Pesti Srácok

Karácsony Gergely bejelentette, hogy megsegíti a színházakat, majd hozzátette, hogy nincs erre pénze

Karácsony Gergely bejelentette, hogy megsegíti a színházakat, majd hozzátette, hogy nincs erre pénze

Karácsony Gergely közösségi oldalán jelentette be, hogy a főváros kulturális mentőövprogramot hoz létre, amelynek az idei évre része egy 150 millió forintos alap. A Fővárosi Önkormányzat vezetése ezzel az „ellehetetlenülés veszélyével szembesülő budapesti független és magánszínházi műhelyeknek” szeretne segíteni. Karácsony Gergely ezután azonnal közölte: „a főváros képtelen átvenni az államtól ezeknek a színházaknak a tartós támogatását, mert nincs rá pénzünk”. A leginkább érintett, Alföldi Róbert által fémjelzett Átrium Színház épületének tulajdonosa, Lakatos Péter azt nyilatkozta, saját vagyonából ugyan kifizethetné, de nem akarja az állam által megvágott költségeket. Lakatos a Videoton Holding társvezérigazgatója.

– írta Karácsony.

– tette hozzá a főpolgármester.

Az Átrium-ház milliárdos tulajdonosa nem segít, és meg is magyarázza

Itt jegyeznénk meg, hogy az Átrium Színház épületének tulajdonosa azt nyilatkozta, jelenleg van elég színház a fővárosban. Egy magánszemélynek ezért nem kell kultúramentő szerepben feltűnnie – mondta el Lakatos Péter, a Videoton Holding milliárdos társ-vezérigazgatója. Jelezte: saját vagyonából ugyan kifizethetné, de nem akarja az állam által megvágott költségeket.

PestiSracok facebook image

Egyrészt ő és más mecénások is rengeteg pénzt adtak már eddig is az Átriumnak, másrészt a jelenlegi kőszínházak így is nyomott jegyárakat kínálnak a közönségnek és a nyugat-európai nagyvárosokhoz képest Budapesten sok minőségi színház működik. Egy közepes (200–400 férőhelyes) kőszínházi előadás jegyára piaci körülmények között tizenöt–húszezer forint között mozogna, ha az intézményeket nem támogatnák közpénzzel.

Az üzletember irreálisnak tartaná, ha neki kéne finanszírozni a színházba járók jegyeit. Megjegyezte: egy társadalom teherbíró képessége kiderül abból, hogy tizenhat ezer forintos jegyárak mellett is mennyien járnak színházba, és emellett egy normatív dolognak kéne lennie, hogy az állam és az önkormányzatok közpénzzel támogassák a színházakat. Azonban azt is látja, hogy a költségvetés nehéz helyzetben van, és értékrendi politikai döntés, hogy az állam kiknek nyújt támogatást. A fővárosban például a Radnóti, az Örkény és a Katona színház kap támogatást a fővárosi önkormányzattól, ők nem.

Fotó: MTI/Bruzák Noémi

Fotó: Horváth Péter Gyula/PestiSrácok.hu

Ajánljuk még

Boros Lajos, az "erkölcsi nulla", a "tégla" – Így lett a KISZ dalnokából a Hanglemezgyár cenzora

A Hálózat 2020 június 14.
Boros Lajos, a ma is népszerű "Lali király" a Danubius Rádiónál, Bochkor Gábor társaként lett igazán ismert. A hetvenes években még politikai csasztuskákat énekelt, olyan gyengén, hogy azt még az akkori sajtó is kritizálta. A KISZ egyik kedvence eredetileg mérnök volt, de olyan jól helyezkedett, hogy 1973-ban már ő is kimehetett a berlini VIT-fesztiválra. Egy másik rendszerkedvenc duó szerint Boros feljegyzéseket írt róluk, ők ezért nem mehettek a következő VIT-re, Kubába, holott Fidel Castro öccse is rajongott értük. Ők egyszerűen "téglának" nevezték Borost. Tény, hogy Boros jól helyezkedett, mert a Hanglemezgyárnál folytatta, ahol Bors Jenő és Erdős Péter befolyásos munkatársa lett. Galla Miklós szerint Boros "erkölcsi nulla" volt, és szándékosan gyereklemezként adta ki az albumukat. A ma már kevéssé ismert, de akkor nagyon népszerű Névtelen Nulla szerint nekik is Boros tartott be, legnagyobb sikereik idején nem adta ki a lemezüket, és később is C kategóriásak lettek. Boros Lajos ismeretlen története.

Jobba Gabi színésznő tragikus élete és öngyilkossága – Kik „vették el tőle a levegőt”?

Magyar ugar 2021 január 9.
Jobba Gabi hatalmas csillaga volt a Kádár-rendszernek, Aczél egyik kedvenc írója, Gyurkó László is támogatta, valamint az az Erdős Péter, akinek az egyik kedvese volt. Mégis öngyilkos lett, tragikusan fiatalon, mindössze harminchat évesen. „Nincs több erőm ezzel a lelki nyomorúsággal élni és nem akarok tovább senkinek a terhére lenni” – írta utolsó levelében, míg Gyurkó arra célzott, valakik tönkretették, elvették tőle a levegőt. Mi történhetett? Tóth Eszter Zsófia történész tragikus életének és halálának járt utána.