Pesti Srácok

Befejeződött a székesfehérvári Szent István király-székesegyház rekonstrukciója

Befejeződött a székesfehérvári Szent István király-székesegyház rekonstrukciója

Befejeződött a székesfehérvári Szent István király székesegyház rekonstrukciója, amelyet Erdő Péter bíboros-prímás, esztergom-budapesti érsek áldott meg a város fogadalmi ünnepén, vasárnap.

Erdő Péter arra emlékeztetett: a templom névadója Szent István király, az egyházmegye védőszentje a Nagyboldogasszony, a székesfehérvári bazilikának pedig különleges szerepe volt a katolikus egyház és Magyarország életében is. Székesfehérváron temetkeztek a magyar királyok a középkorban és az ősi bazilikát Nagyboldogasszony tiszteletére szentelték – tette hozzá. Szentbeszédében Erdő Péter méltatta Szűz Máriát, hiszen Nagyboldogasszony ünnepén az ő mennybevételét ünnepli a katolikus egyház. Úgy fogalmazott: királynéja Ő minden szenteknek, „benne hitünk végső céljának beteljesedése jelenik meg”, majd azt kérte, adjuk meg a megbecsülést, a tiszteletet és a valódi elismerést az édesanyáknak.

Spányi Antal megyés püspök azt hangoztatta: Szent István országát és nemzetét Székesfehérváron bízta a Szűzanya oltalmába. Elmondta: 2014-ben a tetőszerkezet megroppanása veszélybe sodorta a Szent István király nevét viselő székesfehérvári bazilikát, ezért előbb a külső szerkezetet, majd 2018-tól a templombelsőt is megújították. A mai megjelenésében barokk stílusú székesegyház belső felújítása során – Jeszeniczky Ildikó Munkácsy-díjas festő-restaurátor művész vezetésével – elkészült 2000 négyzetméter falkép tisztítása, konzerválása, esztétikai helyreállítása, valamint a főoltárképpel együtt 66 négyzetméter vászonkép, illetve az altemplomban 136 sírtábla restaurálása. Emellett mintegy 1500 négyzetméter műmárvány és stukkó felületet, valamint a szószéket és minden fém berendezési tárgyat is helyreállítottak. Bodnár Gyula tárgyrestaurátor művész vezetésével az összes fából készült barokk szobor, az oltárképek keretei, sekrestyebútorok és más fa berendezési tárgyak is megújultak.

A munkák során 424 négyzetméter felületet aranyoztak be a szakemberek, csaknem 1,4 kilogramm arany felhasználásával. Az orgonakarzat feletti, többször átfestett 19. századi, Szent Cecíliát ábrázoló festmény helyére a barokk dekoráció egységéhez illeszkedő új falkép készült a Magyar Képzőművészeti Egyetem emeritus rektora, Kőnig Frigyes Munkácsy Mihály-díjas festőművész tervei szerint. A műtárgyak restaurálása mellett korszerű audio-vizuális rendszert telepítettek, valamint épületgépészeti és vagyonbiztonsági munkákat is végeztek - olvasható az egyházmegyei közleményben.

PestiSracok facebook image

Forrás: MTI; Fotó: MTI/Kovács Attila

Ajánljuk még

Kegyetlenül megkínozta, agyonverte, majd elásta hajléktalan áldozatait Dragan Bajic és bandája a csepeli eperföldön (videó) - a 20 éves NNI ügyeiből (4. rész)

Az alvilág titkai 2024 július 6.
Az idén 20 éve alakult NNI kiemelkedő nyomozásaiból válogattunk, a csepeli eperföldi sorozatgyilkosság ügyét mutatjuk be sorozatunk 4. részében. Több, mint 100 év fegyházat kapott 2016-ban a szerb börtönből megszökött Dravan Bajic és magyar hajléktalanokból álló bandája, a csepeli eperföldi sorozatgyilkosság elkövetői. Egy diósdi fiatalembert és egy négy fős nyáregyházi hajléktalan családot kínoztak meg bestiálisan, meggyilkolták őket, majd a holttesteket megégették, a diósdi áldozat maradványait a Dunába dobták, a család tagjainak maradványait az eperföld melletti erdőben elásták. A csepeli halálbrigád lebukását az összevert, megkínzott, majd félig elásott erdélyi M. Mátyásnak köszönhetik. M. kiásta magát, és a rendőrségen elmondott mindent.