Pesti Srácok

Matteo Salvini szerint a magyar családpolitika Olaszországban is működhet

Matteo Salvini szerint a magyar családpolitika Olaszországban is működhet

Európában a magyar kormánynak a demográfiai növekedést ösztönző családpolitikája modellértékűnek számít Matteo Salvini, a jobboldali Liga kormánypárt vezetője szerint, aki a Rómában zajló népesedési konferencián szólalt fel pénteken.

Matteo Salvini hangsúlyozta: a születésszám zuhanásszerű csökkenése közös európai problémát képvisel, és közös lehet a megoldás is.

– mondta a Liga vezetője. A magyar intézkedések között Salvini a családalapítást ösztönző adókedvezményeket említette. Külön kiemelte a többgyermekes édesanyákat és a nagyszülőket támogató intézkedéseket. A jobboldali politikus megjegyezte: az Olaszországban követett évi egyszeri családtámogatással nem lehet megállítani a népességcsökkenést. Matteo Salvini úgy vélte, Olaszországban nem fordítanak elegendő figyelmet a kérdésre, mivel általános meggyőződésnek számít, hogy a családpolitika "nem hoz szavazatot".

PestiSracok facebook image

– mondta a párt vezetője. Salvini interneten kapcsolódott be a Rómában zajló demográfiai konferenciára, mivel pénteken a szicíliai Palermo bíróságán az általa 2019-ben feltartóztatott egyik civilhajó ügyének tárgyalásán vett részt.

– hangoztatta a konferencián szintén felszólaló Giorgia Meloni, a jobboldali Olasz Testvérek (FdI) elnöke. Kifejtette, hogy a Mario Draghi kormánya összeállította pandémia utáni gazdasági helyreállítási programban nincsen szó az anyaság támogatásáról.

– fogalmazott Meloni. Kifejtette: a fogyasztásra és termelésre épített társadalmainkban a gyerek egyeseknél "tehernek" számít, ugyanakkor gyerekek és fiatalok nélkül a rendszer nem tud előre haladni, főleg, ha tíz év múlva a lakosság 35 százaléka 65 év feletti lesz.

– mondta Meloni.

Az olasz statisztikai intézet, az Istat márciusi adatai szerint az új típusú koronavírus okozta világjárvány felgyorsította az olasz születésszámok csökkenését: 2020-ban 414 892 gyerek született, 2021-ben már csak 399 431. Ezzel már a 13. egymást követő évben csökken a születésszám, a tavalyi volt a legalacsonyabb Itália 1861-es egyesítése óta. A népesség 253 ezerrel csökkent, az ország már csak 59 millió lelket számlál. Ha a termékenységi arányszám (a szülőképes korú nőre számított hipotetikus gyerekszám) a jelenlegi, vagyis 1,2 marad, akkor 40–50 év múlva évente az egész országban 250 ezer gyerek fog születni. Néhány évvel ezelőtt Lombardia és Piemont együttes születésszáma volt ennyi. 2050-re ötmillióval kevesebb lesz a lakosság, kétmillióval kevesebb a fiatal. A kilencvenen túliak ma nyolcszázezren vannak, addigra több mint kétszer ennyien, 1,7 millióan lesznek – állapította meg az Istat.

Forrás: MTI; Fotó: MTI/EPA/ANSA/Claudio Peri

Ajánljuk még

"Büszke vagyok rá, hogy pályafutásom során nem tettem rosszat egy kollégámnak sem" - A születésnapos Stefka István a Polbeatben

‎Polbeat 2023 június 10.
Rendhagyó Polbeatet szerveztünk Stefka István 80. születésnapjára a Revolution '56 Szabadságharcos Sörözőbe, ahol a PestiSrácok.hu-s csapat mellett Stefka régi barátja és harcostársa, Alexa Károly irodalomtörténész, író, illetve a konzervatív televíziózás nagy, a rendszerváltoztatás utáni - a Horn-Kuncze-kormány által teljesen felszámolt - korszakának két jeles alakja (egyben az ünnepelt akkori munkatársa), Mátyássy Andrea és Dézsy Zoltán is elmondta méltatását, visszaemlékezését. Megszólalt továbbá Stefka István felesége, Naszályi Kornélia és egyik lánya, Stefka Nóra, továbbá Ambrózy Áron, Szabó Gergő és Szalai Szilárd. A Huth Gergely által celebrált rendkívüli adást végül egy fergeteges köszöntés követte, a tortát és a pezsgőt Stefka István kedvenc együttesének, az AC/DC-nek a dübörgésére hozták be a kollégák.

