Varga Mihály: fegyelmezett, kiszámítható gazdaságpolitikára van szükség
Az elmúlt bő egy évtized az ország történetének legsikeresebb időszaka volt, folytatni kell az eddigieket, a gazdaságpolitikai mix működik – mondta Varga Mihály pénzügyminiszter csütörtökön, Budapesten, az Országgyűlés gazdasági bizottsága előtti meghallgatásán. A miniszter, akit újra jelöltek a tisztségre, úgy fogalmazott: fegyelmezett, kiszámítható gazdaságpolitikára, a kockázatok leépítésére van szükség.
Az infláció emelkedése, az energiaárak növekedése, az olcsó pénz időszakának lejárta az államháztartásban több százmilliárd forintos feszültséget okoz, ennek ellenére a 4,9 százalékos GDP-arányos idei hiánycélt tartják és az államadósság is tovább csökken év végére – emelte ki Varga Mihály.
Hét év gyakorlatát folytatva az idén is június-júliusban fogadhatja el a jövő évi költségvetést a parlament, így fél év áll majd a gazdaság szereplőinek rendelkezésére az alkalmazkodásra
– mondta.
A növekedés 2023-ban várhatóan 3,5–4 százalék körül alakulhat, az államháztartás hiánya a tervek szerint 3,5 százalék lesz, az államadósság pedig az év végére 73,8 százalékra csökken
– hangsúlyozta. Megerősítette, hogy az államháztartást illetően legfőbb cél a stabilitás megtartása, a növekedési pályán maradás és az eredmények – így például a munkahelyek, bérek, családtámogatások – megvédése.
Tájékoztatása szerint az államháztartásért továbbra is Banai Péter Benő, az adópolitikáért pedig Izer Norbert felel majd államtitkárként. A minisztérium szerkezetében változások várhatók, az uniós források kezelése várhatóan az új tárca nélküli miniszterhez kerül, a banki-pénzügyi területet a gazdaságfejlesztési miniszterhez delegálják, a Pénzügyminisztérium feladatköre pedig a nyugdíj-szakmai kérdésekkel bővül – jelezte.
Z. Kárpát Dániel (Jobbik) felvetette az alapvető élelmiszerek, beleértve a zöldségek és gyümölcsök áfájának a nulla százalékra történő csökkentését. A miniszterjelölt megjegyezte: a kormány gazdaságpolitikájának lényege, hogy a munkát, jövedelmeket terhelő adókat csökkentik, a közösségi kiadásokhoz szükséges forrásokat pedig a fogyasztási adókon keresztül szedik be. Dávid Ferencnek (DK) az euróövezeti csatlakozás témakörében feltett kérdésére azt mondta, hogy Magyarországnak jelenleg a belépés feltételeinek a teljesítésére kell összpontosítania.
Az euró nem csodaszer, adott esetben nagy bajba tud jutni egy ország az euró használata mellett is
– fogalmazott Varga Mihály. Mellár Tamás (Párbeszéd) kérdésére, miszerint Magyarországon van-e antiinflációs politika, leszögezte: van, az árstop is ennek a része.
A fiskális politikának is részt kell vállalnia az infláció elleni küzdelemben, de a monetáris politika eszköztára szélesebb
– vélekedett a pénzügyminiszter. Szatmáry Kristóf (Fidesz) kérdésére elmondta, hogy folynak a tárgyalások Brüsszellel a helyreállítási alap pénzeiről, optimista ebben a kérdésben. Hozzátette: a magyar adófizetők pénzéből eddig már 300 milliárd forint értékben finanszíroztak elő a pénzek visszatartása által érintett programokat.
A képviselők 12 igen, 3 ellenszavazat mellett támogatták Varga Mihály pénzügyminiszteri jelöltségét.
Forrás: MTI; Fotó: MTI/Kovács Tamás
