Pesti Srácok

Felmentették a korrupcióval vádolt FIFA- és UEFA-vezetőket

Felmentették a korrupcióval vádolt FIFA- és UEFA-vezetőket

Felmentette a svájci szövetségi büntetőbíróság Joseph Blattert, a Nemzetközi (FIFA) és Michel Platinit, az Európai Labdarúgó Szövetség (UEFA) volt elnökét.

A Bellinzonában június elején kezdődött perben a két sportvezetőt – más szabálysértések mellett – azzal vádolták, hogy megkárosították a FIFA-t kétmillió svájci frankkal, amelyet Platini 2011-ben kapott az 1998 és 2002 között végzett tanácsadói munkájáért. Az ügyészség a múlt hónap közepén húsz hónapos felfüggesztett börtönbüntetést kért mindkét vádlottra, és Platinire 2,2 millió svájci frankos pénzbírság is várt.

A védelem és a vád abban egyetértett, hogy a játékosként háromszoros aranylabdás Platini valóban adott tanácsokat az említett időszakban, és a két fél 1999-ben írt is erről szerződést évi 300 ezer svájci frankos javadalmazásról, abban viszont már eltértek az álláspontok, hogy mi alapján érvényesített az UEFA-t 2007 és 2015 között irányító francia kétmillió svájci frankos követelést 2011-ben. A vád szerint hamis számláról volt szó, a 86 éves Blatter és a 67 esztendős Platini viszont – miközben folyamatosan tagadták az ellenük felhozott vádakat – azzal védekeztek, hogy 1998-ban szóbeli megállapodást kötöttek.

Az ügyre 2015-ben derült fény, a FIFA akkor hűtlen kezelésre hivatkozva – miután a kifizetésnek semmiféle szerződéses alapja nem volt – Platinit nyolc évre eltiltotta minden labdarúgással kapcsolatos tevékenységtől. Ezt később a Nemzetközi Sportdöntőbíróság (CAS) négy évre csökkentette. Blatter 1998 és 2015 között volt a FIFA elnöke, a sportággal kapcsolatos mindennemű tevékenységre vonatkozó hatéves eltiltása októberben járt le, de aztán életbe lépett az a hat év és nyolc hónapra szóló büntetés, amelyet egyéb szabálytalanságok és törvénysértések miatt tavaly márciusban szabott ki rá a FIFA etikai bizottsága.

PestiSracok facebook image

Fotó: MTI/EPA/Ennio Leanza/Sebastien Nogier

Ajánljuk még

Vérrel írt üzenet, fegyverarzenál, eltévedt lövedék – Fokozódik a feszültség a déli határnál

Exkluzív 2023 szeptember 5.
Tovább súlyosbodott a helyzet a déli határunk szerb oldalán azóta, hogy Az Akta bemutatta a terrorista embercsempész bandák táborait, akiknek az egymással folytatott háborúja a helyi magyarok életét veszélyezteti. Ahogy riportunkban bemutattuk, afgán és észak- afrikai terrorista csoportok tanyáznak a Szabadka környéki erdőkben, sorozatlövő, gránátvető fegyverekkel és gránátokkal ellátva, és most már naponta vannak tűzharcok, lőnek és robbantanak, gyakran a lakóházak közelében. Ezek a bandák szervezik a napi több száz, Zágrábból a Délvidékre érkező illegális migráns továbbjuttatását. Az elmúlt napokban fokozódott az amúgy is tarthatatlan helyzet. A lövöldözések maradványait, lőszerhüvelyeket néhány tíz méterre a határtól százával találni – már a határon lőnek, miközben 300–400 fős csoportok invázióját irányítják neki a kerítésnek. És már nem létráznak: végigvágják a kerítést, azon tuszkolják át az embereket az akciót fegyveresekkel fedező embercsempészek. A PestiSrácok.hu számos exkluzív felvételt kapott a terroristákról és a felkutatásukra irányuló akciókról. Megtaláltuk a TikTokon az embercsempész bandák egymásnak szóló hadüzeneteit, különböző üzenetekkel ellátott videóit. Ezek a felvételek is jól mutatják, hogy elit terrorista csoportok háborúja dúl az embercsempész piacért, illetve területekért. A BIRN balkáni oknyomozó portálnak pedig a csoportok vezetőit is sikerült beazonosítania, és belső informátoraik által a területfelosztási harcok eseményeit is feltérképezték. Hat hónapon át tartó kutató-elemző munkájukból az is kiderül, hogy a marokkói és afgán bandák háborújához főleg Koszovóból albán bűnözői körök biztosítják a fegyvereket, méghozzá igencsak borsos áron.

A Közel-Kelet következő időzített bombája: a kurdok

Exkluzív 2016 július 22.
A Közel-Keleten gyakran összefolyik a külpolitika és a belpolitika, a vallási, etnikai és persze gazdasági érdekek mentén kitörő konfliktusokban sokszor követhetetlen, hogy ki kivel van és miért. Ebben az örök háborús térségben a híradásokat napok óta uraló Törökország az egyik legerősebb játékos. Most a puccs a húzótéma, ám Erdoğan elnök külföldön és belföldön egyaránt olyan aktív politikát folytat, hogy mindig történik valami az országával. Van azonban valami, amin mindig megakad a törökök szeme, bármelyik közel-keleti szomszédjuk felé néznek: a kurdok. A török-szír-iraki-iráni határvidéken élő 30-40 milliós lélekszámú népnek nincs saját állama, ez pedig olyan feszültségeket szül folyamatosan, hogy akár ők lehetnek a jövőbeli híradók főszereplői.