Kedvező uniós folyamatok indultak el a techcégek szabályozására
A techcégek piaci viselkedése eddig jobbára szabályozatlan volt, ám az utóbbi időben európai uniós szinten kedvező fejlemények vannak kibontakozóban - mondta a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság (NMHH) elnöke a Magyar Nemzetnek adott interjújában, amely a lap szerdai számában jelent meg.
Koltay András rámutatott: a platformoknak a jövőben fizetniük kell azért, hogy egy médium híreit közzéteszik, és így bezsebelik a kapcsolódó reklámbevételt. Egy jövőre hatályba lépő uniós rendelet pedig versenyjogi korlátokat emel majd.
Ezen szabályok persze nem fogják megvédeni teljes egészében a magyar médiapiacot. Hosszabb távon vélhetően az állami szerepvállalásnak nyílik tere, hasonlóan a kultúra területéhez
- fogalmazott az NMHH elnöke hozzátéve: elvégre a hagyományos felfogás szerint a média kulturális szolgáltatás.
Mint elmondta, a magyarországi hirdetési bevételek nagyobb része a technológiai óriásoknál landol, így ez a pénz a magyar médiavállalkozásokhoz értelemszerűen nem jut el. Ezt a trendet hosszabb távon a magyar nyelvű tartalom-előállítás meg fogja szenvedni - fűzte hozzá Koltay András.
Emellett - folytatta - azt is látni kell, hogy a média gazdasági tevékenység, piaci alapon működik. A techcégek magas szintű szolgáltatásaikkal hódítják meg a nemzeti piacokat. Más kérdés, hogy a demokráciára gyakorolt hatásuk szintén felvet komoly kétségeket: személyre szabott szolgáltatásaikon keresztül az egyes felhasználókat bezárják saját véleményük buborékjába, ahová más vélemények nem férkőzhetnek be.
A platformok továbbá saját üzleti érdekeiknek megfelelően könnyedén képesek manipulálni a felhasználóik által folytatott közéleti diskurzust: akár a valótlan híreknek teret engedve, akár valamelyik politikai szereplőt háttérbe szorítva - mondta Koltay András.
Egy hatóság nem döntheti el, hogy mi a "minőségi" tájékoztatás
Arra a kérdésre, hogy mivel tudná még támogatni a jogalkotó a hagyományos médiumokat a tájékoztatás minőségének és sokszínűségének védelme érdekében, azt válaszolta: a tájékoztatás minősége és sokszínűsége a média tartalmait érintő kérdés, ott pedig az állam - a sajtószabadság védelmére tekintettel - csak igen szűk körben avatkozhat be. Egy hatóság nem döntheti el, hogy mi a "minőségi" tájékoztatás. Közvetett eszközök a hagyományos médiára vonatkozóan azért léteznek. A platformok szerepvállalása a sokszínű tájékoztatás érdekében jogalkotási eszközökkel elvben szintén elősegíthető, például meghatározott mennyiségű közéleti hír kötelező továbbításával, a sokszínűség szem előtt tartásával - mutatott rá az NMHH elnöke.
Forrás: MTI, fotó: Horváth Péter Gyula/PestiSrácok.hu
