Pesti Srácok

Milliárdok hullanak az osztódással szaporodó baloldal ölébe

Milliárdok hullanak az osztódással szaporodó baloldal ölébe

Súlyos aránytalanságok tapasztalhatók a jelenlegi frakciófinanszírozási rendszerben. Ezt bizonyítja, hogy bár az előző ciklushoz képest kevesebb baloldali képviselő jutott be az Országgyűlésbe, mégis milliárdokkal több állami támogatást kaphatnak. Tóth Erik, az Alapjogokért Központ vezető elemzője szerint a demokratikus költségek aránytalan megemelkedése miatt felmerülhet a szabályok arányos újragondolása - írja a magyarnemzet.hu.

A jelek szerint az, hogy a választáson a baloldal közös listával indult, nem csupán szavazatmaximalizálásra irányuló taktika volt: pénzügyi szempontból jól megtérülő befektetésnek bizonyult. Hiába vannak ugyanis a balos közös lista pártjai az előző ciklus kezdetéhez képest nyolccal kevesebb képviselővel jelen a parlamentben, hat frakcióra bomlásuk miatt a most kezdődő ciklusban kétmilliárddal több állami támogatáshoz juthatnak az előző négy esztendőhöz viszonyítva. Mindez annak fényében is érdekes, hogy a Nézőpont Intézet április végén közzétett közvélemény-kutatása szerint ha külön indulna a választáson a baloldal, csak a Momentum és a Demokratikus Koalíció (DK) jutna be a parlamentbe. Vagyis a hatpárti összefogásban való részvétel leginkább az ötszázalékos bejutási küszöbön billegő pártoknak érte meg. A közös listás indulással hatalmas összegekhez jutottak egyes frakciók.

Gyurcsány az élen

A választás legnagyobb nyertese pénzügyi szempontból egyértelműen a DK. Előzetes becslések szerint Gyurcsány Ferenc pártja 15 fős frakciójával csaknem 400 millió forinttal kaphat többet az eddigiekhez képest. Az előző ciklusban 64 millió forintos havi parlamenti büdzséjük 97 millióra hízik, ami éves szinten majdnem 1,2 milliárd forintot jelent. Ha a DK a legnagyobb győztes a baloldalon, akkor a legnagyobb vesztes mindenképpen a Jobbik, amely 2018-ban 26 képviselővel indult a parlamentben, ez később 17 főre csökkent, a mostani ciklusban pedig már csak tízfős frakciót alapíthattak. Vagyis korábbi, 1,260 milliárdos támogatásuk nagyjából a felére csökken. Az MSZP-képviselőcsoport büdzséje 330 millió forinttal lesz kevesebb, mivel öt képviselői helyet veszítettek, és csak tízen maradtak. A Párbeszéd viszont valamivel többet kap a korábbi 530 milliónál, mivel ötről hatra nőtt a frakció létszáma. A Momentum tíz politikussal képviseltetheti magát a parlamentben, ami évi közel egymilliárd forintos büdzsét jelent nekik. Az LMP is veszít költségvetési támogatást azzal, hogy az eddigi hat helyett az új parlamenti ciklusban már csak öt képviselőjük lesz, így ők körülbelül 530 millióból gazdálkodhatnak. Vagyis a baloldali közös lista parlamentbe jutott frakciói (DK, Momentum, Jobbik, MSZP, LMP) az előző négy évben kapott 4,3 milliárdos éves támogatáshoz képest az új ciklusban évi 4,8 milliárdos pénzekkel számolhatnak. Ez négy évre számítva kétmilliárd forintos többlet. Mindezt úgy, hogy egyébként nyolccal kevesebb képviselőt juttattak be az Országgyűlésbe, mint négy éve.

Fontos megjegyezni, hogy ez a számítás nem kalkulál a Mi Hazánk hattagú képviselőcsoportja által kapott évi körülbelül 590 milliós támogatásával, hiszen ők nem a baloldali közös listán jutottak be az Országgyűlésbe.

PestiSracok facebook image
Színtiszta anyagi érdek

– jelentette ki lapunknak Tóth Erik. Az Alapjogokért Központ vezető elemzője szerint esetükben azért volt szükség minél több parlamenti képviselőcsoport létrehozására, hogy a nekik jutó anyagi forrásokat maximalizálni tudják. Emiatt „kapott” négy évvel ezelőtt a Párbeszéd kölcsön egy képviselőt a szocialistáktól, most pedig az LMP Gyurcsány Ferencéktől. Színtiszta anyagi érdekből – hangsúlyozta.

– véli Tóth Erik.

Etikai és morális dilemma

Az elemző megjegyezte, a baloldali pártok mellett a frakciók is osztódással szaporodnak. Ennek oka egyértelmű: a több képviselőcsoport révén több juttatásra és állami támogatásra tehetnek szert. Az elegánsnak nem nevezhető stratégia a gyakorlatban eddig jól fialt számukra.

– vetette fel Tóth Erik. Miután hetekkel ezelőtt bojkottot hirdettek, majd a pozíciók elosztásakor követelésekkel álltak elő, mindenki számára világossá vált, hogy miről van szó. Jámbor András egy fórumon leszögezte, hogy azért lenne parlamenti jegyző, mert sok pénzt kapna érte, de Hadházy Ákos (aki korábbi ígéretei ellenére most mégis letenné a parlamenti esküt – a szerk.) „politikai éhségsztrájkja” sem tartott sokáig.

– fogalmazott az elemző.

