Orbán Viktor a CPAC-konferencián megosztotta a magyar recept tizenkét pontját (Frissítve!)
Első európai helyszínként Magyarország adhat otthont a Conservative Political Action Conference (CPAC) elnevezésű konferenciának csütörtökön és pénteken; az esemény főszónoka Orbán Viktor miniszterelnök volt. A CPAC rendezvényén több mint kétszáz magas rangú külföldi vendég képviselteti magát szerte a világból, Dél-Amerikától Japánig. A ma délelőtt folyamán felszólalt például Nigel Farage, a brit Függetlenségi Párt volt vezetője, Rick Santorum volt republikánus szenátor és Eduardo Bolsonaro, a brazil képviselőház tagja is.
A nyitóbeszédet az Alapjogokért Központ igazgatója, Szánthó Miklós mondta el. Amikor elkezdték szervezni a CPAC-et Magyarországon, akkor tudták, hogy nagy kihívás lesz. A szomszédban háború van, és a nyílt társadalom hívei most sem az összefogásra törekednek. A magyar modell viszont működik – ezt a receptet szeretnénk továbbadni más országoknak.
A magyar jobboldal felismerte: a demokrácia nemcsak liberális lehet
– tette hozzá Szánthó.
Valójában mi vagyunk a lázadók, mert családot alapítunk, patrióták vagyunk. A nemzeti konzervatív erőknek adhatunk példát. Meg fogjuk valósítani a balliberálisok rémálmát, a nemzeti erők, nemzetközi összefogását
– jegyezte meg az igazgató.
Harcosokra van most szükség, a magyar pedig egy harcos nép
A CPAC elnöke, Matt Schlapp beszédében arról értekezett: nagyon inspiráló azt látni, hogy vannak emberek, akik szabadságra és autonómiára vágynak. Az elnök megjegyezte, hogy tanulni jöttek ide, és nagyon sokan nagyon messziről érkeztek, hogy a CPAC Hungaryn vegyenek részt. Ami Amerikában történik, az szívszorító számukra. Néha jobb-, néha baloldali politikusokat választanak meg elnöknek, de a különbség az, hogy a jobboldal azt mondja, csináld, amit jónak látsz, a baloldal pedig meg akarja mondani, hogy mit csinálj. Vannak emberek Amerikában, különösen a sajtó világában, akik azt hiszik, hogy a sajtó csak baloldali lehet. Ha valaki más elvet vall, az szerintük rossz. Aki pedig felszólal a baloldal ellen, az szerintük nem demokratikus.
A demokráciát a választóknak kell irányítani
– jegyezte meg.
A kritikusainknak azt mondom: büszkék vagyunk, hogy Magyarországon vagyunk és köszönjük a meghívást. Nem fogunk visszavonulni, támogatjuk a hozzánk hasonlóan gondolkodókat. A magyarok küzdő szellemét jó volt megismerni az itt tartózkodásunk során. Most is harcosokra van szükség, de ne aggódjatok, mert Amerika is felébredt
– fűzte hozzá az elnök.
Korábban irigykedtünk Amerikára, mert nekünk negyven év kommunizmus jutott
A felszólalók után a főszónok, Orbán Viktor következett. A miniszterelnök elmondta, hogy most alakíthatta meg az ötödik kormányát.
Mi, magyarok most joggal érezhetjük úgy, hogy van a szavaink mögött fedezet. A nyolcvanas években szamizdatokból olvashattunk arról, hogy mi van Amerikában, most viszont Önök jönnek ide. Irigykedtünk akkor Önökre, mert nekünk csak a kommunisták jutottak. A győzelem végső feltétele, hogy nekünk kell a legjobbakká válnunk
– jegyezte meg.
A progesszív liberálisok dominanciája a probléma Nyugaton. Ők ülnek fontos szerepekben, ők mondják meg, hogy mi igaz és mi nem, mi helyes és mi nem. Magyarországon is ez volt a helyzet: kommunista diktatúra volt és azon dolgoztak, hogy bebetonozzák az uralmukat. Mindennapi szocialista diktatúra, ebben nőttünk fel
– emlékeztetett.
