Pesti Srácok

Ferenc pápa: a megújuláshoz az egyháznak nem elegendőek a programok és a modernizációs tervek

Ferenc pápa: a megújuláshoz az egyháznak nem elegendőek a programok és a modernizációs tervek

A megújuláshoz az egyháznak nem elegendőek a programok és a modernizációs tervek, az egyháznak saját érdekei védelme és bezárkózás helyett nyitnia kell a világra a Szentlélek újító erejével – hangoztatta homíliájában Ferenc pápa a Szent Péter-bazilikában bemutatott pünkösdi misén vasárnap.

A pápa kijelentette: az egyháznak "fiziológiai igénye van" arra, hogy Isten igéjét hirdesse, és ne maradjon "önmagába bezárva".

– fogalmazott az egyházfő. Ferenc pápa kifejtette, hogy az egyház tagjainak saját problémáik és érdekeik "elszánt" védelme helyett a régi és az új utakat egyszerre kell járniuk, a szolgálat, a misszió, a szegénység tanúsításával. Megjegyezte: a megújuláshoz az egyháznak nem elegendőek a programok és modernizációs tervek.

PestiSracok facebook image

Pünkösdvasárnap lépett életbe a vatikáni kúria reformja, amelyet Ferenc pápa a március 19-i Praedicate Evangelium kezdetű apostoli konstitúcióval rendelt el. A reformcsomagot a bíborosi testület Ferenc pápa 2013-as megválasztásakor kezdeményezte. Az új apostoli konstitúció missziósabb jellegűvé teszi a Kúria struktúráját, hogy még inkább a részegyházak és az evangelizáció szolgálatába álljon – foglalta össze a Vatikáni Rádió.

A Szent Péter-bazilikában vasárnap délelőtt bemutatott pünkösdi misét a pápa helyett Giovanni Battista Re bíboros, a Bíborosi Kollégiumot vezető dékán mutatta be. Ferenc pápa a térdfájása miatt a misét ülve követte, de személyesen mondta el a homíliát. A szertartáson portugálul az egyházért, kínaiul a pápáért és a papságért, franciául a népekért és a kormányzókért, héberül a menekültekért, szegényekért, szenvedőkért, valamint olaszul a hívőkért imádkoztak.

Két év óta először a pünkösdi misén tele volt a Szent Péter-bazilika. 2020-ban – a koronavírus-világjárvány miatt – néhány tucatnyi hívő lehetett jelen; tavaly többen voltak, de biztonsági távolságra foglaltak helyet egymástól. Ferenc pápa délben a Szent Péter téren mondott beszédét 25 ezren követték. A Rómában életbe léptetett hőségriadó miatt a polgári védelem vizet osztott.

Az egyházfő emlékeztetett a száz napja tartó ukrajnai háborúra: aggodalmát fejezte ki a konfliktus "egyre veszélyesebb" kiszélesedése miatt. Arra kérte a nemzetek vezetőit, hogy "ne sodorják rombolásba az emberiséget". A pápa "igazi" tárgyalást, tűzszünetet, fenntartható megoldást sürgetett, valamint a kelet-ukrajnai városok és települések elpusztításának befejezését kérte.

A római Pantheonba is visszatért a pünkösdi hagyomány, amely szerint délben az ókori műemlék mennyezeti nyílásából vörös rózsaszirmokat hullajtottak alá a tűzoltók a Szentlélek alászállásának jelképeként.

Ferenc pápa szombaton videoüzenetben köszöntötte a katolikus karizmatikus megújulás nemzetközi szolgálatát (Charis), amely 2019 pünkösdjén kezdte el tevékenységét. Az egyházfő békét szorgalmazott a világ háború sújtotta térségeiben, az elsők között Ukrajnát nevezve meg. Az apostoli paloták udvarán gyermekekkel is találkozott, akik között ukrajnai menekültek is voltak. Egyikük kérdésére, hogy mikor látogat el Ukrajnába, Ferenc pápa úgy válaszolt:

Hozzátette, hogy a jövő héten fogadja az ukrajnai kormány képviselőit.

Forrás: MTI; Fotó: MTI/AP/Andrew Medichini

Ajánljuk még

Kicsoda Veszprémi Jimmi, aki az energolosoknak is dolgozott egy bűnbánó pentító vallomása szerint? (videó)

Az alvilág titkai 2025 április 6.
Elfogta a rendőrség Veszprémi Jimmit, valamint három másik olyan gyanúsítottat, akik összefüggésbe hozhatók a '90-es évek leszámolásos, valamint olajos ügyeivel. A Nemzeti Védelmi Szolgálat (NVSZ) és a Nemzeti Nyomozó Iroda (NNI) nyomozói nem adják fel, az el nem évült ügyekben folyamatosan kutatják a bizonyítékokat. A történtek alapján kimondható: az elmúlt hónapokban újabb bizonyítékok kerültek elő a leszámolásos maffiaügyekben. Vélhetően újabb pentítók szólalhattak meg. Kicsoda Veszprémi Jimmi, akire már 2000-ben rávallott egy maffiózó?

Csurka István igazsága – és tévedése

Vezércikk 2020 május 26.
„A Pistának sok mindenben igaza van” – mondta egyszer Antall József, amire sem hívei, sem bírálói nem szívesen emlékeznek ma már. Csurka határozottabb fellépést szeretett volna nemcsak a baloldallal, de általában azokkal szemben, akiket ma politikai establishmentnek, globalista hatalmi elitnek nevezünk. Antall hívei, egykori közvetlen munkatársai közül sokan nem szívesen látják be, hogy maga a miniszterelnök nagyon is tisztában volt azon erők gonosz és veszélyes mivoltával, akikkel szemben ők ma jobb esetben naivan, a fejüket homokba dugóan megengedőek, rosszabb esetben kifejezetten a kegyeikre, vállveregetéseikre hajaznak. Gyűlölői pedig abban a hamis önigazolásban hergelik magukat és egymást, hogy ő is a „háttérhatalom” embere volt. (Valójában épp az ellenkezője: az ő személye akadályozta meg, hogy Magyarországon ellenállás nélkül mentsék át minden hatalmukat a posztkommunisták, váltsanak át komcsiból liberális bőrbe a „gyíkemberek”.)