Pesti Srácok

Megérkezett a Bálnába a magyar cigányság hőseinek emléket állító tárlat a Terror Háza Múzeumtól

Megérkezett a Bálnába a magyar cigányság hőseinek emléket állító tárlat a Terror Háza Múzeumtól

A cigányság a magyarsággal hosszú évszázadok óta közös sorson osztozik. Tehetségével, életerejével, művészetével, munkájával, és ha kellett, az életével is szolgálta a közös hazát. Pedig túl sokszor kellett a többségi társadalomnál is nehezebb körülmények között helyt állnia. Így a múzeum célja ezzel a vándorkiállítással az, hogy bemutassák a magyar cigányközösség azon kiemelkedő tagjait, akik szakmai és közéleti tevékenységükkel már a diktatúra évei alatt is hozzájárultak egy öntudatos és büszke magyar roma közösség felépítéséhez. Harminc évvel a rendszerváltoztatás után ezzel a tárlattal is tisztelegnek a magyar cigányság hősei előtt.

061.HU

A cigány közösség közülünk való és velünk él évszázadok óta, a magyar Alaptörvény is világosan fogalmaz: a cigányság a magyar nemzet államalkotó tényezője – hangsúlyozta Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter csütörtökön Budapesten az Együtt, szabadon - Magyar cigány hősök című vándorkiállítás megnyitóján.

PestiSracok facebook image

– tette hozzá Gulyás Gergely, kiemelve: a magyar zene világának nincs olyan része, ahol a cigányság ne lenne komoly súllyal jelen, de a küzdelmekben is kivették részüket: sokszor, amikor a dolgok komolya fordultak a dolgok, akkor vállaltak hősies szerepet, sokat tettek a magyar szabadságért. „Emlékezhetünk 1956-ra, emlékezhetünk akár 1990 tavaszára, a marosvásárhelyi pogrom napjaira is. Ennek ellenére keveset, de biztos hogy nem eleget tudunk a cigány közösség életéről, művészetéről” – hívta fel a figyelmet. „Azért kell dolgozni, hogy minden szegénységben élő cigány és nem cigány beilleszkedjen a társadalomba”.

Gulyás Gergely felhívta a figyelmet arra, hogy 2012 óta több mint egymillió ember tudott kitörni a szegénységből. A mélyszegénységben élők száma az elmúlt tíz évben 370 ezer fővel lett kevesebb. „Ezek az eredmények a rendszerváltozás óta először adták meg a magyarországi cigányságnak is a felemelkedés, a tanulás és a munka lehetőségét” – hangsúlyozta.

Mint mondta, tovább kell dolgozni azon, hogy minden szegénységben élő cigány és nem cigány ember saját erejéből tudjon beilleszkedni a társadalomba és ehhez a magyar cigányság és a többségi társadalom együttes hozzájárulása nélkülözhetetlen. „A felelősség közös, a cselekvés közös, az eredmények is közösek” – hangoztatta.

Olyan nemzet tagja vagyunk, ahol több száz éve magyarok és cigányok együtt élnek: van közös történelmünk, közös múltunk, ebből tudunk erőt meríteni a jövőre nézve – zárta beszédét a miniszter.

Már 25 helyszínen megfordult a kiállítás

A roma hősöket bemutató vándorkiállítás az elmúlt fél évben 25 helyszínen volt látható az ország minden részén: falvakban, kisvárosokban, de megfordult megyeszékhelyeken és eddig sok tízezren látták – hívta fel a figyelmet Schmidt Mária Széchenyi-díjas történész, a Terror Háza Múzeum főigazgatója.

A kiállítás olyan példaképeket mutat be, akiknek a teljesítményére, az alkotó munkásságára közösségünk minden tagja, cigány és nem cigány is egyaránt büszke lehet.

„Mindegyikőjük egy-egy olyan életpélda, amelyre támaszkodhatunk, megkapaszkodhatunk, és utat mutatnak nekünk arra, hogy a jelenben és a jövőben, hogyan tudunk mi is olyan alkotásokat, olyan tevékenységeket felmutatni, amelyek a közösség hasznára válnak” – hangsúlyozta.

Kifejtette, hogy 45 éven keresztül olyan diktatórikus rendszerben éltünk, aminek a legfontosabb jellemzője a hazugság volt. Ez a hazugság megmérgezte az életünket: hazudtak a cigányokról a magyaroknak és fordítva.