A nyolcvanas évek végén döntöttünk úgy, hogy ebből elég volt, szabadságra vágytunk. Nem maradt el a válasz a kommunistáktól: lehallgatás, fenyegetés, bebörtönzés. A liberálisainkról kiderült hamar, hogy a kommunisták szövetségesei
– tette hozzá.
Amikor 2016-ban Donald Trump megnyerte a választást Amerikában, azt mondta, hogy le kell csapolni a mocsarat, mégsem választották újra, pont úgy járt, mint mi 2002-ben. Kiválóan kormányoztunk, de a baloldal mocsara lehúzott bennünket. Majd hatalomra kerültek, elköltötték a pénzt, jött a recesszió, a munkanélküliség nőtt, az erőszak elszabadult az utcákon, etnikai alapú gyilkosságsorozatok voltak. A rendőrséget leépítette a baloldal, az alapvető rendet nem tudták fenntartani. 2010-ben viszont visszatértünk, beletettünk nyolc évet, építkeztünk tégláról téglára. A recept elkészült. Mi már levehetjük a laboratóriumi orvosi köpenyt, a beteg teljesen meggyógyult
– szögezte le Orbán Viktor.
A magyar receptet osztotta meg Orbán Viktor
A recept nyílt fehasználású, elvihető. Tizenkét pontból áll, ami a következő:
- A saját szabályaink szerint kell játszani.
- Nemzeti konzervativizmus a belpolitikában.
- Nemzeti érdek a külpolitikában.
- Legyen médiánk.
- Leplezd le az ellenfeleid szándékát.
- Gazdaság, gazdaság, gazdaság.
- Ne szorulj ki a szélére.
- Minden nap olvassunk.
- Legyen hited.
- Keress barátokat.
- Építs közösségeket.
- Építs intézményeket.
Fel kell vennünk a harcot, és ebben a harcban csak együtt és szervezetten lehetünk képesek. Washingtonban és Brüsszelben is vissza kell vennünk az intézményeinket. 2024 sorsdöntő lesz, mert Amerikában elnökválasztás, nálunk pedig európai választások lesznek
– mondta el Orbán Viktor végezetül.
A mai világ embere csak magára koncentrál
A ma délelőtti felszólalók között volt még Rick Santorum és Kovács István, videoüzenetben pedig Nigel Farage és Eduardo Bolsonaro is kiállt az Istenbe vetett hiten, a hazán és családon alapuló értékek mellett.
A baloldal gonosznak állítja be a nyugati civilizációt, és elkötelezett az egyház és a családok lerombolása mellett. A romboló hazugságok nem élhetik túl az igazság feltárását
– hangsúlyozta Rick Santorum volt republikánus szenátor. Az egykori amerikai elnökjelölt szerint a mai világ embere a saját örömeire koncentrál, és szabadsága korlátainak tekinti a házasságot és a gyermekvállalást. Rick Santorum egyetértett Orbán Viktor azon gondolatával, hogy a hitet prioritásként kell kezelni.
Harcolni kell a gyermekeinkért a Gonosz ellen, és gratulálok Magyarországnak, hogy az igazság bátor kimondásával támogatják a családokat és az egyházat. Azok a társadalmak, amelyeknek nincs nemzeti identitásuk, gyermekeik, semmilyen csatában sincs esélyük
– mondta az amerikai republikánus politikus.
Európában még rosszabb a helyzet
Kovács István, a CPAC Hungary rendezvényt az Amerikai Konzervatív Unióval közösen tető alá hozó Alapjogokért Központ stratégiai igazgatója arról beszélt, hogy míg az Egyesült Államokban Donald Trump elnök „megbuktatása” óta üldözik a szólás- és vallásszabadságot, valamint a hazafiságot, Európában még rosszabb a helyzet.
