Pesti Srácok

A csehek többségére nem számíthatna a hadseregük egy honvédő háborúban

A csehek többségére nem számíthatna a hadseregük egy honvédő háborúban

Csehország megtámadása esetén a lakosság huszonnégy százaléka lenne hajlandó aktívan segíteni a hadseregnek az ellenség elleni harcokban, míg a megkérdezettek hatvankét százaléka ezt elutasítja – derült ki abból az országos felmérésből, amelyet az NMS Market Research társaság készített a cseh közszolgálati televízió számára.

A felmérés kedden nyilvánosságra hozott eredménye szerint, amelyet a CTK hírügynökség ismertetett, a lakosság kétharmada bízik a hadseregben, de annak harci képességeiben csak ötvenegy százalék. A megkérdezettek negyven százaléka viszont úgy vélte, hogy a cseh hadsereg jelenleg nincs harcképes állapotban. Az április első felében készített felmérés azt mutatja, hogy a csehek országuk védelmének kérdésben nagymértékben a NATO-ra támaszkodnak. A NATO-tagságot hetvenegy százalék minősítette fontosnak, míg tizenhat százalék szerint nem az. A megkérdezettek ötvenhét százaléka szerint az államnak többet kell költenie a hadseregre, huszonnyolc százalék viszont nem ért egyet ezzel.

Csehország az idei évben a bruttó hazai termék (GDP) 1,35 százalékát fordítja a hadseregre, ami mintegy 90 milliárd koronát (1413 milliárd forint) jelent. A NATO által megkövetelt két százalékot a cseh kormány már korábbra, 2025-re ígérte elérni. Zbyněk Stanjura pénzügyminiszter az ukrajnai háborúval kapcsolatban azonban kijelentette: a kormány intézkedik annak érdekében, hogy a tervezett célt már korábban elérjék. A cseh hadsereg hivatásos katonákból áll, jelenleg több mint 26 ezer főből. Az aktív tartalékosok száma március végén mintegy 3600 volt. Ezt az év végéig további 1200 tartalékossal szeretnék növelni. A prágai sajtó azt írja, hogy az ukrajnai háború következtében jelentősen megnőtt a katonai szolgálat iránti érdeklődés.

Forrás: MTI; Fotó: karpathir.com

PestiSracok facebook image
Ajánljuk még

Állítólagos zaklató üzenetek miatt kilencedik hónapja tartják letartóztatásban Szöőr Annát, a Civil Jogász Bizottság volt tagját

Magyar ugar 2020 október 30.
Kafkai abszurdba fordult a patrióta jogász-pszichológus ügye. Szöőr Anna családi vitái fajultak el annyira, hogy jelenleg zaklatás vádjával áll bíróság előtt, nem először. A vád szerint jelenlegi férjét, korábbi házastársát, vele közös gyermekeinek keresztanyját és a család ügyvédjét árasztotta el kéretlen elektronikus levelekkel, üzenetekkel. Bár a védők és egyes szakértői megállapítások szerint még azt sem bizonyítható, hogy egyáltalán Szöőr Anna írta a sérelmezett üzeneteket, mégis tizenkét hónapra fogházba záratná az ügyészség. Bűnismétlés veszélyére való hivatkozással a Budai Központi Kerületi Bíróság idén február 18-án rendelte el a letartóztatását. Kilencedik hónapja tartják fogva, nyolcszemélyes cellában, köztörvényes, köztük életellenes bűncselekmények miatt letartóztatottakkal összezárva (ami persze nem meglepő, letartóztatás esetén bárki bárkivel egy cellába kerülhet - a szerk.). A tárgyalásokra szoros kéz- és lábbilincsben viszik, nem telefonálhat, nem fogadhat látogatókat, és védőinek a szabadlábra helyezését, illetve a kényszerintézkedés enyhítésére benyújtott indítványait rendszeresen lesöprik. "Az új büntetőeljárási törvény szigorúan szabályozza a letartóztatás, mint legszigorúbb kényszerintézkedés alkalmazását. Ezt a kényszerintézkedést csak a legvégső, különösen indokolt esetben rendelhetik el. Ami történik, előrehozott büntetésnek és beismerés, kikényszerítés meg nem engedett eszközének tűnik, olyan jogi nonszensz, amelyet az ügyet ismerő védők széles körének megdöbbenése és értetlensége kíséri" – mondta a PestiSrácok.hu-nak Gaudi-Nagy Tamás, a Nemzeti Jogvédő Szolgálat vezetője, aki Szöőr Anna egyik védője is egyben, Molnár László Zsolt ügyvéd mellett. A jogász-pszichológus érdekében a Nemzeti Jogvédő Szolgálaton kívül a Lovas István Társaság és a Nemzetegyesítő Mozgalom is kiállt a napokban.

Csurka István igazsága – és tévedése

Vezércikk 2020 május 26.
„A Pistának sok mindenben igaza van” – mondta egyszer Antall József, amire sem hívei, sem bírálói nem szívesen emlékeznek ma már. Csurka határozottabb fellépést szeretett volna nemcsak a baloldallal, de általában azokkal szemben, akiket ma politikai establishmentnek, globalista hatalmi elitnek nevezünk. Antall hívei, egykori közvetlen munkatársai közül sokan nem szívesen látják be, hogy maga a miniszterelnök nagyon is tisztában volt azon erők gonosz és veszélyes mivoltával, akikkel szemben ők ma jobb esetben naivan, a fejüket homokba dugóan megengedőek, rosszabb esetben kifejezetten a kegyeikre, vállveregetéseikre hajaznak. Gyűlölői pedig abban a hamis önigazolásban hergelik magukat és egymást, hogy ő is a „háttérhatalom” embere volt. (Valójában épp az ellenkezője: az ő személye akadályozta meg, hogy Magyarországon ellenállás nélkül mentsék át minden hatalmukat a posztkommunisták, váltsanak át komcsiból liberális bőrbe a „gyíkemberek”.)