Pesti Srácok

Benkő Tibor: ez a nap bizonyítja, mire képesek a magyarok a szabadságért

Benkő Tibor: ez a nap bizonyítja, mire képesek a magyarok a szabadságért

Ez a nap bizonyítja, hogy egy célért, a szabadságért képesek összefogni és áldozatot hozni a magyar emberek – mondta a honvédelmi miniszter Budapesten, szombaton, a honvédelem napján tartott ünnepségen. Benkő Tibor a budai Várban, a Dísz téren tartott rendezvényen felidézte: 1849. május 21-én már a magyar zászló lobogott Buda várában; Magyarország, a magyar emberek fővárosa visszakerült magyar kézbe.

– mondta. Benkő Tibor kiemelte: ez a nap a legalkalmasabb felidézni "őseinket, hőseinket", és mindazokat, akik építették az ország, a nemzet sorsát.

PestiSracok facebook image

– szögezte le. Mint mondta: Görgei Artúr tábornok és a zalai 47. zászlóalj katonája, aki kitűzte a magyar lobogót a budai Várban, mindketten egy olyan hadseregben szolgáltak, amelyre Európa és a világ is felfigyelt, és amely beírta magát a történelembe. Benkő Tibor kiemelte: mindig is voltak, vannak és a jövőben is szükség van példaképekre, akiket a katonák követhetnek, akiket követniük kell. Szükség van továbbá arra, hogy a katonák és valamennyi polgár elkötelezettek, elhivatottak legyenek a nemzet, az ország érdekében.

– jelentette ki. A honvédelmi miniszter emlékeztetett, hogy 2016-ban azért dolgozták ki a honvédelmi és haderőfejlesztési programot, hogy a Magyar Honvédség a térség meghatározó erejeként képviselje Magyarországot.

– szögezte le. A posztjáról távozó miniszter azt kérte: tegyenek meg mindent annak érdekében, hogy a jelenben és a jövőben is legyenek példaképek a társadalomban, és úgy szolgálják a nemzetet, a béke fenntartását.

A megemlékezés végén koszorúkat helyeztek el a Honvéd-szobornál, majd a résztvevők a Dísz térről átvonultak az Esztergomi rondellához, ahol ünnepélyes zászlófelvonással, a katonai hagyományőrzők ágyúlövéssel emlékeztek meg a honvédelem napjáról. Délután Görgei Artúr, a szabadságharc hadvezérének sírjánál tartanak megemlékezést. Az ünnepségen részt vett még mások mellett Ruszin-Szendi Romulusz, a Magyar Honvédség parancsnoka, Szabó István, a Honvédelmi Minisztérium parlamenti államtitkára, a katonai alakulatok vezetői, továbbá diplomaták, a katonai attasétestület tagjai, valamint civil szervezetek képviselői. A magyar katonáknak 1849. május 21-én, a tavaszi hadjárat végén három hétig tartó ostrom után sikerült visszaszerezniük a budai Várat. Ennek emléket állítva 1992 óta május 21. a honvédelem napja.

Forrás: MTI; Fotó: MTI/Balogh Zoltán

Ajánljuk még

„Rákos daganat” – Simonyi András és a KGB-hez sorolt DIVSZ, avagy egy hálózati aranyifjú fantasztikus pályafutása

A Hálózat 2021 január 20.
Simonyi András ex-nagykövet különösen durva nyilatkozatot tett nemrégiben, amelyben „rákos daganatot” emlegetett. Pedig neki illene hallgatnia. Simonyi apja Dániában dolgozó „kereskedelmi tanácsos” volt a diktatúrában, a fiú nemzetközi iskolába járt, ahol remekül megtanult dánul és angolul. Bár egy kései interjú szerint már akkor rocker és lázadó volt, valójában hazatérve a KISZ-ben folytatta, elnyerte a támogatott fiataloknak járó AIESEC-ösztöndíjat, majd a Londonban megalapított, de a szovjetek által irányított DIVSZ munkatársa lett. Ma már tudjuk, hogy utóbbi a KGB alá tartozott. Ugyanitt dolgozott a mindig a talpára eső Fodros István vagy az az Elbert János, akit sokak szerint éppen a KGB tett el láb alól. Maga Simonyi tovább emelkedett, lázadóként az MSZMP-ben folytatta, a nyolcvanas években már az Állami Ifjúsági Bizottság „nemzetközi osztályának” vezetőjeként ment Bécsbe. Elképesztő, de rendszerszerű, hogy a NATO brüsszeli központja mellé akkreditált nagykövet lett belőle 1995-ben, hogy az szt-tiszt Medgyessy Péter miniszterelnökségének idejétől (2002) az egykori ősellenségnél, washingtoni nagykövetként folytassa. Érdekes, hogy van-e bizonyíték a beszervezettségére? Nem igazán, nem ettől volt a hálózat egyik megfutatott aranyifjúja.