Miközben háború és válságok vannak, Brüsszelben arra sem képesek, hogy felismerjék, mi az európai érdek. Erős, kompetens, cselekvőképes Európa kellene, de ettől messze vagyunk; ez látszott a migrációs válságban és a pandémia idején is. Multinacionális vállalatok, a Szilícium-völgy urai, a globális politikai elit, nemzetközi szervezetek mind részesei egy szentségtelen szövetségnek, amelynek célja lebontani civilizációnk alappilléreit, a hitet, családot és a nemzetet. Ellenfeleink szervezett hálózatként működnek világszerte
– fejtette ki Kovács István, aki szerint össze kell fogni a baloldal ellen.
Farage szerint fantasztikusak az eredményeink
A fórumot videoüzenetben üdvözölte Nigel Farage, a brit Függetlenségi Párt volt vezetője, aki fantasztikusnak nevezte a Magyarország által elért eredményeket, az Orbán Viktor által vezetett Fidesz egymás utáni negyedik választási győzelmét.
Mindannyiunknak együtt kell működnünk. Talán vannak közöttünk eltérő álláspontok, például Oroszországgal kapcsolatban, de a közös értékeinkre kell koncentrálni
– jelentette ki Nigel Farage. Szintén videoüzenetet küldött a CPAC Hungary résztvevőinek Eduardo Bolsonaro, a brazil képviselőház tagja, az államelnök fia.
A CPAC remek szerveződés arra, hogy bázisa legyen vitáknak arról, hogy hol tartanak a konzervatívok, hogy felidézzük a múltat és hagyományainkat és előre nézzünk. Magyarországon, Brazíliában és néhány más országban kiemelten erősek a konzervatívok, de az igazságot mindenkinek, mindenhol el kell mondanunk
– fogalmazott.
A politikusnak tudnia kell olvasni a jelekből
A politikusnak tudnia kell olvasni a jelekből, a rend apró jelei mutatják meg, merre tart a civilizáció
– vélekedett a miniszterelnök politikai igazgatója a CPAC-en. Orbán Balázs a rend apró jelei közé sorolta, hogy javul-e a közbiztonság, kedvesebbek-e az emberek, eljárnak-e rendezvényekre, akarnak-e hagyni valamit az utókorra. Úgy fogalmazott, hogy Magyarországon a foglalkoztatottság az egekben, a munkanélküliség a föld alatt van, segély helyett pedig közmunkaprogramot biztosítanak. Szavai szerint utóbbi beindítása nem volt könnyű, az emberek felzúdultak.
Mára azonban a közmunkaprogram siker lett: a résztvevők elhelyezkedtek a munkaerőpiacon, gyárakban dolgoznak, képesek ellátni magukat és családjukat
– jelentette ki Orbán Balázs. A közbiztonságon is változtattak: míg kormányzásuk előtt a bűnelkövetőket védte a jog, most már az áldozatokat óvja.
Magyarország lett az egyik legbiztonságosabb hely a világon
– hangoztatta a politikai igazgató, aki azt mondta, hogy Magyarország a nyugati civilizáció része, figyelembe kell venni azonban, hogy egy kis államról van szó. Itt „nem lehet hibázni, mert minden hiba az utolsó is lehet”, míg egy nagy és erős ország kibír „néhány generációnyi hanyatlást”.
Történelme során Magyarországnak sokszor kellett védenie a nyugati értékeket
– mondta Orbán Balázs, megemlítve a mongolok, a törökök és a szovjetek támadását is.
A magyarok ezeket mind túlélték
– emelte ki. A politikai igazgató arra szólított fel, hogy
rakjuk rendbe magunkat, és akkor megmaradunk a nehéz időkben is.
Azt hangoztatta, hogy hazafias módon kell viselkedni, az észlelt baj ellen pedig tenni kell.
