Pesti Srácok

Háborús árak alakultak ki a gabonapiacon

Háborús árak alakultak ki a gabonapiacon

Meredeken emelkedtek az árak a gabonapiacon világszerte az orosz–ukrán háború kirobbanása óta; a helyzeten sokat ront, hogy Ukrajnából nem tud kijutni a termény, és bár Magyarországon – miután gabona terén önellátó az ország – nincs veszélyben az ellátás, az aszályos szezonkezdés, valamint az egyre magasabb energiaárak lecsapódnak majd az alapvető élelmiszerek áraiban is – olvasható a Világgazdaság cikkében.

A Világgazdaság cikke szerint a búza tonnánkénti piaci ára a háború kirobbanása előtt, azaz a február 23-ai 104 ezer forintról a legfrissebb, június 1-ei adatok szerint 153 ezer forintra nőtt, vagyis közel ötven százalékkal drágult. Hasonlóan rossz a helyzet a kukorica piacán, hiszen az említett időszakban a tonnánkénti ára 98 ezer forintról 132 ezer forintra nőtt, azaz harmadával emelkedett. A takarmányárpa ára 87 ezer forint volt tonnánként a háború kitörése előtti napon; itt a legfrissebb adat május 25-ei, ezek szerint 123 ezer forintra ugrott a jegyzés, ami negyven százalékpontos árnövekedésnek felelt meg.

Forrás: VG
Forrás: VG

Még látványosabb a drágulás mértéke, ha az árakat éves összevetésben vizsgáljuk, hiszen 2021 júniusában egy tonna búzáért még mindössze 60–65 ezer forintot kellett fizetni. Tetőzi a bajt, hogy Magyországon öt tonna alatti búzahozamokra számítanak a termelők hektáronként idén az aszályos időjárás miatt, ami körülbelül egy tonnával lehet kevesebb a tavalyi átlagnál. Ráadásul az olaj- és az energiaárak terén is elszabadult a pokol a háború kirobbanása óta. Több cég a rezsiköltségek durva növekedéséről számolt be, november óta a gáz ára öt és félszeresére nőtt, az áram ára pedig január óta megháromszorozódott – írja a Világgazdaság.

PestiSracok facebook image

A hazai áramtőzsdén június 10-én 191 euró volt az áram megawattóránkénti ára, a háború kitörése óta eltelt időszak átlagára azonban 223 euró. Hasonló tendencia figyelhető meg a magyar gáztőzsdén is; az átlagár az említett időszakban 111 euró volt, ami közel negyven százalékkal magasabb, mint a háború előtti napon. Nem véletlen, hogy az iparági szereplők már kongatják a vészharangot, hangsúlyozva: elkerülhetetlen a liszt drágítása, ami végső soron a kenyér és a sütőipari termékek árának emelkedéséhez vezet.

– mondta a Magyar Nemzetnek adott interjúban Nagy István agrárminiszter, aki leszögezte:

Forrás: Világgazdaság; Fotó: Facebook

Ajánljuk még

Éles lőszerek és beütött, csuklyás alakok a tévészékház ostrománál – Császár Attila volt a Polbeat vendége

‎Polbeat 2023 március 11.
Hiába híresztelték az ellenkezőjét, azaz, hogy a 2006. szeptember 18-i tévéostrom idején a Hír TV és a mögötte állók szándékosan irányították a tömegeket, valójában mi oda mentünk, ahol a drámai események zajlottak, még a közvetlen feletteseinkkel sem volt idő egyeztetni róla. Gyűjtöttük az információkat az utca történéseiről, megvolt a technikánk, hogy ország-világ élőben követhesse azokat, tehát (sajnos egyedüliként a magyar médiában) a munkánkat végeztük – mondta a Polbeatben a Nézőpont Intézet Jótollú Magyar Újságíró-díjával frissen kitüntetett Császár Attila, aki az MTVA-nál, a Hír TV-nél és az Echo TV-nél végzett bő három évtizedes riporteri, szerkesztő-műsorvezetői munkájával érdemelte ki a kuratórium elismerését. Huth Gergely a műsorban lejátszotta azt az először a PestiSrácok.hu-n bemutatott, drámai belső rádiófelvételt, amelyen a lángoló tévészékházban minden bizonnyal szándékosan magukra hagyott rendőrök kiabálnak kétségbeesetten. Császár Attila válaszul kifejtette sok év oknyomozó riporteri munkája révén megalkotott teóriáját Gyurcsányék akkori, ördögi tervéről. Stefka István pedig a közös médiaháborús élményeket elevenítette fel "Csaszival", hiszen mindketten megtapasztalták, hogy milyen a sajtószabadság "balliberális" módra, amikor 1994-ben a visszatérő MSZP–SZDSZ-hatalom úgy rúgatta ki őket azonnali hatállyal a Magyar Televízióból, hogy még a hivatalos vezetőváltást sem várták ki.

A patriotizmus maga a lázadás - Lajkó Fanni és Szűcs Gábor a Polbeatben

‎Polbeat 2024 december 16.
A mai világ arról szól, hogy egyáltalán ne legyenek nemzetek, ebben pedig a patriotizmus eszméje maga a lázadás. Nemigen maradt olyan uniós tagállam, ahol annyira hazaszeretők az emberek, mint mi, magyarok. Szerencsések vagyunk, hiszen Nyugat-Európában már kevert a társadalom, s lényegében nincs az embereknek nemzettudata - mondta a Polbeat című műsorunkban Lajkó Fanni, jogász az Alapjogokért Központ elemzője, aki másik vendégünkhöz, Szűcs Gábor jogász-elemzőhöz hasonlóan a Nemzeti Ellenállás Mozgalom alapító tagja. Szűcs Gábor ugyanerről így fogalmazott: nem elég önmagában, ha politikusok állnak ki egy ügy mellett, "nekünk is meg kell mutatni, hogy mi a fontos, mert a mi életünkről van szó". Huth Gergely kérdéseire elhangzott az is: Magyar Péter csak epizódszereplő lehet, előbb-utóbb el fog bukni és ezt ő is érzi.