Kövér László szerint orosz–amerikai háború zajlik a szomszédunkban
Nemzeti érdeknek nevezte Kövér László, hogy az Alaptörvény legújabb módosításával megadják a kormánynak azt a felhatalmazást, hogy ha a szomszédságban folyó háború miatt gyors döntést kell hoznia, azt megtehesse. A háborúval kapcsolatban elmondta, hogy az valójában orosz–amerikai háború és előcsatározása egy amerikai–kínai geostratégiai összeütközésnek. Ennek lehetséges következménye, célja nem más, mint hogy leválasszák Európát gazdaságilag, politikailag Oroszországról és Ázsiáról.
Az Országgyűlés hétfőn újraválasztott elnöke kedden az InfoRádió Aréna című műsorában úgy fogalmazott: olyan világban élünk, amelyben nehéz kiszámítani, hogy milyen jövő vár ránk. Az Alaptörvény módosításáról kiemelte: a világ egyik legerősebb atomhatalma áll háborúban a szomszédságunkban; nemzeti érdek, hogy megadják a kormánynak annak lehetőségét, ha gyors döntést kell hozni, ne kelljen a parlamenti procedúrát végigjárni a törvényalkotásnál. A modell ugyanaz, amelyet a pandémia idején alkalmaztak, a korábbi veszélyhelyzeti intézkedés bevált – mondta. A legfontosabb teendő, hogy azokat az eredményeket, azt a relatív pozíciót, amelyet Magyarország az elmúlt 12 évben elért – beleértve a létbiztonságot, a családok támogatását és az ország biztonságát – meg tudják őrizni – hangsúlyozta.
Ha nem szállunk bele a háborús kórusba, már sokat tettünk, hogy ez a háború minél kisebb áldozatokkal és minél előbb véget érjen
– emelte ki Kövér László. Ami Ukrajnában történik, sokak megállapítása szerint – amivel, mint mondta, hajlamos egyetérteni – valójában nem orosz–ukrán, hanem orosz–amerikai háború és előcsatározása egy amerikai–kínai geostratégiai összeütközésnek.
Ennek lehetséges következménye, célja nem más, mint hogy leválasszák Európát gazdaságilag, politikailag Oroszországról és Ázsiáról, megakadályozva ezzel, hogy az Atlanti-óceántól a Csendes-óceánig egységes politikai-gazdasági térség jöjjön létre. Ez akkora potenciált jelentene, ami mellett az Egyesült Államok nem rúgna labdába
– fejtette ki Kövér László.
Felszámolnák a nemzetállamokat
Kitért arra is: az Európai Unió jogi értelemben szilárd, de politikai értelemben még sosem volt ilyen zilált. Értékelése szerint nyíltan kevesen fogalmazzák meg, de ki lehet olvasni azt a brüsszeli törekvést, hogy fel kell számolni a nemzetállamokat. Azt mondta: 32 éve olyanok vezették a világot és Európát, az európai államokat, akik nagy formátumú, vízióval rendelkező, tehetséges politikusok voltak.
Akik ma Európát, a nyugati világot vezetik, rémséges karikatúrái ennek a generációnak
– jelentette ki.
Egy részük nem érti még a kérdéseket sem, nemhogy válaszokat tudna adni a kihívásokra, egy részük megzsarolt, megvásárolt, korrumpált, jellemtelen figura, egy részük annak a globális elitnek a haszonélvező résztvevője, amelynek a forgatókönyve szerint történik Európa föderalizálása. Egy részük pedig a régi, idősebb generáció maradéka, akik cinikusan – bár tudják, mit veszítettek – még felveszik a javadalmazást. Nagyon kevesen vannak, akik értik, mi történik, és még kevesebben vannak, akik bátrak, hogy ezt meg is fogalmazzák és szövetkezzenek a hasonló véleményen lévőkkel
– fűzte hozzá. Kitért arra is: a visegrádi együttműködést nem érintette jól, hogy Csehországban és Szlovákiában kormányváltás történt és olyan párt adja a külügyi vezetést, amely nem elkötelezett a V4-ek kooperációja iránt, nem tekinti azt elsőrendűen fontosnak. A háború miatt a korábban erősnek tűnő lengyel–magyar tengely is kicsit vesztett szakítószilárdságából, de az Országgyűlés elnöke nem látja orvosolhatatlannak a problémát, ha visszatérnek a kiindulóponthoz.
Kövér László azt, hogy a kormánypárti szövetség képviselőinél jóval többen, 170-en támogatták a megválasztását, úgy értékelte: harmincvalahány éves hagyomány, íratlan szabály érvényesült újra hosszabb idő után. Megemlítette: az ellenzék egy részében van indíttatás, hogy visszatérjenek a normális működéshez. Megjegyezte: a baloldali ellenzék nem egységesen vonult ki hétfőn a parlament alakuló ülésén az eskütétel után. Mint mondta, ezt úgy olvassa, hogy 2010 után lehet új fejezetet nyitni az ellenzék és a kormánypártok együttműködésében. Ha az ellenzék erre nyitott, akkor a kormánypártok „hajlanak erre”.
Emelni kell a pedagógusbéreket
A házelnök ha nem muszáj, semmin nem akar változtatni az Országgyűlés működésében, a Ház vezetésében. Nem indokolja most semmi, hogy hozzányúljanak a házszabályhoz – mondta, de azt nem zárta ki, hogy menetközben felmerül olyan probléma, ami miatt ezt meg kell tenni. Véleménye szerint a koronavírus-járvány nem zavarta meg a politikai munkát az Országgyűlésben, a törvényhozás nem szenvedett hátrányt. A pedagógusok és rendvédelmi dolgozók béremeléséről jelezte: 32 éve próbálnak a halászléből újra akváriumot csinálni, de nem nagyon megy. Azok, akikkel a béremelést kezdték, most újra a sor végére kerültek.
Rövidtávon meg kell oldani ezt a kérdést és újra elő kell venni a jogos bérköveteléseiket, emelni kell a fizetéseket, hogy újra vonzó legyen a pedagóguspálya
– közölte. Értékelése szerint nehéz volt ellenzéknek lenni az elmúlt 12 évben: egyik csoportjuk részese volt az ország tönkretételének, másik részük mindenáron ellent akart mondani.
Nem tudták megkülönböztetni a lényegest a lényegtelentől, szellemi képességbeli problémák is voltak, vannak az ellenzék sikertelensége mögött
– vélekedett. Kövér László evidenciának nevezte, hogy Áder János már nem államfői minőségében, informális keretek között, de folytassa azt a természetvédelmi munkát, amelyet megkezdett.
Forrás: MTI; Fotó: MTI/Szigetváry Zsolt