A külkeres fia is jól keres: Geszti Péter, a kádergyerek, avagy a KISZ KB VIT-vágtájától a Nemzeti Vágtáig

A Hálózat 2020 április 12.
Milliárdokat költött a Postabank a kilencvenes években arra az agresszív, kikerülhetetlen reklámkampányra, amely mögött az Akció nevű vállalat és Geszti Péter állt. Ők is tevékeny részesei voltak annak, hogy a bank zavartalanul menetelhetett a bukás felé – állami tízmilliárdokkal kisegítve. Noha Gesztit a sajtó következetesen valamiféle self made man-ként építette fel, ez hazugság. Apja, a neves rádiós-tévés szerkesztő vitte be a tévébe, anyja pedig a Chemolimpex, majd a Taurus cégek külkereskedője volt, később fia után ő is a Danubius Rádióhoz került. Geszti tévés apja a halála előtt már a szovjet KGB és a magyar állambiztonság alá tartozó IPV vállalat főosztályvezetője volt, így elmondható, hogy mindkét felmenője hírszerző-gyanús, de legalábbis hálózati állásokban dolgozott. Geszti zenészként barátjával, Berkes Gáborral futott be, aki hozzá hasonló kádergyerek. Utóbbi Berkes Péter őrnagy-író fiaként szintén kivételezett helyzetben volt, apja eleinte propaganda-regényeket és cikkeket írt, majd ifjúsági író lett belőle, hasonlóan a katpolos Berkesi Andráshoz. Berkes Gábor is szerethette a Néphadsereget, mert első együttesét Lobogónak hívták, amelyet a katonaság lapjában mutattak be. Utána kezdett az Első emeletbe, amelynek szövegírója Geszti lett. Geszti a rendszerváltás idején lépett be az Akcióba, amelyet a KISZ-hez közeli rádiósok alapítottak, és amelynek első nagy haditette a KISZ KB által támogatott VIT-vágta levezénylése volt. Folytatjuk a Postabank történetét.

Basszgitáron a postabankos Princz, a zongoránál Presser – Amikor nem nekünk, hanem neki írták a dalt

A Hálózat 2020 április 4.
Emlékeznek arra a jelenetre, amikor Johnny Fontane megjelenik Don Corleone lányának esküvőjén, és elénekel pár dalt a Keresztapában? Persze segítséget is kért az amúgy Frank Sinatráról mintázott figura. Ha volt merszünk a Postabank néhai királyát, Princz Gábor bankvezért keresztapának nevezni az előző cikkünkben, akkor miért ne mondanánk ki, hogy az ő udvari zenésze Presser Gábor volt? Presser nem csupán slágert írt Princz Postabankjának (ez volt az egész ország által ismert Ezt egy életen át kell játszani), de Princz másik bizalmi embere, Kende Péter szerint még külön zenekaruk is volt, amellyel a Postabank bulikon játszottak. A vezér basszusgitározott, Presser pedig zongorázott. A zseniális zenész amúgy bekerült abba a postabankos tanácsba is, amelybe Mester Ákos, Forró Tamás és a már említett Kende is tartozott. Erős névsor. Ők ügyeltek az elvileg konzervatív Magyar Nemzetre a kilencvenes évek közepén... Szürreális az egész, mégis igaz. A KISZ-ből érkezett, moszkovita Princz Gábornak szüksége volt az arculatfestésre. Kultúremberként tetszelgett, és ehhez megkapta a segítséget az általa támogatott, zömmel liberális értelmiségtől. A milliárdok közben eltűntek, de a zene szólt. Folytatjuk a Postabank történetét.