Pesti Srácok

Az amerikai kormány kitart a globális minimumadó mellett

Az amerikai kormány kitart a globális minimumadó mellett

Az Egyesült Államok kormánya minden lehetőséget kiaknáz annak érdekében, hogy törvénybe foglalja a globális minimumadót, még akkor is, ha a szenátusban demokrata párti ellenzésre is talált a megállapodás – nyilatkozta Janet Yellen amerikai pénzügyminiszter a világ legfejlettebb és legnagyobb gazdasággal rendelkező országok (G20) pénzügyminisztereinek az indonéziai Bali szigetén rendezett találkozóján, szombaton.

A kétnapos indonéziai esemény végén Yellen újságíróknak elmondta, hogy a G20-csoport pénzügyminiszterei sok égető kérdésben konszenzusra jutottak, annak ellenére, hogy az Ukrajnában zajló orosz háború miatt akadtak nézeteltérések. Ez utóbbi ugyanakkor megakadályozta, hogy a jelenlévők közös nyilatkozatot adhassanak ki a találkozóról. Hozzátette, hogy az Egyesült Államok jelenlegi vezetése elkötelezett a közel 140 ország együttműködésével létrejött globális minimumadó bevezetése mellett, ami, a pénzügyminiszter szerint "igazán fontos globális kezdeményezés".

Joe Manchin, az Egyesült Államok szenátusának demokrata párti tagja a héten hangot adott a globális minimumadót ellenző véleményének, és elmondta, hogy nem támogatja a demokrata párti kezdeményezésű javaslatot. Manchinnak döntő szavazata van a szenátusban, ezért Yellen hangsúlyozta, hogy a pénzügyminisztérium támogatná, hogy Joe Biden amerikai elnök végrehajtó intézkedést alkalmazzon, azaz elnöki rendeletet adjon ki a 15 százalékos társasági adó bevezetésére.

A pénzügyminiszter elmagyarázta, hogy az Egyesült Államok erősen ösztönözve érzi magát a rendelkezés előremozdítására, ugyanis azzal, hogy más országok már bevezették az adómegállapodást, amerikai vállalatok külföldi profitját adóztatják.

PestiSracok facebook image

– fogalmazott a demokrata párti politikus.

Forrás: MTI; Fotó: MTI/AP/Matthias Schrader

Ajánljuk még

Állítólagos zaklató üzenetek miatt kilencedik hónapja tartják letartóztatásban Szöőr Annát, a Civil Jogász Bizottság volt tagját

Magyar ugar 2020 október 30.
Kafkai abszurdba fordult a patrióta jogász-pszichológus ügye. Szöőr Anna családi vitái fajultak el annyira, hogy jelenleg zaklatás vádjával áll bíróság előtt, nem először. A vád szerint jelenlegi férjét, korábbi házastársát, vele közös gyermekeinek keresztanyját és a család ügyvédjét árasztotta el kéretlen elektronikus levelekkel, üzenetekkel. Bár a védők és egyes szakértői megállapítások szerint még azt sem bizonyítható, hogy egyáltalán Szöőr Anna írta a sérelmezett üzeneteket, mégis tizenkét hónapra fogházba záratná az ügyészség. Bűnismétlés veszélyére való hivatkozással a Budai Központi Kerületi Bíróság idén február 18-án rendelte el a letartóztatását. Kilencedik hónapja tartják fogva, nyolcszemélyes cellában, köztörvényes, köztük életellenes bűncselekmények miatt letartóztatottakkal összezárva (ami persze nem meglepő, letartóztatás esetén bárki bárkivel egy cellába kerülhet - a szerk.). A tárgyalásokra szoros kéz- és lábbilincsben viszik, nem telefonálhat, nem fogadhat látogatókat, és védőinek a szabadlábra helyezését, illetve a kényszerintézkedés enyhítésére benyújtott indítványait rendszeresen lesöprik. "Az új büntetőeljárási törvény szigorúan szabályozza a letartóztatás, mint legszigorúbb kényszerintézkedés alkalmazását. Ezt a kényszerintézkedést csak a legvégső, különösen indokolt esetben rendelhetik el. Ami történik, előrehozott büntetésnek és beismerés, kikényszerítés meg nem engedett eszközének tűnik, olyan jogi nonszensz, amelyet az ügyet ismerő védők széles körének megdöbbenése és értetlensége kíséri" – mondta a PestiSrácok.hu-nak Gaudi-Nagy Tamás, a Nemzeti Jogvédő Szolgálat vezetője, aki Szöőr Anna egyik védője is egyben, Molnár László Zsolt ügyvéd mellett. A jogász-pszichológus érdekében a Nemzeti Jogvédő Szolgálaton kívül a Lovas István Társaság és a Nemzetegyesítő Mozgalom is kiállt a napokban.

Csurka István igazsága – és tévedése

Vezércikk 2020 május 26.
„A Pistának sok mindenben igaza van” – mondta egyszer Antall József, amire sem hívei, sem bírálói nem szívesen emlékeznek ma már. Csurka határozottabb fellépést szeretett volna nemcsak a baloldallal, de általában azokkal szemben, akiket ma politikai establishmentnek, globalista hatalmi elitnek nevezünk. Antall hívei, egykori közvetlen munkatársai közül sokan nem szívesen látják be, hogy maga a miniszterelnök nagyon is tisztában volt azon erők gonosz és veszélyes mivoltával, akikkel szemben ők ma jobb esetben naivan, a fejüket homokba dugóan megengedőek, rosszabb esetben kifejezetten a kegyeikre, vállveregetéseikre hajaznak. Gyűlölői pedig abban a hamis önigazolásban hergelik magukat és egymást, hogy ő is a „háttérhatalom” embere volt. (Valójában épp az ellenkezője: az ő személye akadályozta meg, hogy Magyarországon ellenállás nélkül mentsék át minden hatalmukat a posztkommunisták, váltsanak át komcsiból liberális bőrbe a „gyíkemberek”.)