Pesti Srácok

Varga Judit: Magyarország támogatja Georgia és Bosznia-Hercegovina tagjelölti státuszának megadását is

Varga Judit: Magyarország támogatja Georgia és Bosznia-Hercegovina tagjelölti státuszának megadását is

Magyarország támogatja, hogy Ukrajna és Moldova mellett Georgia és Bosznia-Hercegovina is európai uniós tagjelölti státuszt kapjon – jelentette ki Varga Judit igazságügyi miniszter Brüsszelben, szerdán.

Varga Judit az EU-tagállamok vezetőinek csütörtökön kezdődő, kétnaposra tervezett csúcstalálkozóját megelőzően nemzetközi újságíróknak nyilatkozva hangsúlyozta: Bosznia-Hercegovina kihagyhatatlan az uniós csatlakozásra váró nyugat-balkáni országcsoportból. Közölte: Georgia esetében nem szabad figyelmen kívül hagyni, hogy Ukrajna és Moldova esetében olyan geopolitikai döntés született, ami a korábbi bővítési logikát felülírja, ugyanis közvetlen biztonsági fenyegetettség áll fent az unió szomszédságában.

– szögezte le Varga Judit. Az igazságügyi miniszter közölte: a várhatóan hosszan elhúzódó orosz–ukrán háború miatt a magyar kormány olyan költségvetést állított össze, ami kezelni tudja a konfliktus hatásait.

PestiSracok facebook image

– emlékeztetett.

– mondta. A január elejétől bevezetni tervezett globális minimumadóval kapcsolatban azt mondta: a jelenlegi háborús helyzetben, amikor magasra szökött az infláció vagy az uniós szankciók miatt megugrottak az energiaárak, fesztültséget okozva a társadalomban, nem időszerű, ráadásul ártana az európai kontinens versenyképeségének egy ilyen intézkedés bevezetése.

– mondta.

– tette hozzá. A koronavírus-járvány utáni helyreállítást célzó uniós források lehívását lehetővé tevő magyar tervvel kapcsolatban Varga Judit közölte: Magyarország mindig kompromisszumra tudott jutni az Európai Bizottsággal, ha szakmai vitát sikerült folytatni a felek között.

– jelentette ki.

– tette hozzá Varga Judit.

Forrás: MTI; Fotó: Facebook

Ajánljuk még

Állítólagos zaklató üzenetek miatt kilencedik hónapja tartják letartóztatásban Szöőr Annát, a Civil Jogász Bizottság volt tagját

Magyar ugar 2020 október 30.
Kafkai abszurdba fordult a patrióta jogász-pszichológus ügye. Szöőr Anna családi vitái fajultak el annyira, hogy jelenleg zaklatás vádjával áll bíróság előtt, nem először. A vád szerint jelenlegi férjét, korábbi házastársát, vele közös gyermekeinek keresztanyját és a család ügyvédjét árasztotta el kéretlen elektronikus levelekkel, üzenetekkel. Bár a védők és egyes szakértői megállapítások szerint még azt sem bizonyítható, hogy egyáltalán Szöőr Anna írta a sérelmezett üzeneteket, mégis tizenkét hónapra fogházba záratná az ügyészség. Bűnismétlés veszélyére való hivatkozással a Budai Központi Kerületi Bíróság idén február 18-án rendelte el a letartóztatását. Kilencedik hónapja tartják fogva, nyolcszemélyes cellában, köztörvényes, köztük életellenes bűncselekmények miatt letartóztatottakkal összezárva (ami persze nem meglepő, letartóztatás esetén bárki bárkivel egy cellába kerülhet - a szerk.). A tárgyalásokra szoros kéz- és lábbilincsben viszik, nem telefonálhat, nem fogadhat látogatókat, és védőinek a szabadlábra helyezését, illetve a kényszerintézkedés enyhítésére benyújtott indítványait rendszeresen lesöprik. "Az új büntetőeljárási törvény szigorúan szabályozza a letartóztatás, mint legszigorúbb kényszerintézkedés alkalmazását. Ezt a kényszerintézkedést csak a legvégső, különösen indokolt esetben rendelhetik el. Ami történik, előrehozott büntetésnek és beismerés, kikényszerítés meg nem engedett eszközének tűnik, olyan jogi nonszensz, amelyet az ügyet ismerő védők széles körének megdöbbenése és értetlensége kíséri" – mondta a PestiSrácok.hu-nak Gaudi-Nagy Tamás, a Nemzeti Jogvédő Szolgálat vezetője, aki Szöőr Anna egyik védője is egyben, Molnár László Zsolt ügyvéd mellett. A jogász-pszichológus érdekében a Nemzeti Jogvédő Szolgálaton kívül a Lovas István Társaság és a Nemzetegyesítő Mozgalom is kiállt a napokban.

Csurka István igazsága – és tévedése

Vezércikk 2020 május 26.
„A Pistának sok mindenben igaza van” – mondta egyszer Antall József, amire sem hívei, sem bírálói nem szívesen emlékeznek ma már. Csurka határozottabb fellépést szeretett volna nemcsak a baloldallal, de általában azokkal szemben, akiket ma politikai establishmentnek, globalista hatalmi elitnek nevezünk. Antall hívei, egykori közvetlen munkatársai közül sokan nem szívesen látják be, hogy maga a miniszterelnök nagyon is tisztában volt azon erők gonosz és veszélyes mivoltával, akikkel szemben ők ma jobb esetben naivan, a fejüket homokba dugóan megengedőek, rosszabb esetben kifejezetten a kegyeikre, vállveregetéseikre hajaznak. Gyűlölői pedig abban a hamis önigazolásban hergelik magukat és egymást, hogy ő is a „háttérhatalom” embere volt. (Valójában épp az ellenkezője: az ő személye akadályozta meg, hogy Magyarországon ellenállás nélkül mentsék át minden hatalmukat a posztkommunisták, váltsanak át komcsiból liberális bőrbe a „gyíkemberek”.)