Pesti Srácok

Benkő Tibor: A honvédelem ügyét továbbra is jó kezekben tudhatjuk

Benkő Tibor: A honvédelem ügyét továbbra is jó kezekben tudhatjuk

Nehéz, kihívásokkal teli, de egyúttal eredményes volt a Honvédelmi Minisztérium és a Magyar Honvédség elmúlt négy éve – jelentette ki Benkő Tibor. A honvédelmi miniszter közölte: a következő években módosul a minisztérium struktúrája és felépítése, a honvédelem ügyét pedig továbbra is jó kezekben tudhatjuk.

– fogalmazott a kormányzati ciklus zárásával a posztjáról távozó Benkő Tibor, kifejtve: a 2015 óta tartó migrációs válság, a koronavírus-járvány, majd az orosz–ukrán háború is kihívások elé állította a honvédséget, a magyar katonák ugyanakkor meggyőzték a társadalmat, hogy készek és képesek megvédeni a lakosságot. Benkő Tibor kiemelte, hogy a 2017-ben indított Honvédelmi és haderőfejlesztési programot is sikerült töretlenül, ütemterv szerint folytatni. Mint mondta, nem értek el minden célt, hiszen sok célkitűzés eleve túlmutat egy négyéves cikluson, így a megfogalmazott, tízéves célokat tartalmazó, eredetileg Zrínyi 2026 Honvédelmi és haderőfejlesztési programnak már 2030–2032-es céljai vannak.

PestiSracok facebook image

– ismertette a leköszönő tárcavezető, hozzátéve, hogy a hazafias honvédelmi nevelést is folytatták: már mintegy 110 iskola csatlakozott a kadétprogramhoz és számos egyetemmel is megállapodást kötöttek. Benkő Tibor beszélt arról is, hogy a Honvédelmi Minisztérium felépítése, struktúrája módosul, kibővül a jövőben. Úgy fogalmazott:

Elmondása szerint az Orbán Viktor miniszterelnökkel folytatott megbeszélésén a kormányfő elégedettségét fejezte ki a Honvédelmi Minisztérium és a Magyar Honvédség elmúlt négyéves tevékenységével kapcsolatban, és a jövőben is számít Benkő Tibor segítségére. A miniszter végül arra is kitért, hogy 52 éves karriert tudhat maga mögött, ebből 47 évet a honvédségnél, illetve a tárcánál szolgált. Éppen ezért továbbra is fontosnak tartja, hogy segítse a honvédelem ügyét, a célkitűzések megvalósítását.

– emelte ki.

Forrás: MTI; Fotó: MTI/Balogh Zoltán

Ajánljuk még

Vérrel írt üzenet, fegyverarzenál, eltévedt lövedék – Fokozódik a feszültség a déli határnál

Exkluzív 2023 szeptember 5.
Tovább súlyosbodott a helyzet a déli határunk szerb oldalán azóta, hogy Az Akta bemutatta a terrorista embercsempész bandák táborait, akiknek az egymással folytatott háborúja a helyi magyarok életét veszélyezteti. Ahogy riportunkban bemutattuk, afgán és észak- afrikai terrorista csoportok tanyáznak a Szabadka környéki erdőkben, sorozatlövő, gránátvető fegyverekkel és gránátokkal ellátva, és most már naponta vannak tűzharcok, lőnek és robbantanak, gyakran a lakóházak közelében. Ezek a bandák szervezik a napi több száz, Zágrábból a Délvidékre érkező illegális migráns továbbjuttatását. Az elmúlt napokban fokozódott az amúgy is tarthatatlan helyzet. A lövöldözések maradványait, lőszerhüvelyeket néhány tíz méterre a határtól százával találni – már a határon lőnek, miközben 300–400 fős csoportok invázióját irányítják neki a kerítésnek. És már nem létráznak: végigvágják a kerítést, azon tuszkolják át az embereket az akciót fegyveresekkel fedező embercsempészek. A PestiSrácok.hu számos exkluzív felvételt kapott a terroristákról és a felkutatásukra irányuló akciókról. Megtaláltuk a TikTokon az embercsempész bandák egymásnak szóló hadüzeneteit, különböző üzenetekkel ellátott videóit. Ezek a felvételek is jól mutatják, hogy elit terrorista csoportok háborúja dúl az embercsempész piacért, illetve területekért. A BIRN balkáni oknyomozó portálnak pedig a csoportok vezetőit is sikerült beazonosítania, és belső informátoraik által a területfelosztási harcok eseményeit is feltérképezték. Hat hónapon át tartó kutató-elemző munkájukból az is kiderül, hogy a marokkói és afgán bandák háborújához főleg Koszovóból albán bűnözői körök biztosítják a fegyvereket, méghozzá igencsak borsos áron.

A Közel-Kelet következő időzített bombája: a kurdok

Exkluzív 2016 július 22.
A Közel-Keleten gyakran összefolyik a külpolitika és a belpolitika, a vallási, etnikai és persze gazdasági érdekek mentén kitörő konfliktusokban sokszor követhetetlen, hogy ki kivel van és miért. Ebben az örök háborús térségben a híradásokat napok óta uraló Törökország az egyik legerősebb játékos. Most a puccs a húzótéma, ám Erdoğan elnök külföldön és belföldön egyaránt olyan aktív politikát folytat, hogy mindig történik valami az országával. Van azonban valami, amin mindig megakad a törökök szeme, bármelyik közel-keleti szomszédjuk felé néznek: a kurdok. A török-szír-iraki-iráni határvidéken élő 30-40 milliós lélekszámú népnek nincs saját állama, ez pedig olyan feszültségeket szül folyamatosan, hogy akár ők lehetnek a jövőbeli híradók főszereplői.