Pesti Srácok

Az aszály ellenére is fedezi a búzatermés a belföldi szükségletet

Az aszály ellenére is fedezi a búzatermés a belföldi szükségletet

Az aszály ellenére is fedezi a búzatermés a belföldi szükségletet, de kivitelre sokkal kevesebb jut, mint korábban – mondta az Aratási Koordinációs Bizottság ülése utáni sajtótájékoztatóján pénteken, Budapesten az Agrárminisztérium (AM) mezőgazdaságért és vidékfejlesztésért felelős államtitkára. Feldman Zsolt közölte, hogy az őszi árpa betakarítása véget ért, az őszi búza és repce betakarítása a vetésterület harmadánál tart.

– tette hozzá.

PestiSracok facebook image

– mondta az államtitkár, hozzátéve, hogy a termelők a hét elejéig 322 ezer hektárra jelentettek be aszálykárt; az alföldi megyékben a legsúlyosabb a helyzet.

A kárbejelentési időszak végén bővülhet a kárenyhítési alap

Feldman Zsolt közölte, hogy a belföldi ellátásbiztonság érdekében a búzakivitelre továbbra is érvényes a bejelentési kötelezettség. Az agrártárca folyamatosan felügyeli az exportot, egyeztet a termelőkkel, a feldolgozókkal, a kereskedőkkel, és készül arra, hogy a továbbiakban is jelentős mennyiségű kárbejelentés érkezhet. A 12,5 milliárd forintos kárenyhítési alap bővítéséről az összes igénylés ismeretében, a bejelentési időszak végeztével születhet döntés. Az aszálykárokra is érvényes mezőgazdasági biztosítások díjtámogatását lehetővé tevő keretet emelik, a 14 milliárd forint 65 százalékos hozzájárulást tesz lehetővé a több mint 10 ezer, biztosítással rendelkező termelő támogatására – tette hozzá az államtitkár.

A kormány segítsen a gazdákon, mert a túlélésért küzdenek

A Gabonatermesztők Országos Szövetségének elnöke kifejtette, hogy az ipari és vetőmag-felhasználással együtt körülbelül 2,5 millió tonnás belföldi fogyasztás mellett legfeljebb 1 millió tonna maradhat kivitelre a learatott búzából. Korábban a 2,5 millió tonnát is elérhette a kivitel.

– mondta Petőházi Tamás, aki úgy vélte, hogy a rendkívüli időjárás okozta termelői veszteségeket csak részben ellensúlyozza a gabona jelentős, az ukrajnai háború kitörése óta csaknem 60 százalékos drágulása. Az érdekképviselet a rendkívüli helyzetre tekintettel egyetért az exportbejelentési kötelezettség fenntartásával, de arra kéri a kormányt, hogy segítsen a gazdákon. Számukra ez az év a túlélésről szól, hiszen az aszály még mindig nem ért véget, várhatóan az őszi kapásnövényeket is súlyosan károsítani fogja, további több százezer hektárról érkezhet még kárbejelentés – tette hozzá Petőházi Tamás.

Forrás: MTI; Fotó: MTI/Sóki Tamás

Ajánljuk még

A külkeres fia is jól keres: Geszti Péter, a kádergyerek, avagy a KISZ KB VIT-vágtájától a Nemzeti Vágtáig

A Hálózat 2020 április 12.
Milliárdokat költött a Postabank a kilencvenes években arra az agresszív, kikerülhetetlen reklámkampányra, amely mögött az Akció nevű vállalat és Geszti Péter állt. Ők is tevékeny részesei voltak annak, hogy a bank zavartalanul menetelhetett a bukás felé – állami tízmilliárdokkal kisegítve. Noha Gesztit a sajtó következetesen valamiféle self made man-ként építette fel, ez hazugság. Apja, a neves rádiós-tévés szerkesztő vitte be a tévébe, anyja pedig a Chemolimpex, majd a Taurus cégek külkereskedője volt, később fia után ő is a Danubius Rádióhoz került. Geszti tévés apja a halála előtt már a szovjet KGB és a magyar állambiztonság alá tartozó IPV vállalat főosztályvezetője volt, így elmondható, hogy mindkét felmenője hírszerző-gyanús, de legalábbis hálózati állásokban dolgozott. Geszti zenészként barátjával, Berkes Gáborral futott be, aki hozzá hasonló kádergyerek. Utóbbi Berkes Péter őrnagy-író fiaként szintén kivételezett helyzetben volt, apja eleinte propaganda-regényeket és cikkeket írt, majd ifjúsági író lett belőle, hasonlóan a katpolos Berkesi Andráshoz. Berkes Gábor is szerethette a Néphadsereget, mert első együttesét Lobogónak hívták, amelyet a katonaság lapjában mutattak be. Utána kezdett az Első emeletbe, amelynek szövegírója Geszti lett. Geszti a rendszerváltás idején lépett be az Akcióba, amelyet a KISZ-hez közeli rádiósok alapítottak, és amelynek első nagy haditette a KISZ KB által támogatott VIT-vágta levezénylése volt. Folytatjuk a Postabank történetét.

Így történt a Pápay-klán lemészárlása a dunaszerdahelyi Fontana bárban – Hihető vajon Bodoky Károly vallomása? (Videó)

Az alvilág titkai 2024 március 19.
Az 1999. március 25-én, a dunaszerdahelyi Fontana bárban történt tízes gyilkosság ügyében beismerő vallomást tett az egyik elkövető, a rimaszombati Bodoky Károly. Vallomásában mindent a Turek néven ismert magyarországi maffiózóra, valamint néhai Szamaránszky Árpádra (alias "Paprika") kent. Bodoky állítja: ő Kalasnyikovval sakkban tartotta a Fontana földszintjén a vendégeket, míg az emeleti kártyaszobában Kalasnyikovokból 117 lövéssel szitává lőtte Turek és Paprika a Pápay-klán főnökét, Pápay Tibort és kilenc alvezérét. Bodoky vallomása kerek, logikus, krimiszerű fordulatokkal teli, ám hihetünk-e neki? A szlovák ügyészek mindenesetre nem igyekeznek vádba foglalni a vallomás tartalmát.