Az európai embert Soros-emberré akarják alakítani
A CPAC Hungary egyik legnagyobb hatású beszédét Václav Klaus volt cseh elnök tartotta. Az egykori államfő kezdetben a háborúról beszélt, amelyet teljességgel igazságtalannak nevezett és amely hatalmas, felfoghatatlan károkat okoz. A politikus szerint a konzervatívoknak háborúellenesnek kell lenniük. A magyar választásokról pedig azt mondta: Magyarország mutatja, hogy a konzervatív győzelem még lehetséges, és ez inspirálja az összes jelenlévőt. Klaus dühödten szemléli, hogy eszméi visszavonulóban vannak. Mindez azért történt – kérdezte –, mert a konzervatív eszmék kiüresedtek, alkalmazhatatlanok, nem illenek a mostani „szép új világba”? Meg kell újítanunk a konzervatív eszméket? Vagy csak vissza kell térni hozzájuk? Klaus óvatos választ adott: szerinte elég visszatérni hozzájuk, de ez már önmagában forradalmi lépés lesz.
A konzervatív gondolkodók passzívak maradtak a kommunizmus bukása után, naivan fogadták el Fukuyama nézeteit, és ok nélkül hittek benne, hogy eszméik nyerhetnek úgy, hogy nem hirdetik őket
– fejtette ki.
A környezetvédelem agresszívan nyomja le a józan észt és a konzervatív gazdasági gondolkodást. A nemzetállam hívei többé-kevésbé feladták a harcot. A nyugati társadalom elszakadt kulturális és történelmi gyökereitől. Az emberi természetet tagadják. A genderforradalom a nőt és férfit átalakította. Új moralitás és viselkedés veszi át a konzervatív értékeket
– mondta, hozzátéve:
Az intézetek terén a nemzetállam emberi társadalomban játszott szerepét tagadják. A nemzetállam már nem alkotója a nemzetközi ügyeknek, hanem az európai intézmények dolgoznak az uniformitás elérésén.
Megfogalmazása szerint az európai embert homo sorosensusszá, Soros-emberré akarják alakítani.
A konzervatívok legfontosabb szövetségese a valóság
A magyar konzervatívok legfontosabb partnere és szövetségese a valóság
– fogalmazott a nemzetközi kommunikációért és kapcsolatokért felelős államtitkár. Kovács Zoltán hangsúlyozta: a mi társadalompolitikánk, politikai előkészítő munkánk, politikai döntéshozatalunk és végrehajtásunk a valóságon, a valóságérzékelésen és annak a társadalommal való rezonanciáján alapul.
Ez a titka a magyar kormánypártok elmúlt négy választási győzelmének
– mondta. Hozzátette: ha valakinek kétsége lenne efelől, akkor a tavaszi, „soha nem látott” mértékű kétharmados győzelem a bizonyítéka annak, hogy ez a pálya, amit választottak, ezek a felismerések iránymutatók lehetnek. Kovács Zoltán jelezte: a morális felsőbbrendűség egy olyan, valószínűleg belső kényszerből születően elidegeníthetetlen része a nyugat-európai magát progresszívnek, liberálisnak nevező „woke” kultúrának, amely folyamatosan napirenden van. Példaként említette a 2010–11-es médiatörvénnyel kapcsolatban kirobbant csörtéket, az alaptörvény körüli vitákat, a foglalkoztatáspolitikában vagy a rendvédelem területén a romák felhasználását morális szempontokból.
Ugyanez a folyamat volt megfigyelhető később a 2015-ös migrációs válságnál, majd a globális felmelegedésnél és hozzá kapcsolódó mozgalmaknál, a koronavírus-járványnál, napjainkban pedig a gyermekvédelmi törvény és az LMBTQ-propaganda kapcsán, valamint az ukrajnai háborúnál
– emelte ki. A félrevezető, dezinformációkat tartalmazó valótlan narratívát jellemezve azt mondta: az nem érdekelt a valóságban és a tényekben, hanem egymásra épülő módon valóságot nélkülöző, eltorzított, illetve részben valóságos elemekből állva folyamatosan ismételget tartalmakat. Kovács Zoltán a legfontosabbnak azt nevezte: amellett, hogy ellenállunk a morális imperializmus különböző megnyilvánulásainak és törekvéseinek, a „narratívaháborúban” nem szabad abba a hibába esni, amelybe az ellenfeleik, akik feláldozzák a tartalmat és a stílust is az ideológiáért, egyre messzebb kerülnek a valóságtól.