Forrás: magyarnemzet.hu; Fotó: Horváth Péter Gyula/PestiSrácok.hu
Ajánljuk még

"Büszke vagyok rá, hogy pályafutásom során nem tettem rosszat egy kollégámnak sem" - A születésnapos Stefka István a Polbeatben

‎Polbeat 2023 június 10.
Rendhagyó Polbeatet szerveztünk Stefka István 80. születésnapjára a Revolution '56 Szabadságharcos Sörözőbe, ahol a PestiSrácok.hu-s csapat mellett Stefka régi barátja és harcostársa, Alexa Károly irodalomtörténész, író, illetve a konzervatív televíziózás nagy, a rendszerváltoztatás utáni - a Horn-Kuncze-kormány által teljesen felszámolt - korszakának két jeles alakja (egyben az ünnepelt akkori munkatársa), Mátyássy Andrea és Dézsy Zoltán is elmondta méltatását, visszaemlékezését. Megszólalt továbbá Stefka István felesége, Naszályi Kornélia és egyik lánya, Stefka Nóra, továbbá Ambrózy Áron, Szabó Gergő és Szalai Szilárd. A Huth Gergely által celebrált rendkívüli adást végül egy fergeteges köszöntés követte, a tortát és a pezsgőt Stefka István kedvenc együttesének, az AC/DC-nek a dübörgésére hozták be a kollégák.

Elviselhetetlen igazságtalanság, börtönévek, kegyelem és szabadulás - Budaházy György és öt társa a Polbeatben (videó)

‎Polbeat 2023 május 5.
Nem mindennap láthat a néző olyan műsort, mint a legutóbbi másfél órás Polbeat, amelyben Budaházy György és a Hunnia-ügy négy másik vádlottja, Szász Endre, Nagy Zoltán, Dr. Szücsi Frigyes és Fábián Róbert szólalt meg, a kegyelmükért és szabadulásukért talán legtöbbet tevő jogvédővel, Gaudi-Nagy Tamással együtt. Vendégeinkkel a Novák Katalin államfő által a Szentatya látogatása alkalmából kihirdetett kegyelem után beszélgetett Füssy Angéla oknyomozó újságíró és Huth Gergely főszerkesztő, akik rákérdeztek a szabadulás körülményeire, a börtönélet mindennapjaira, a köztörvényes rabtársak viszonyulására, a fegyőrök viselkedésére éppúgy, mint ahogy arra is: volt-e, amit megbántak, vagy ma már másképp csinálnának, mint akkor, 2002 és 2006 között, a Hunnia Mozgalom névre keresztelt ellenállási hálózatukban?

A patriotizmus maga a lázadás - Lajkó Fanni és Szűcs Gábor a Polbeatben

‎Polbeat 2024 december 16.
A mai világ arról szól, hogy egyáltalán ne legyenek nemzetek, ebben pedig a patriotizmus eszméje maga a lázadás. Nemigen maradt olyan uniós tagállam, ahol annyira hazaszeretők az emberek, mint mi, magyarok. Szerencsések vagyunk, hiszen Nyugat-Európában már kevert a társadalom, s lényegében nincs az embereknek nemzettudata - mondta a Polbeat című műsorunkban Lajkó Fanni, jogász az Alapjogokért Központ elemzője, aki másik vendégünkhöz, Szűcs Gábor jogász-elemzőhöz hasonlóan a Nemzeti Ellenállás Mozgalom alapító tagja. Szűcs Gábor ugyanerről így fogalmazott: nem elég önmagában, ha politikusok állnak ki egy ügy mellett, "nekünk is meg kell mutatni, hogy mi a fontos, mert a mi életünkről van szó". Huth Gergely kérdéseire elhangzott az is: Magyar Péter csak epizódszereplő lehet, előbb-utóbb el fog bukni és ezt ő is érzi.

Isten azt kéri, hogy szeressünk és segítsünk, de a testvérnépek háborújában nem foglalhatunk állást - Kozma Imre atya az ünnepi Polbeatben (videó)

‎Polbeat 2022 december 24.
Kozma Imre irgalmas rendi szerzetes, a Magyar Máltai Szeretetszolgálat alapítója volt a rendhagyó, ünnepi Polbeat vendége, amelyben Ábrahám Róbert nemcsak Imre atyával, hanem a PestiSrácok.hu kollégáival is beszélgetett az ünnepi várakozást beárnyékoló súlyos kérdésekről, háborúról, Isten elhagyásáról, Európa meghasonlásáról, illetve – a máltai rend kiadójának egy új könyve apropóján – Joseph Ratzinger emeritus pápa megkérdőjelezhetetlen igazságáról. Kozma Imre atya bevezetőül elmondta: a legszebb része az évnek mégiscsak a karácsonyi készülődés; egy papnak a legfontosabb dolga, hogy ilyenkor még közelebb kerüljön a hívekhez és ki tudjon mondani olyan igazságot, amelynek révén a találkozás az emberek és Isten között létrejöhet. Majd a háborúról elmélkedve feltette a kérdést: "Imádkozzunk a békéért, és közben küldjük a fegyvereket, hogy öljék egymást? Ez hatalmas ellentmondás! Mi, magyarok a testvérnépek háborújában nem állhatunk egyik vagy másik oldalra. Már csak azét sem, mert Isten az oroszokat éppúgy szereti, mint az ukránokat. Nekünk nincs jogunk ítéletet mondani, de imádkoznunk kell a békéért és minden segítséget meg kell adni a bajba jutott embereknek."