Pesti Srácok

Az aszály ellenére is fedezi a búzatermés a belföldi szükségletet

Az aszály ellenére is fedezi a búzatermés a belföldi szükségletet

Az aszály ellenére is fedezi a búzatermés a belföldi szükségletet, de kivitelre sokkal kevesebb jut, mint korábban – mondta az Aratási Koordinációs Bizottság ülése utáni sajtótájékoztatóján pénteken, Budapesten az Agrárminisztérium (AM) mezőgazdaságért és vidékfejlesztésért felelős államtitkára. Feldman Zsolt közölte, hogy az őszi árpa betakarítása véget ért, az őszi búza és repce betakarítása a vetésterület harmadánál tart.

– tette hozzá.

PestiSracok facebook image

– mondta az államtitkár, hozzátéve, hogy a termelők a hét elejéig 322 ezer hektárra jelentettek be aszálykárt; az alföldi megyékben a legsúlyosabb a helyzet.

A kárbejelentési időszak végén bővülhet a kárenyhítési alap

Feldman Zsolt közölte, hogy a belföldi ellátásbiztonság érdekében a búzakivitelre továbbra is érvényes a bejelentési kötelezettség. Az agrártárca folyamatosan felügyeli az exportot, egyeztet a termelőkkel, a feldolgozókkal, a kereskedőkkel, és készül arra, hogy a továbbiakban is jelentős mennyiségű kárbejelentés érkezhet. A 12,5 milliárd forintos kárenyhítési alap bővítéséről az összes igénylés ismeretében, a bejelentési időszak végeztével születhet döntés. Az aszálykárokra is érvényes mezőgazdasági biztosítások díjtámogatását lehetővé tevő keretet emelik, a 14 milliárd forint 65 százalékos hozzájárulást tesz lehetővé a több mint 10 ezer, biztosítással rendelkező termelő támogatására – tette hozzá az államtitkár.

A kormány segítsen a gazdákon, mert a túlélésért küzdenek

A Gabonatermesztők Országos Szövetségének elnöke kifejtette, hogy az ipari és vetőmag-felhasználással együtt körülbelül 2,5 millió tonnás belföldi fogyasztás mellett legfeljebb 1 millió tonna maradhat kivitelre a learatott búzából. Korábban a 2,5 millió tonnát is elérhette a kivitel.

– mondta Petőházi Tamás, aki úgy vélte, hogy a rendkívüli időjárás okozta termelői veszteségeket csak részben ellensúlyozza a gabona jelentős, az ukrajnai háború kitörése óta csaknem 60 százalékos drágulása. Az érdekképviselet a rendkívüli helyzetre tekintettel egyetért az exportbejelentési kötelezettség fenntartásával, de arra kéri a kormányt, hogy segítsen a gazdákon. Számukra ez az év a túlélésről szól, hiszen az aszály még mindig nem ért véget, várhatóan az őszi kapásnövényeket is súlyosan károsítani fogja, további több százezer hektárról érkezhet még kárbejelentés – tette hozzá Petőházi Tamás.

Forrás: MTI; Fotó: MTI/Sóki Tamás

Ajánljuk még

Éles lőszerek és beütött, csuklyás alakok a tévészékház ostrománál – Császár Attila volt a Polbeat vendége

‎Polbeat 2023 március 11.
Hiába híresztelték az ellenkezőjét, azaz, hogy a 2006. szeptember 18-i tévéostrom idején a Hír TV és a mögötte állók szándékosan irányították a tömegeket, valójában mi oda mentünk, ahol a drámai események zajlottak, még a közvetlen feletteseinkkel sem volt idő egyeztetni róla. Gyűjtöttük az információkat az utca történéseiről, megvolt a technikánk, hogy ország-világ élőben követhesse azokat, tehát (sajnos egyedüliként a magyar médiában) a munkánkat végeztük – mondta a Polbeatben a Nézőpont Intézet Jótollú Magyar Újságíró-díjával frissen kitüntetett Császár Attila, aki az MTVA-nál, a Hír TV-nél és az Echo TV-nél végzett bő három évtizedes riporteri, szerkesztő-műsorvezetői munkájával érdemelte ki a kuratórium elismerését. Huth Gergely a műsorban lejátszotta azt az először a PestiSrácok.hu-n bemutatott, drámai belső rádiófelvételt, amelyen a lángoló tévészékházban minden bizonnyal szándékosan magukra hagyott rendőrök kiabálnak kétségbeesetten. Császár Attila válaszul kifejtette sok év oknyomozó riporteri munkája révén megalkotott teóriáját Gyurcsányék akkori, ördögi tervéről. Stefka István pedig a közös médiaháborús élményeket elevenítette fel "Csaszival", hiszen mindketten megtapasztalták, hogy milyen a sajtószabadság "balliberális" módra, amikor 1994-ben a visszatérő MSZP–SZDSZ-hatalom úgy rúgatta ki őket azonnali hatállyal a Magyar Televízióból, hogy még a hivatalos vezetőváltást sem várták ki.

A patriotizmus maga a lázadás - Lajkó Fanni és Szűcs Gábor a Polbeatben

‎Polbeat 2024 december 16.
A mai világ arról szól, hogy egyáltalán ne legyenek nemzetek, ebben pedig a patriotizmus eszméje maga a lázadás. Nemigen maradt olyan uniós tagállam, ahol annyira hazaszeretők az emberek, mint mi, magyarok. Szerencsések vagyunk, hiszen Nyugat-Európában már kevert a társadalom, s lényegében nincs az embereknek nemzettudata - mondta a Polbeat című műsorunkban Lajkó Fanni, jogász az Alapjogokért Központ elemzője, aki másik vendégünkhöz, Szűcs Gábor jogász-elemzőhöz hasonlóan a Nemzeti Ellenállás Mozgalom alapító tagja. Szűcs Gábor ugyanerről így fogalmazott: nem elég önmagában, ha politikusok állnak ki egy ügy mellett, "nekünk is meg kell mutatni, hogy mi a fontos, mert a mi életünkről van szó". Huth Gergely kérdéseire elhangzott az is: Magyar Péter csak epizódszereplő lehet, előbb-utóbb el fog bukni és ezt ő is érzi.