Rendkívüli pillanat, hogy Budapesten dobog a konzervatív világ szíve
Nincs más a szemünk előtt, mint hazánk és a magyar emberek érdekeinek védelme. Ez a szemlélet a Nyugat politikai elitjéből az utóbbi időben kiveszett
– hangoztatta Varga Judit, az igazságügyi tárca vezetője, miniszterjelölt. A kormánypárti politikus a CPAC csütörtöki záróbeszédében azt hangsúlyozta: rendkívüli pillanat, hogy Budapesten dobog a konzervatív világ szíve, és hatalmas elismerés ez az április 3-i választási eredményekért. Arra reagálva, hogy Brüsszelben újabb jogállamisági jelentést fogadtak el Magyarországgal szemben, Varga Judit elmondta: Brüsszelben az a bajuk, hogy ellentétben velük, Magyarországon mind a közéletben, mind a politika világában, mind a sajtóban valódi véleménysokszínűség uralkodik, ami felfoghatatlan Brüsszel számára. A tárcavezető arról beszélt, hogy a balliberálisok zsákutcába jutottak, mivel a klasszikus liberalizmus minden egyes célkitűzése a XX. század végéig mind megvalósult, és mivel elfogytak a célok, és ehelyett önmagából kifordult, saját magát felfaló ideológiákat találtak. Szavai szerint nem lehet könnyű nap mint nap új áldozati csoportokat találni és kényszeredett önigazodási pontokat gyártani.
Ennek a jelenségnek sajnos mindannyiunk társadalmában kézzelfogható káros következményei vannak, (...) ráerőltetik a maguk fals igazát a többségre
– mondta, majd úgy vélte, ezzel elvonják a figyelmet az igazán fontos társadalmi kérdésekről. Hozzátette: a józan magyar ész azonban április 3-án ismét kétharmados felhatalmazást adott a nemzeti oldalnak.
Varga Judit ezen a ponton rögzítette: „akár tetszik, akár nem”, a törvényes hatalom alapja az emberek többségi akarata. Megfogalmazása szerint a legfőbb érték a demokratikus döntés, a demokrácia fénypontja pedig a választás.
Kritizálni lehet és kell is a hatalmon lévőket, de nem árt mellé néha választást is nyerni
– jegyezte meg. Vélekedése szerint a liberális mainstream ott tévedt el, hogy az emberek valós problémáinak megoldása helyett utópiákat kerget, a magyar baloldal pedig nem értette meg a saját nemzetét.
A magyar kormány tudja, csak úgy lehet jó politikát csinálni, ha nem múló ideológiákat, nem külföldi importcikkeket, hanem az állampolgárok igényeit szolgálja
– hangoztatta, hozzátéve:
ha ők a woke, mi vagyunk az awake.
Varga Judit a liberális és a konzervatív gondolkodás közti különbségre Magyarország klímavédelmi eredményein keresztül mutatott rá, mondván, az országnak úgy sikerült meghaladnia a széndioxidkibocsájtás-mérséklési célokat, hogy közben jelentős gazdasági növekedést ért el.
Az igazi cselekvés nem a Facebookra kiposztolt klímaszorongás
– fogalmazott.
Nincs más a szemünk előtt, mint hazánk és a magyar emberek érdekeinek védelme; ez a szemlélet a Nyugat politikai elitjéből az utóbbi időben kiveszett
– tette hozzá. A konzervatívok közötti szövetségépítés fontosságát hangsúlyozva Varga Judit azt mondta: semmi kétsége afelől, hogy a „jövő a mienk”, de ehhez – fűzte hozzá – rengeteg erőfeszítés kell. Az Európa jövőjéről szóló vita lezárulásával kapcsolatban méltatta a magyarok aktivitását, akik javaslataikban az erős nemzetek erős Európájának koncepciójának megvalósítását sürgették. Varga Judit ezzel kapcsolatban elképzelhetőnek tartotta a jelenlegi uniós szerződések módosítását, mivel a lisszaboni szerződés keretrendszere nem biztosítja a nemzetállamok szuverenitását.
