Pesti Srácok

Benkő Tibor: ez a nap bizonyítja, mire képesek a magyarok a szabadságért

Benkő Tibor: ez a nap bizonyítja, mire képesek a magyarok a szabadságért

Ez a nap bizonyítja, hogy egy célért, a szabadságért képesek összefogni és áldozatot hozni a magyar emberek – mondta a honvédelmi miniszter Budapesten, szombaton, a honvédelem napján tartott ünnepségen. Benkő Tibor a budai Várban, a Dísz téren tartott rendezvényen felidézte: 1849. május 21-én már a magyar zászló lobogott Buda várában; Magyarország, a magyar emberek fővárosa visszakerült magyar kézbe.

– mondta. Benkő Tibor kiemelte: ez a nap a legalkalmasabb felidézni "őseinket, hőseinket", és mindazokat, akik építették az ország, a nemzet sorsát.

PestiSracok facebook image

– szögezte le. Mint mondta: Görgei Artúr tábornok és a zalai 47. zászlóalj katonája, aki kitűzte a magyar lobogót a budai Várban, mindketten egy olyan hadseregben szolgáltak, amelyre Európa és a világ is felfigyelt, és amely beírta magát a történelembe. Benkő Tibor kiemelte: mindig is voltak, vannak és a jövőben is szükség van példaképekre, akiket a katonák követhetnek, akiket követniük kell. Szükség van továbbá arra, hogy a katonák és valamennyi polgár elkötelezettek, elhivatottak legyenek a nemzet, az ország érdekében.

– jelentette ki. A honvédelmi miniszter emlékeztetett, hogy 2016-ban azért dolgozták ki a honvédelmi és haderőfejlesztési programot, hogy a Magyar Honvédség a térség meghatározó erejeként képviselje Magyarországot.

– szögezte le. A posztjáról távozó miniszter azt kérte: tegyenek meg mindent annak érdekében, hogy a jelenben és a jövőben is legyenek példaképek a társadalomban, és úgy szolgálják a nemzetet, a béke fenntartását.

A megemlékezés végén koszorúkat helyeztek el a Honvéd-szobornál, majd a résztvevők a Dísz térről átvonultak az Esztergomi rondellához, ahol ünnepélyes zászlófelvonással, a katonai hagyományőrzők ágyúlövéssel emlékeztek meg a honvédelem napjáról. Délután Görgei Artúr, a szabadságharc hadvezérének sírjánál tartanak megemlékezést. Az ünnepségen részt vett még mások mellett Ruszin-Szendi Romulusz, a Magyar Honvédség parancsnoka, Szabó István, a Honvédelmi Minisztérium parlamenti államtitkára, a katonai alakulatok vezetői, továbbá diplomaták, a katonai attasétestület tagjai, valamint civil szervezetek képviselői. A magyar katonáknak 1849. május 21-én, a tavaszi hadjárat végén három hétig tartó ostrom után sikerült visszaszerezniük a budai Várat. Ennek emléket állítva 1992 óta május 21. a honvédelem napja.

Forrás: MTI; Fotó: MTI/Balogh Zoltán

Ajánljuk még

Vérrel írt üzenet, fegyverarzenál, eltévedt lövedék – Fokozódik a feszültség a déli határnál

Exkluzív 2023 szeptember 5.
Tovább súlyosbodott a helyzet a déli határunk szerb oldalán azóta, hogy Az Akta bemutatta a terrorista embercsempész bandák táborait, akiknek az egymással folytatott háborúja a helyi magyarok életét veszélyezteti. Ahogy riportunkban bemutattuk, afgán és észak- afrikai terrorista csoportok tanyáznak a Szabadka környéki erdőkben, sorozatlövő, gránátvető fegyverekkel és gránátokkal ellátva, és most már naponta vannak tűzharcok, lőnek és robbantanak, gyakran a lakóházak közelében. Ezek a bandák szervezik a napi több száz, Zágrábból a Délvidékre érkező illegális migráns továbbjuttatását. Az elmúlt napokban fokozódott az amúgy is tarthatatlan helyzet. A lövöldözések maradványait, lőszerhüvelyeket néhány tíz méterre a határtól százával találni – már a határon lőnek, miközben 300–400 fős csoportok invázióját irányítják neki a kerítésnek. És már nem létráznak: végigvágják a kerítést, azon tuszkolják át az embereket az akciót fegyveresekkel fedező embercsempészek. A PestiSrácok.hu számos exkluzív felvételt kapott a terroristákról és a felkutatásukra irányuló akciókról. Megtaláltuk a TikTokon az embercsempész bandák egymásnak szóló hadüzeneteit, különböző üzenetekkel ellátott videóit. Ezek a felvételek is jól mutatják, hogy elit terrorista csoportok háborúja dúl az embercsempész piacért, illetve területekért. A BIRN balkáni oknyomozó portálnak pedig a csoportok vezetőit is sikerült beazonosítania, és belső informátoraik által a területfelosztási harcok eseményeit is feltérképezték. Hat hónapon át tartó kutató-elemző munkájukból az is kiderül, hogy a marokkói és afgán bandák háborújához főleg Koszovóból albán bűnözői körök biztosítják a fegyvereket, méghozzá igencsak borsos áron.

A Közel-Kelet következő időzített bombája: a kurdok

Exkluzív 2016 július 22.
A Közel-Keleten gyakran összefolyik a külpolitika és a belpolitika, a vallási, etnikai és persze gazdasági érdekek mentén kitörő konfliktusokban sokszor követhetetlen, hogy ki kivel van és miért. Ebben az örök háborús térségben a híradásokat napok óta uraló Törökország az egyik legerősebb játékos. Most a puccs a húzótéma, ám Erdoğan elnök külföldön és belföldön egyaránt olyan aktív politikát folytat, hogy mindig történik valami az országával. Van azonban valami, amin mindig megakad a törökök szeme, bármelyik közel-keleti szomszédjuk felé néznek: a kurdok. A török-szír-iraki-iráni határvidéken élő 30-40 milliós lélekszámú népnek nincs saját állama, ez pedig olyan feszültségeket szül folyamatosan, hogy akár ők lehetnek a jövőbeli híradók főszereplői.