Pesti Srácok

A NAV-vizsgálat után sem tudni, hogy törvényesen jutott-e milliárdos vagyonhoz Karácsony embere

A NAV-vizsgálat után sem tudni, hogy törvényesen jutott-e milliárdos vagyonhoz Karácsony embere

Lezárult Mártha Imre, a fővárosi közműholding vezérigazgatója vonatkozásában az a NAV-vizsgálat, amit még Tényi István kezdeményezésére indított az adóhatóság - derül ki a PestiSrácok.hu-hoz eljutott dokumentumból. Az iratból más ugyanakkor nem derül ki, mivel a NAV-ot titoktartási kötelezettség terheli.

Még januárban írtunk arról, hogy vizsgálódik Mártha Imre ügyében a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV), legalábbis erre lehetett következtetni abból a portálunkhoz eljutott tájékoztatóból, amit a NAV Márthával kapcsolatban Tényi Istvánnak küldött. Tényi ugyanis közérdekű bejelentéssel fordult a NAV-hoz, miután a sajtóban több hír is megjelent a férfi vagyonával és luxuskiadásaival kapcsolatban. Ez a vizsgálat befejeződött, ugyanakkor a portálunkhoz eljutott tájékoztatóból nem sok minden derül ki, ami azért sem meglepő, mivel a NAV-ot a hivatali eljárása során tudomására jutott minden irat, adat, tény, körülmény, információ tekintetében titoktartási kötelezettség terheli. Emiatt a hatósági vizsgálatról, és annak eredményéről, a NAV konkrét megállapításairól Mártha hozzájárulása nélkül semmi nem közölhető.

Ahogy arról portálunk is beszámolt, a budapesti közműcégektől rengeteg munkavállalót rúgtak ki, mivel összeolvasztották a közterület-fenntartót, az FKF-et, a temetkezést és a Főtávot. Tényi a bejelentésében kifejtette, hogy Mártha Imre, a közműcégvezér óriási vagyont halmozott fel, például magának tudhatja a kétmilliárdos svábhegyi Prisztás-villát és egy másik ingatlant, nem beszélve egy hatvanmilliós Bentley-ről, negyvenmilliós egyedi építésű zongoráról, 10–15 milliós karórákról, napi másfélmilliós szállodaszámlákról és látványos jacht-túrákról.

Ajánljuk még

Vérrel írt üzenet, fegyverarzenál, eltévedt lövedék – Fokozódik a feszültség a déli határnál

Exkluzív 2023 szeptember 5.
Tovább súlyosbodott a helyzet a déli határunk szerb oldalán azóta, hogy Az Akta bemutatta a terrorista embercsempész bandák táborait, akiknek az egymással folytatott háborúja a helyi magyarok életét veszélyezteti. Ahogy riportunkban bemutattuk, afgán és észak- afrikai terrorista csoportok tanyáznak a Szabadka környéki erdőkben, sorozatlövő, gránátvető fegyverekkel és gránátokkal ellátva, és most már naponta vannak tűzharcok, lőnek és robbantanak, gyakran a lakóházak közelében. Ezek a bandák szervezik a napi több száz, Zágrábból a Délvidékre érkező illegális migráns továbbjuttatását. Az elmúlt napokban fokozódott az amúgy is tarthatatlan helyzet. A lövöldözések maradványait, lőszerhüvelyeket néhány tíz méterre a határtól százával találni – már a határon lőnek, miközben 300–400 fős csoportok invázióját irányítják neki a kerítésnek. És már nem létráznak: végigvágják a kerítést, azon tuszkolják át az embereket az akciót fegyveresekkel fedező embercsempészek. A PestiSrácok.hu számos exkluzív felvételt kapott a terroristákról és a felkutatásukra irányuló akciókról. Megtaláltuk a TikTokon az embercsempész bandák egymásnak szóló hadüzeneteit, különböző üzenetekkel ellátott videóit. Ezek a felvételek is jól mutatják, hogy elit terrorista csoportok háborúja dúl az embercsempész piacért, illetve területekért. A BIRN balkáni oknyomozó portálnak pedig a csoportok vezetőit is sikerült beazonosítania, és belső informátoraik által a területfelosztási harcok eseményeit is feltérképezték. Hat hónapon át tartó kutató-elemző munkájukból az is kiderül, hogy a marokkói és afgán bandák háborújához főleg Koszovóból albán bűnözői körök biztosítják a fegyvereket, méghozzá igencsak borsos áron.

A Közel-Kelet következő időzített bombája: a kurdok

Exkluzív 2016 július 22.
A Közel-Keleten gyakran összefolyik a külpolitika és a belpolitika, a vallási, etnikai és persze gazdasági érdekek mentén kitörő konfliktusokban sokszor követhetetlen, hogy ki kivel van és miért. Ebben az örök háborús térségben a híradásokat napok óta uraló Törökország az egyik legerősebb játékos. Most a puccs a húzótéma, ám Erdoğan elnök külföldön és belföldön egyaránt olyan aktív politikát folytat, hogy mindig történik valami az országával. Van azonban valami, amin mindig megakad a törökök szeme, bármelyik közel-keleti szomszédjuk felé néznek: a kurdok. A török-szír-iraki-iráni határvidéken élő 30-40 milliós lélekszámú népnek nincs saját állama, ez pedig olyan feszültségeket szül folyamatosan, hogy akár ők lehetnek a jövőbeli híradók főszereplői.