Szalay-Bobrovniczky Kristóf: a békéhez erő kell
Hosszú idő óta először Magyarország saját nemzeti stratégiát követhet egy erős szövetségi rendszer részeként, de teljes önállósággal – jelentette ki a honvédelmi miniszter a Mandinernek adott interjújában. Szalay-Bobrovniczky Kristóf a hetilap csütörtökön megjelent számában a következő időszak kiemelt feladatairól szólva azt mondta, a békéhez erő kell, amelyhez a honvédelmi feladatok vonatkozásában a 2023-as költségvetés kellő garanciát biztosít.
Rendelkezésre áll a szükséges forrás, jövőre Magyarország eléri a GDP-arányosan kétszázalékos költségvetési ráfordítási szintet, és ezt a következő években is fenntartják – hangsúlyozta Szalay-Bobrovniczky Kristóf a Mandinernek adott interjúban, hozzátéve: minderre a kormány döntése nyomán létrejött honvédelmi alap jelenti a garanciát.
A nemzeti kormánynak mindig is Magyarország biztonsága az első; az utóbbi években a migráció, a járvány és most a háború is egyértelművé tette, hogy a biztonságot és a honvédelmet meg kell erősíteni
– emelte ki, hozzátéve: a kormány előrelátóan, már évekkel ezelőtt megkezdte ezt a munkát, így nem az ukrajnai háború idején kell nekilátni a magyar hadsereg modernizációjának. Ez – mint fogalmazott – nagy előny a régiós versenytársakkal szemben. A további fejlesztések mellett pedig a jövőben nagy hangsúlyt fognak helyezni a Magyar Honvédség személyi állományának megerősítésére és megbecsülésére, továbbá a katonadiplomáciára. Szalay-Bobrovniczky Kristóf hozzátette: ez a szemlélet az ország NATO-tagságával kapcsolatos vállalásokat is meghatározza a következő években.
Magyarország továbbra is fenntartja a katonai szövetségben korábbi vállalásait
– szögezte le. Ezzel együtt felhívta a figyelmet arra, hogy a NATO-tagság önmagában nem elegendő. A tárcavezető szerint Magyarország biztonsága szempontjából fontos, hogy egy önkéntes alapon szervezett, jól felszerelt és kiképzett, nagy létszámú, magabiztos és ütőképes, tekintélyt parancsoló magyar nemzeti haderő álljon rendelkezésre. A miniszter az ukrajnai háborúval kapcsolatban azt hangsúlyozta, hogy a magyar álláspont egyértelmű: ez nem Magyarország háborúja, mi ebből a háborúból ki fogunk maradni. Magyarország – nyomatékosította – a béke pártján áll, és arra törekszenek, hogy a vérontást Ukrajnában végre hagyják abba és induljanak meg a tárgyalások.
Emellett az illegális migrációval és a terrorizmus fenyegetésével szemben Magyarország továbbra is megvédi a déli határokat, ebben a Magyar Honvédség is szerepet vállal
– emelte ki. Az interjúban a sorkötelezettség visszaállítása kapcsán ismét leszögezte: békeidőben a magyar hadsereg önkéntes alapon szerveződik. Azt is elmondta továbbá, hogy a vele kapcsolatban felhozott összeférhetetlenség tekintetében a jogszabályok betartásával jár el. Miniszteri felkéréséről azt mondta: pár nappal a választás után csörgött a telefonja, és néhány óra múlva már Orbán Viktor miniszterelnök felkérte, hogy legyen Magyarország következő honvédelmi minisztere.
Az első gondolatom az volt, hogy ez életem legszebb kötelessége, legnagyobb kihívása és a legnemesebb hivatásom, hiszen mi lehet nagyobb dicsőség annál, mint hogy a hazámat szolgálhatom?
– fogalmazott Szalay-Bobrovniczky Kristóf. Hangsúlyozta: feladata a kormány szándékának érvényesítése, a honvédség és a társadalom kapcsolatának építése, és a honvédelem ügyének a nemzetközi térben való megjelenítése. Szalay-Bobrovniczky Kristóf a tárcához került sport területéről azt mondta: nem hagyomány és nemzetközi példa nélküli, hogy a sport a honvédelmi tárcához került az ötödik Orbán-kormányban. Azt mondta: célja, hogy ne csak sportnemzet legyünk, de sportoló nemzetté is váljunk. Felhívta a figyelmet továbbá, hogy sok a közös pont a honvédelem és a sport között.
A honvédelmi táborok vagy a Magyar Honvédelmi Sportszövetség hagyományaira épülő Sportszövetség, az MH Sportszázad mind sikeresek, és további támogatást kapnak
– mondta a Mandinerben megjelent interjúban a honvédelmi miniszter.
Forrás: Mandiner; Fotó: MTI/Czeglédi Zsolt
