Pesti Srácok

Elegük van a háborúból az európai embereknek

Elegük van a háborúból az európai embereknek

Az európai lakosoknak elegük van a háborúból, relatív többségük, 35 százalékuk békét akar. Velük szemben 22 százaléknyian vélik úgy, hogy a háborút folytatni kell, hogy Oroszország elnyerje méltó büntetését – mindez a European Council on Foreign Relations berlini központú európai kutatóintézet szerdán közzétett felméréséből derül ki – hívta fel rá a figyelmet a Magyar Nemzet.

A közvélemény-kutatók tíz ország, az Egyesült Királyság, Finnország, Franciaország, Lengyelország, Németország, Olaszország, Portugália, Románia, Spanyolország és Svédország lakóit kérdezték meg május közepén, három hónappal a háború kirobbanása után. A békepárti válaszadók Lengyelország kivételével minden országban többségben vannak; szerintük akkor is be kell fejezni a háborút, ha Ukrajnának területi engedményeket kell tennie Oroszországnak.

Az olaszok 52 százaléka akar békét, és mindössze 16 százalékuk folytatná a háborút. A németek 49 százaléka a béketábort erősíti, 19 százalékuk háborúpárti. Őket követik a románok (42:23), a franciák (41:20) és a svédek (38:22). Velük szemben a lengyelek egyértelmű többsége, 41 százaléka vágyik Oroszország minden áron történő megbüntetésére, és csupán 16 százalékuk akar azonnali békét.

Abban már nincs különbség a megkérdezettek között, hogy ki a felelős a háború kirobbantásáért: az összes válaszadó 73 százaléka Oroszországot, míg 15 százalék Ukrajnát, az Európai Uniót és az Egyesült Államokat tartja felelősnek. Az a kérdés sem osztja meg különösen az európaiakat, hogy ki a béke legfőbb akadályozója. Ebben az esetben is Oroszországra mutogatnak (64 százalék), de az olaszok esetében ez az arány csak 39 százalék, míg 35 százalékuk Ukrajnát és a Nyugatot okolja.

PestiSracok facebook image

Arra a kérdésre, hogy a háború nyomán meg kell-e szakítani a kapcsolatokat Oroszországgal, a magukat békepártiaknak nevezők 50 százaléka minden gazdasági kapcsolatot, 42 százalék minden kulturális kapcsolatot, 40 százalék pedig minden diplomáciai kapcsolatot megszüntetne Moszkvával. A háborúpártiak ebből a szemszögből is harciasabbak: 84, 74, illetve 70 százalékuk szakítaná meg a fent említett kapcsolatokat.

Nem véletlen az sem, hogy a háborúpárti tábor 82 százaléka tiltaná meg az orosz olajimportot az Európai Unióba, 81 százalékuk látná el további fegyverekkel Ukrajnát, és 52 százalékuk küldene uniós csapatokat Ukrajna védelmére. A békepártiak esetében az olajembargót 52, a fegyverszállítást 47, a csapatok küldését csupán 24 százalék támogatná.

A rezsiárak és az atomfenyegetettség miatt aggódnak

A háború hosszú távú hatásait tekintve a legtöbben, 61 százaléknyian attól tartanak, hogy drasztikusan megemelkednek a lakhatási költségek és az energiaárak, és ugyanilyen arányban aggódnak a válaszadók amiatt, hogy Oroszország atomfegyvereket vet be. A harmadik aggodalomra okot adó fenyegetés az, hogy az oroszok vegyi fegyvereket alkalmaznak (46 százalék).

Érdekesség még, hogy az Oroszországtól való energiafüggőség csökkentését fontosabbnak tartják a felmérésben résztvevők (58 százalékuk), mint a klímacélok elérését (26 százalék). Különösen Finnországban (77 százalék), Lengyelországban (70) és Svédországban (69) magas a függőség csökkentését pártolók aránya, míg Olaszországban csupán 44 százalék ez az arány és 40 százalékuk inkább a klímaváltozás elleni küzdelmet tartják elsődleges célnak.

Forrás: Magyar Nemzet; Fotó: RTL

Ajánljuk még

A patriotizmus maga a lázadás - Lajkó Fanni és Szűcs Gábor a Polbeatben

‎Polbeat 2024 december 16.
A mai világ arról szól, hogy egyáltalán ne legyenek nemzetek, ebben pedig a patriotizmus eszméje maga a lázadás. Nemigen maradt olyan uniós tagállam, ahol annyira hazaszeretők az emberek, mint mi, magyarok. Szerencsések vagyunk, hiszen Nyugat-Európában már kevert a társadalom, s lényegében nincs az embereknek nemzettudata - mondta a Polbeat című műsorunkban Lajkó Fanni, jogász az Alapjogokért Központ elemzője, aki másik vendégünkhöz, Szűcs Gábor jogász-elemzőhöz hasonlóan a Nemzeti Ellenállás Mozgalom alapító tagja. Szűcs Gábor ugyanerről így fogalmazott: nem elég önmagában, ha politikusok állnak ki egy ügy mellett, "nekünk is meg kell mutatni, hogy mi a fontos, mert a mi életünkről van szó". Huth Gergely kérdéseire elhangzott az is: Magyar Péter csak epizódszereplő lehet, előbb-utóbb el fog bukni és ezt ő is érzi.

Éles lőszerek és beütött, csuklyás alakok a tévészékház ostrománál – Császár Attila volt a Polbeat vendége

‎Polbeat 2023 március 11.
Hiába híresztelték az ellenkezőjét, azaz, hogy a 2006. szeptember 18-i tévéostrom idején a Hír TV és a mögötte állók szándékosan irányították a tömegeket, valójában mi oda mentünk, ahol a drámai események zajlottak, még a közvetlen feletteseinkkel sem volt idő egyeztetni róla. Gyűjtöttük az információkat az utca történéseiről, megvolt a technikánk, hogy ország-világ élőben követhesse azokat, tehát (sajnos egyedüliként a magyar médiában) a munkánkat végeztük – mondta a Polbeatben a Nézőpont Intézet Jótollú Magyar Újságíró-díjával frissen kitüntetett Császár Attila, aki az MTVA-nál, a Hír TV-nél és az Echo TV-nél végzett bő három évtizedes riporteri, szerkesztő-műsorvezetői munkájával érdemelte ki a kuratórium elismerését. Huth Gergely a műsorban lejátszotta azt az először a PestiSrácok.hu-n bemutatott, drámai belső rádiófelvételt, amelyen a lángoló tévészékházban minden bizonnyal szándékosan magukra hagyott rendőrök kiabálnak kétségbeesetten. Császár Attila válaszul kifejtette sok év oknyomozó riporteri munkája révén megalkotott teóriáját Gyurcsányék akkori, ördögi tervéről. Stefka István pedig a közös médiaháborús élményeket elevenítette fel "Csaszival", hiszen mindketten megtapasztalták, hogy milyen a sajtószabadság "balliberális" módra, amikor 1994-ben a visszatérő MSZP–SZDSZ-hatalom úgy rúgatta ki őket azonnali hatállyal a Magyar Televízióból, hogy még a hivatalos vezetőváltást sem várták ki.