sok aktualitással fűszerezve, mert a szabadságharcosok és hazaárulók vetélkedése - sajnálatosan - örök!