Pesti Srácok

Navracsics Tibor: az Európai Bizottság nyitott a kérdéses ügyek rendezésére

Navracsics Tibor: az Európai Bizottság nyitott a kérdéses ügyek rendezésére

Az Európai Bizottság nyitott a kérdéses ügyek rendezésére. A tárgyalások két síkon haladnak: egyrészt az operatív programok finanszírozását lehetővé tevő partnerségi megállapodás megkötésével, másrészt pedig a koronavírus-járvány gazdasági hatásait ellensúlyozni kívánó helyreállítási alappal kapcsolatban – tájékoztatta Navracsics Tibor területfejlesztésért és az uniós források felhasználásáért felelős miniszter pénteken, Brüsszelben az MTI-t.

A miniszter elmondta: brüsszeli látogatásnak az volt a célja, hogy felvegye a kapcsolatot a bizottság illetékes tisztségviselőivel. Mint mondta, mindkét ügyben van esély arra, hogy a felek az év végéig megállapodást kössenek, és megérkezzenek az első uniós források. Elmondta: az operatív programokra vonatkozóan a tárgyalások szakértői szinten is jól haladnak, a helyreállítási alap terén – ami informálisan összefüggésben van a jogállamisági kondicionalitási mechanizmussal – a magyar kormány mindig is készen állt a kompromisszumra. Hozzátette, hogy ezen a téren "a bizottság esetében vannak olyan elvárások, ahol tisztázni kell, hogy egészen pontosan mire gondolnak". Navracsics Tibor elmondta, hogy a közbeszerzések és a korrupció kapcsán több esetben arról van szó, hogy a statisztikai adatok nem egyeznek, ezeket kell összehangolni. Példaként említette, hogy a testület korábban kifogásolta, hogy a közbeszerzési eljárásoknál túl nagy az aránya azoknak az eseteknek, ahol csak egy ajánlattévő van.

– jelentette ki. Hozzátette: a kormány jogszabály-változtatást tervez annak érdekében, hogy ezt az arányt még lejjebb lehessen szorítani. A miniszter arra is kitért, hogy a korrupciós bűncselekményeknél vannak olyan területek, amelyekről a bizottság úgy gondolja, hogy külön kéne szabályozni, pedig ezeket már más tényállások alapján büntetik. Közölte: az egyik uniós tisztségviselő azt szorgalmazza, hogy Magyarország csatlakozzon az Európai Ügyészséghez, míg maga a főügyész, Laura Codruţa Kövesi nemrég arról beszélt, hogy kiválóan működik együtt a magyar hatóságokkal. Navracsics Tibor azt is elmondta, hogy a bizottsággal történő megbeszélései során "kifejezetten politikai feltételekkel nem találkozott", de politikai világnézettől függően vannak együttműködőbb és kevésbé együttműködő biztosok.

PestiSracok facebook image

Forrás: MTI; Fotó: MTI/EPA/Stephanie Lecocq

Ajánljuk még

A külkeres fia is jól keres: Geszti Péter, a kádergyerek, avagy a KISZ KB VIT-vágtájától a Nemzeti Vágtáig

A Hálózat 2020 április 12.
Milliárdokat költött a Postabank a kilencvenes években arra az agresszív, kikerülhetetlen reklámkampányra, amely mögött az Akció nevű vállalat és Geszti Péter állt. Ők is tevékeny részesei voltak annak, hogy a bank zavartalanul menetelhetett a bukás felé – állami tízmilliárdokkal kisegítve. Noha Gesztit a sajtó következetesen valamiféle self made man-ként építette fel, ez hazugság. Apja, a neves rádiós-tévés szerkesztő vitte be a tévébe, anyja pedig a Chemolimpex, majd a Taurus cégek külkereskedője volt, később fia után ő is a Danubius Rádióhoz került. Geszti tévés apja a halála előtt már a szovjet KGB és a magyar állambiztonság alá tartozó IPV vállalat főosztályvezetője volt, így elmondható, hogy mindkét felmenője hírszerző-gyanús, de legalábbis hálózati állásokban dolgozott. Geszti zenészként barátjával, Berkes Gáborral futott be, aki hozzá hasonló kádergyerek. Utóbbi Berkes Péter őrnagy-író fiaként szintén kivételezett helyzetben volt, apja eleinte propaganda-regényeket és cikkeket írt, majd ifjúsági író lett belőle, hasonlóan a katpolos Berkesi Andráshoz. Berkes Gábor is szerethette a Néphadsereget, mert első együttesét Lobogónak hívták, amelyet a katonaság lapjában mutattak be. Utána kezdett az Első emeletbe, amelynek szövegírója Geszti lett. Geszti a rendszerváltás idején lépett be az Akcióba, amelyet a KISZ-hez közeli rádiósok alapítottak, és amelynek első nagy haditette a KISZ KB által támogatott VIT-vágta levezénylése volt. Folytatjuk a Postabank történetét.

Így történt a Pápay-klán lemészárlása a dunaszerdahelyi Fontana bárban – Hihető vajon Bodoky Károly vallomása? (Videó)

Az alvilág titkai 2024 március 19.
Az 1999. március 25-én, a dunaszerdahelyi Fontana bárban történt tízes gyilkosság ügyében beismerő vallomást tett az egyik elkövető, a rimaszombati Bodoky Károly. Vallomásában mindent a Turek néven ismert magyarországi maffiózóra, valamint néhai Szamaránszky Árpádra (alias "Paprika") kent. Bodoky állítja: ő Kalasnyikovval sakkban tartotta a Fontana földszintjén a vendégeket, míg az emeleti kártyaszobában Kalasnyikovokból 117 lövéssel szitává lőtte Turek és Paprika a Pápay-klán főnökét, Pápay Tibort és kilenc alvezérét. Bodoky vallomása kerek, logikus, krimiszerű fordulatokkal teli, ám hihetünk-e neki? A szlovák ügyészek mindenesetre nem igyekeznek vádba foglalni a vallomás tartalmát.