Pesti Srácok

Háborús árak alakultak ki a gabonapiacon

Háborús árak alakultak ki a gabonapiacon

Meredeken emelkedtek az árak a gabonapiacon világszerte az orosz–ukrán háború kirobbanása óta; a helyzeten sokat ront, hogy Ukrajnából nem tud kijutni a termény, és bár Magyarországon – miután gabona terén önellátó az ország – nincs veszélyben az ellátás, az aszályos szezonkezdés, valamint az egyre magasabb energiaárak lecsapódnak majd az alapvető élelmiszerek áraiban is – olvasható a Világgazdaság cikkében.

A Világgazdaság cikke szerint a búza tonnánkénti piaci ára a háború kirobbanása előtt, azaz a február 23-ai 104 ezer forintról a legfrissebb, június 1-ei adatok szerint 153 ezer forintra nőtt, vagyis közel ötven százalékkal drágult. Hasonlóan rossz a helyzet a kukorica piacán, hiszen az említett időszakban a tonnánkénti ára 98 ezer forintról 132 ezer forintra nőtt, azaz harmadával emelkedett. A takarmányárpa ára 87 ezer forint volt tonnánként a háború kitörése előtti napon; itt a legfrissebb adat május 25-ei, ezek szerint 123 ezer forintra ugrott a jegyzés, ami negyven százalékpontos árnövekedésnek felelt meg.

Forrás: VG
Forrás: VG

Még látványosabb a drágulás mértéke, ha az árakat éves összevetésben vizsgáljuk, hiszen 2021 júniusában egy tonna búzáért még mindössze 60–65 ezer forintot kellett fizetni. Tetőzi a bajt, hogy Magyországon öt tonna alatti búzahozamokra számítanak a termelők hektáronként idén az aszályos időjárás miatt, ami körülbelül egy tonnával lehet kevesebb a tavalyi átlagnál. Ráadásul az olaj- és az energiaárak terén is elszabadult a pokol a háború kirobbanása óta. Több cég a rezsiköltségek durva növekedéséről számolt be, november óta a gáz ára öt és félszeresére nőtt, az áram ára pedig január óta megháromszorozódott – írja a Világgazdaság.

PestiSracok facebook image

A hazai áramtőzsdén június 10-én 191 euró volt az áram megawattóránkénti ára, a háború kitörése óta eltelt időszak átlagára azonban 223 euró. Hasonló tendencia figyelhető meg a magyar gáztőzsdén is; az átlagár az említett időszakban 111 euró volt, ami közel negyven százalékkal magasabb, mint a háború előtti napon. Nem véletlen, hogy az iparági szereplők már kongatják a vészharangot, hangsúlyozva: elkerülhetetlen a liszt drágítása, ami végső soron a kenyér és a sütőipari termékek árának emelkedéséhez vezet.

– mondta a Magyar Nemzetnek adott interjúban Nagy István agrárminiszter, aki leszögezte:

Forrás: Világgazdaság; Fotó: Facebook

Ajánljuk még

A külkeres fia is jól keres: Geszti Péter, a kádergyerek, avagy a KISZ KB VIT-vágtájától a Nemzeti Vágtáig

A Hálózat 2020 április 12.
Milliárdokat költött a Postabank a kilencvenes években arra az agresszív, kikerülhetetlen reklámkampányra, amely mögött az Akció nevű vállalat és Geszti Péter állt. Ők is tevékeny részesei voltak annak, hogy a bank zavartalanul menetelhetett a bukás felé – állami tízmilliárdokkal kisegítve. Noha Gesztit a sajtó következetesen valamiféle self made man-ként építette fel, ez hazugság. Apja, a neves rádiós-tévés szerkesztő vitte be a tévébe, anyja pedig a Chemolimpex, majd a Taurus cégek külkereskedője volt, később fia után ő is a Danubius Rádióhoz került. Geszti tévés apja a halála előtt már a szovjet KGB és a magyar állambiztonság alá tartozó IPV vállalat főosztályvezetője volt, így elmondható, hogy mindkét felmenője hírszerző-gyanús, de legalábbis hálózati állásokban dolgozott. Geszti zenészként barátjával, Berkes Gáborral futott be, aki hozzá hasonló kádergyerek. Utóbbi Berkes Péter őrnagy-író fiaként szintén kivételezett helyzetben volt, apja eleinte propaganda-regényeket és cikkeket írt, majd ifjúsági író lett belőle, hasonlóan a katpolos Berkesi Andráshoz. Berkes Gábor is szerethette a Néphadsereget, mert első együttesét Lobogónak hívták, amelyet a katonaság lapjában mutattak be. Utána kezdett az Első emeletbe, amelynek szövegírója Geszti lett. Geszti a rendszerváltás idején lépett be az Akcióba, amelyet a KISZ-hez közeli rádiósok alapítottak, és amelynek első nagy haditette a KISZ KB által támogatott VIT-vágta levezénylése volt. Folytatjuk a Postabank történetét.

Így történt a Pápay-klán lemészárlása a dunaszerdahelyi Fontana bárban – Hihető vajon Bodoky Károly vallomása? (Videó)

Az alvilág titkai 2024 március 19.
Az 1999. március 25-én, a dunaszerdahelyi Fontana bárban történt tízes gyilkosság ügyében beismerő vallomást tett az egyik elkövető, a rimaszombati Bodoky Károly. Vallomásában mindent a Turek néven ismert magyarországi maffiózóra, valamint néhai Szamaránszky Árpádra (alias "Paprika") kent. Bodoky állítja: ő Kalasnyikovval sakkban tartotta a Fontana földszintjén a vendégeket, míg az emeleti kártyaszobában Kalasnyikovokból 117 lövéssel szitává lőtte Turek és Paprika a Pápay-klán főnökét, Pápay Tibort és kilenc alvezérét. Bodoky vallomása kerek, logikus, krimiszerű fordulatokkal teli, ám hihetünk-e neki? A szlovák ügyészek mindenesetre nem igyekeznek vádba foglalni a vallomás tartalmát.