– hangsúlyozta, kiemelve: a legfontosabb feladatunk, hogy ezt a hazugsághalmazt eltávolítsuk az útból és lemossuk magunkról az előítéletet. A kiállításon bemutatott cigány hősök példája ebben segít mindnyájunkat – mondta, hozzátéve: terveik szerint a vándorkiállítás később a határon túl is bemutatkozhat.

A tablókon megjelenő hősök munkáságukkal, bátorságukkal lámpásai voltak sokaknak, képesek voltak arra, hogy az egyéni érdekek fölé helyezzék a közösség érdekeit – mondta Sztojka Attila roma kapcsolatokért felelős kormánybiztos.

„Csak azok tudnak hősökké válni, akik mindenük fölé közösségük javát helyezik és azt szolgáljak. A mi hőseink, akik cigányként a magyarságukat őrizték és ápolták: példaképeink” – hangsúlyozta. A tárlat tablókon keresztül mutatja be az 1956-os forradalom és a rendszerváltozás idején példaértékű szerepet vállalt magyar cigányság hőseit.

Ajánljuk még

A patriotizmus maga a lázadás - Lajkó Fanni és Szűcs Gábor a Polbeatben

‎Polbeat 2024 december 16.
A mai világ arról szól, hogy egyáltalán ne legyenek nemzetek, ebben pedig a patriotizmus eszméje maga a lázadás. Nemigen maradt olyan uniós tagállam, ahol annyira hazaszeretők az emberek, mint mi, magyarok. Szerencsések vagyunk, hiszen Nyugat-Európában már kevert a társadalom, s lényegében nincs az embereknek nemzettudata - mondta a Polbeat című műsorunkban Lajkó Fanni, jogász az Alapjogokért Központ elemzője, aki másik vendégünkhöz, Szűcs Gábor jogász-elemzőhöz hasonlóan a Nemzeti Ellenállás Mozgalom alapító tagja. Szűcs Gábor ugyanerről így fogalmazott: nem elég önmagában, ha politikusok állnak ki egy ügy mellett, "nekünk is meg kell mutatni, hogy mi a fontos, mert a mi életünkről van szó". Huth Gergely kérdéseire elhangzott az is: Magyar Péter csak epizódszereplő lehet, előbb-utóbb el fog bukni és ezt ő is érzi.

Éles lőszerek és beütött, csuklyás alakok a tévészékház ostrománál – Császár Attila volt a Polbeat vendége

‎Polbeat 2023 március 11.
Hiába híresztelték az ellenkezőjét, azaz, hogy a 2006. szeptember 18-i tévéostrom idején a Hír TV és a mögötte állók szándékosan irányították a tömegeket, valójában mi oda mentünk, ahol a drámai események zajlottak, még a közvetlen feletteseinkkel sem volt idő egyeztetni róla. Gyűjtöttük az információkat az utca történéseiről, megvolt a technikánk, hogy ország-világ élőben követhesse azokat, tehát (sajnos egyedüliként a magyar médiában) a munkánkat végeztük – mondta a Polbeatben a Nézőpont Intézet Jótollú Magyar Újságíró-díjával frissen kitüntetett Császár Attila, aki az MTVA-nál, a Hír TV-nél és az Echo TV-nél végzett bő három évtizedes riporteri, szerkesztő-műsorvezetői munkájával érdemelte ki a kuratórium elismerését. Huth Gergely a műsorban lejátszotta azt az először a PestiSrácok.hu-n bemutatott, drámai belső rádiófelvételt, amelyen a lángoló tévészékházban minden bizonnyal szándékosan magukra hagyott rendőrök kiabálnak kétségbeesetten. Császár Attila válaszul kifejtette sok év oknyomozó riporteri munkája révén megalkotott teóriáját Gyurcsányék akkori, ördögi tervéről. Stefka István pedig a közös médiaháborús élményeket elevenítette fel "Csaszival", hiszen mindketten megtapasztalták, hogy milyen a sajtószabadság "balliberális" módra, amikor 1994-ben a visszatérő MSZP–SZDSZ-hatalom úgy rúgatta ki őket azonnali hatállyal a Magyar Televízióból, hogy még a hivatalos vezetőváltást sem várták ki.