Összeomlott a baloldali mítosz: Magyarországon volt a legalacsonyabb a covid-halálozás a térségben
A koronavírus-járvány komoly veszteségeket okozott Magyarországon, de az bizonyosan kijelenthető, hogy a V4-országok között a legjobb értékekkel rendelkezett egy friss elemzés szerint. Ebből az is kiderül, hogy hazánk a legpontosabban jelentette a számokat is - írja a mandiner.hu.
Fontos tanulmány látott napvilágot, ami a koronavírussal összefüggő halálozást vizsgálta Magyarországon és a V4-es országokban 2020 és 2022 között.
A Magyar Belgyógyász Társaság hivatalos lapjában megjelent elemzést többek között olyan intézmények szakértői jegyzik, mint az Országos Onkológiai Intézet; a Semmelweis Egyetem; a Patológiai, Igazságügyi és Biztosítás Orvostani Intézet; Országos Korányi Pulmonológiai Intézet vagy a Pécsi Tudományegyetem.
Ennek főbb megállapításai:
- a 2020-21-es időszakban vizsgált európai országok közül Magyarországon a 7. legmagasabb volt az 1 millió főre jutó többlethalálozás.
- az egyes európai országok többlethalálozása jelentős, ám Magyarország a standardizált kumulatív halálozási rátát illetően 2021 végére a V4-országok között a legjobb értékekkel rendelkezett. A standardizáció nem más, mint az országok eltérő korösszetételű lakosságait összehasonlíthatóvá tévő eljárás. A standardizált kumulatív halálozás pedig nem más, mint „görgetett” összes halálozás.
- a covid-halálozás jelentett esetszáma a V4-országok közül Magyarországon fedte le legjobban a 2020-21-es többlethalálozást. Ez azt jelenti, hogy ebben a körben az 1 millió főre eső, jelentett COVID-halálozás nálunk volt a legmagasabb, ezzel szemben a mért többlethalálozás nálunk volt a legalacsonyabb. Így összességében…
- …a V4 országokat tekintve Magyarországon volt a legkisebb eltérés a hivatalosan jelentett koronavírus halálozás és a többlethalálozás között (a jelentett halálozás a többlethalálozás 109,3%-a).
Az egyes országok koronavírussal összefüggő halálozási számait nem érdemes összehasonlítani, mivel az téves következtetések levonásához vezet. Ennek az az oka, hogy – bár az Egészségügyi Világszervezet irányelvei meghatározták a Covid-19 okozta halálozás definícióját – az egyes országokban a mortalitási adatok közzététele eltérő módszertannal történik. A téves következtetés pedig olyan, a valóságtól távol álló narratívát eredményezhet, mint az, hogy „Magyarországon halnak meg a legtöbben koronavírusban”. Noha valóban rengeteg honfitársunkat vesztettük el a járvány tragédiájában, önmagában ez igen távol áll a valóságtól. Az esetszámoknál egyébként megbízhatóbb a többlethalálozás mérése az egyes országok koronavírus-járvány veszteségeinek összevetésekor, ezért a tudományos életben is kialakult annak gyakorlata, hogy ezeket az adatokat vetik össze, nem a napi halálozási adatsorokat.
A többlethalálozás számításánál tehát a legegyszerűbb eljárás, hogy a 2020-as és 2021-es év halálozási adatait az utolsó járványmentes évhez, 2019-hez hasonlítják. De mivel az egyes évek halálozása minden országban jelentős ingadozást mutat – például attól függően, hogy az adott évben mennyire volt intenzív az influenzajárvány, vagy volt-e extrém nyári hőség – a tanulmány szerzői jobb megoldásnak látták, hogy nem egyetlen évhez, hanem a járvány előtti négy vagy öt év átlagához viszonyítanak. Mivel az így számolt többlethalálozás még mindig erősen függeni fog az adott ország korösszetételétől, az emberek általános egészségügyi állapotától és a koronavírus-halálozás szempontjából jelentős krónikus betegségek gyakoriságától, ezért – a szerzők szerint – érdemes olyan országokkal végezni a többlethalálozás összehasonlítását, ahol a korösszetétel, morbiditási és mortalitási adatok hasonló trend szerint alakulnak. Ezért a szerzők a magyarországi koronavírushalálozási adatokat a V4-országok számaival vetették össze, mivel – mint rögzítik – halálozást befolyásoló tényezők talán ezekben az országokban hasonlítanak legjobban a magyarországihoz.
Forrás: mandiner.hu; Fotó: MTI/Rosta Tibor
