Pesti Srácok

Ragadós a magyar példa: a németek is különadót vetnének ki az extraprofitot bezsebelő cégekre

Ragadós a magyar példa: a németek is különadót vetnének ki az extraprofitot bezsebelő cégekre

Miközben a hazai ellenzék a nagyvállalatok nyereségének megnyirbálása miatt visítozik, addig lassan ébredeznek a német kormánypártok vezetői, akik a Magyarországon már elfogadott válságkezelő intézkedések bevezetésére készülnek. A Tagesschau arról írt keddi cikkében, hogy Európa legtöbb országához hasonlóan az energiaárak rohamosan emelkednek, és hiába igyekeznek ezeket segélycsomagokkal kompenzálni, bizonyos területeken nem történik változás. A német sajtó a kormányzó Zöld Párt és az SPD egyik vezetőjének nyilatkozataira alapozva arról ír, hogy Németországban is különadót vethetnek ki az extraprofitot bezsebelő cégekre – hívta fel rá a Mandiner.

Omid Nouripour, a Zöld Párt egyik társelnöke (képünkön) felhívta arra a figyelmet, hogy

Ez a zöld nem zöldeket beszél

PestiSracok facebook image

Erre hozta példaként az üzemanyagárakat. Rámutatott arra, hogy hiába csökkentették átmenetileg az energiadókat, az csak átmenetileg gyakorolt hatást az árakra, utána azok ismét emelkedni kezdtek. A cikk Lars Klingbeil, az SPD vezetőjét is idézi a témában, aki azzal a javaslattal állt elő, hogy a megfogalmazása szerint a válság- és háborús haszonélvezőket nagyobb mértékben megadóztassák. Majd hozzátették, hogy az ennek megfelelő kezdeményezés most Brémából is érkezett: Andreas Bovenschulte (SPD) polgármester azt szeretné, ha a Bundesrat jövő pénteken jogalkotási kezdeményezés keretében szavazna az úgynevezett többletnyereségadó (extraprofit) bevezetéséről.

Történelmi példák az extraprofitadóra

A portál az adónem kapcsán a Bundestag definícióját is említi, amely szerint ez az adó a normális nyereségen túllépő nyereséget terheli.

Mintha Nagy Márton gazdaságfejlesztési minisztert hallanánk.

A Tagesschau emellett több történelmi példát is említ a „többletnyereség-adóra”. Például egy ilyen adót a két világháború alatt az USA-ban, de Nagy-Britanniában és Franciaországban is kivetettek. Leginkább az állam rendkívül magas anyagi szükségleteinek fedezése volt a cél. Majd mindezt párhuzamba állítják a jelenlegi helyzettel. Rámutatnak, hogy extraprofitadóról jelenleg is szó van, különösen az Ukrajna elleni háború kapcsán, amelynek gazdasági következményei számos cég számára gondot okoznak, de lényegesen magasabb profitot tesznek lehetővé a fegyverkezésben és az energiaszektorban is.

Forrás: Mandiner; Fotó: Twitter

Ajánljuk még

Állítólagos zaklató üzenetek miatt kilencedik hónapja tartják letartóztatásban Szöőr Annát, a Civil Jogász Bizottság volt tagját

Magyar ugar 2020 október 30.
Kafkai abszurdba fordult a patrióta jogász-pszichológus ügye. Szöőr Anna családi vitái fajultak el annyira, hogy jelenleg zaklatás vádjával áll bíróság előtt, nem először. A vád szerint jelenlegi férjét, korábbi házastársát, vele közös gyermekeinek keresztanyját és a család ügyvédjét árasztotta el kéretlen elektronikus levelekkel, üzenetekkel. Bár a védők és egyes szakértői megállapítások szerint még azt sem bizonyítható, hogy egyáltalán Szöőr Anna írta a sérelmezett üzeneteket, mégis tizenkét hónapra fogházba záratná az ügyészség. Bűnismétlés veszélyére való hivatkozással a Budai Központi Kerületi Bíróság idén február 18-án rendelte el a letartóztatását. Kilencedik hónapja tartják fogva, nyolcszemélyes cellában, köztörvényes, köztük életellenes bűncselekmények miatt letartóztatottakkal összezárva (ami persze nem meglepő, letartóztatás esetén bárki bárkivel egy cellába kerülhet - a szerk.). A tárgyalásokra szoros kéz- és lábbilincsben viszik, nem telefonálhat, nem fogadhat látogatókat, és védőinek a szabadlábra helyezését, illetve a kényszerintézkedés enyhítésére benyújtott indítványait rendszeresen lesöprik. "Az új büntetőeljárási törvény szigorúan szabályozza a letartóztatás, mint legszigorúbb kényszerintézkedés alkalmazását. Ezt a kényszerintézkedést csak a legvégső, különösen indokolt esetben rendelhetik el. Ami történik, előrehozott büntetésnek és beismerés, kikényszerítés meg nem engedett eszközének tűnik, olyan jogi nonszensz, amelyet az ügyet ismerő védők széles körének megdöbbenése és értetlensége kíséri" – mondta a PestiSrácok.hu-nak Gaudi-Nagy Tamás, a Nemzeti Jogvédő Szolgálat vezetője, aki Szöőr Anna egyik védője is egyben, Molnár László Zsolt ügyvéd mellett. A jogász-pszichológus érdekében a Nemzeti Jogvédő Szolgálaton kívül a Lovas István Társaság és a Nemzetegyesítő Mozgalom is kiállt a napokban.

Csurka István igazsága – és tévedése

Vezércikk 2020 május 26.
„A Pistának sok mindenben igaza van” – mondta egyszer Antall József, amire sem hívei, sem bírálói nem szívesen emlékeznek ma már. Csurka határozottabb fellépést szeretett volna nemcsak a baloldallal, de általában azokkal szemben, akiket ma politikai establishmentnek, globalista hatalmi elitnek nevezünk. Antall hívei, egykori közvetlen munkatársai közül sokan nem szívesen látják be, hogy maga a miniszterelnök nagyon is tisztában volt azon erők gonosz és veszélyes mivoltával, akikkel szemben ők ma jobb esetben naivan, a fejüket homokba dugóan megengedőek, rosszabb esetben kifejezetten a kegyeikre, vállveregetéseikre hajaznak. Gyűlölői pedig abban a hamis önigazolásban hergelik magukat és egymást, hogy ő is a „háttérhatalom” embere volt. (Valójában épp az ellenkezője: az ő személye akadályozta meg, hogy Magyarországon ellenállás nélkül mentsék át minden hatalmukat a posztkommunisták, váltsanak át komcsiból liberális bőrbe a „gyíkemberek”.)