Pesti Srácok

Befejeződött a székesfehérvári Szent István király-székesegyház rekonstrukciója

Befejeződött a székesfehérvári Szent István király-székesegyház rekonstrukciója

Befejeződött a székesfehérvári Szent István király székesegyház rekonstrukciója, amelyet Erdő Péter bíboros-prímás, esztergom-budapesti érsek áldott meg a város fogadalmi ünnepén, vasárnap.

Erdő Péter arra emlékeztetett: a templom névadója Szent István király, az egyházmegye védőszentje a Nagyboldogasszony, a székesfehérvári bazilikának pedig különleges szerepe volt a katolikus egyház és Magyarország életében is. Székesfehérváron temetkeztek a magyar királyok a középkorban és az ősi bazilikát Nagyboldogasszony tiszteletére szentelték – tette hozzá. Szentbeszédében Erdő Péter méltatta Szűz Máriát, hiszen Nagyboldogasszony ünnepén az ő mennybevételét ünnepli a katolikus egyház. Úgy fogalmazott: királynéja Ő minden szenteknek, „benne hitünk végső céljának beteljesedése jelenik meg”, majd azt kérte, adjuk meg a megbecsülést, a tiszteletet és a valódi elismerést az édesanyáknak.

Spányi Antal megyés püspök azt hangoztatta: Szent István országát és nemzetét Székesfehérváron bízta a Szűzanya oltalmába. Elmondta: 2014-ben a tetőszerkezet megroppanása veszélybe sodorta a Szent István király nevét viselő székesfehérvári bazilikát, ezért előbb a külső szerkezetet, majd 2018-tól a templombelsőt is megújították. A mai megjelenésében barokk stílusú székesegyház belső felújítása során – Jeszeniczky Ildikó Munkácsy-díjas festő-restaurátor művész vezetésével – elkészült 2000 négyzetméter falkép tisztítása, konzerválása, esztétikai helyreállítása, valamint a főoltárképpel együtt 66 négyzetméter vászonkép, illetve az altemplomban 136 sírtábla restaurálása. Emellett mintegy 1500 négyzetméter műmárvány és stukkó felületet, valamint a szószéket és minden fém berendezési tárgyat is helyreállítottak. Bodnár Gyula tárgyrestaurátor művész vezetésével az összes fából készült barokk szobor, az oltárképek keretei, sekrestyebútorok és más fa berendezési tárgyak is megújultak.

A munkák során 424 négyzetméter felületet aranyoztak be a szakemberek, csaknem 1,4 kilogramm arany felhasználásával. Az orgonakarzat feletti, többször átfestett 19. századi, Szent Cecíliát ábrázoló festmény helyére a barokk dekoráció egységéhez illeszkedő új falkép készült a Magyar Képzőművészeti Egyetem emeritus rektora, Kőnig Frigyes Munkácsy Mihály-díjas festőművész tervei szerint. A műtárgyak restaurálása mellett korszerű audio-vizuális rendszert telepítettek, valamint épületgépészeti és vagyonbiztonsági munkákat is végeztek - olvasható az egyházmegyei közleményben.

PestiSracok facebook image

Forrás: MTI; Fotó: MTI/Kovács Attila

Ajánljuk még

Állítólagos zaklató üzenetek miatt kilencedik hónapja tartják letartóztatásban Szöőr Annát, a Civil Jogász Bizottság volt tagját

Magyar ugar 2020 október 30.
Kafkai abszurdba fordult a patrióta jogász-pszichológus ügye. Szöőr Anna családi vitái fajultak el annyira, hogy jelenleg zaklatás vádjával áll bíróság előtt, nem először. A vád szerint jelenlegi férjét, korábbi házastársát, vele közös gyermekeinek keresztanyját és a család ügyvédjét árasztotta el kéretlen elektronikus levelekkel, üzenetekkel. Bár a védők és egyes szakértői megállapítások szerint még azt sem bizonyítható, hogy egyáltalán Szöőr Anna írta a sérelmezett üzeneteket, mégis tizenkét hónapra fogházba záratná az ügyészség. Bűnismétlés veszélyére való hivatkozással a Budai Központi Kerületi Bíróság idén február 18-án rendelte el a letartóztatását. Kilencedik hónapja tartják fogva, nyolcszemélyes cellában, köztörvényes, köztük életellenes bűncselekmények miatt letartóztatottakkal összezárva (ami persze nem meglepő, letartóztatás esetén bárki bárkivel egy cellába kerülhet - a szerk.). A tárgyalásokra szoros kéz- és lábbilincsben viszik, nem telefonálhat, nem fogadhat látogatókat, és védőinek a szabadlábra helyezését, illetve a kényszerintézkedés enyhítésére benyújtott indítványait rendszeresen lesöprik. "Az új büntetőeljárási törvény szigorúan szabályozza a letartóztatás, mint legszigorúbb kényszerintézkedés alkalmazását. Ezt a kényszerintézkedést csak a legvégső, különösen indokolt esetben rendelhetik el. Ami történik, előrehozott büntetésnek és beismerés, kikényszerítés meg nem engedett eszközének tűnik, olyan jogi nonszensz, amelyet az ügyet ismerő védők széles körének megdöbbenése és értetlensége kíséri" – mondta a PestiSrácok.hu-nak Gaudi-Nagy Tamás, a Nemzeti Jogvédő Szolgálat vezetője, aki Szöőr Anna egyik védője is egyben, Molnár László Zsolt ügyvéd mellett. A jogász-pszichológus érdekében a Nemzeti Jogvédő Szolgálaton kívül a Lovas István Társaság és a Nemzetegyesítő Mozgalom is kiállt a napokban.

Csurka István igazsága – és tévedése

Vezércikk 2020 május 26.
„A Pistának sok mindenben igaza van” – mondta egyszer Antall József, amire sem hívei, sem bírálói nem szívesen emlékeznek ma már. Csurka határozottabb fellépést szeretett volna nemcsak a baloldallal, de általában azokkal szemben, akiket ma politikai establishmentnek, globalista hatalmi elitnek nevezünk. Antall hívei, egykori közvetlen munkatársai közül sokan nem szívesen látják be, hogy maga a miniszterelnök nagyon is tisztában volt azon erők gonosz és veszélyes mivoltával, akikkel szemben ők ma jobb esetben naivan, a fejüket homokba dugóan megengedőek, rosszabb esetben kifejezetten a kegyeikre, vállveregetéseikre hajaznak. Gyűlölői pedig abban a hamis önigazolásban hergelik magukat és egymást, hogy ő is a „háttérhatalom” embere volt. (Valójában épp az ellenkezője: az ő személye akadályozta meg, hogy Magyarországon ellenállás nélkül mentsék át minden hatalmukat a posztkommunisták, váltsanak át komcsiból liberális bőrbe a „gyíkemberek”.)