nagyboldogasszony ünnepe
Magyarország, Mária királysága – Honi felderítés (Videó)
Tényleg augusztus 20-án, Szent István napján van Magyarország születésnapja? Egyáltalán van születésnapja az országnak? Ezek megválaszolásához közelebbről meg kell nézni első királyunk hagyatékát; abban pedig mindenekelőtt egy mélyen hívő katolikus királyt találunk, aki egész uralkodásával, majd halála küszöbén imában is Szűz Mária oltalmába ajánlotta Magyarországot a papjaival, nemeseivel és minden népével. Szent István kora óta vagyunk Mária országa, így királyunkat hiába augusztus 20-án avatták szentté (ennek is külön története van, hogy miért nem a szokásnak megfelelően, a halála évfordulóján), mégis elválaszthatatlan Szűz Mária mennybemenetelének napjától, amely egyúttal az ő halálának ideje is. Nagyboldogasszony napja – augusztus 15. – a magyar történelemben elfoglalt különleges szerepének megfelelően egészen 1948-ig az országunk egyik legfontosabb ünnepe és munkaszüneti nap volt. A kommunista diktatúra törölte el, és azóta sem állították vissza, Varga Tibor jogtörténész viszont részletesen kifejtette a jelentőségét.
Befejeződött a székesfehérvári Szent István király-székesegyház rekonstrukciója
Befejeződött a székesfehérvári Szent István király székesegyház rekonstrukciója, amelyet Erdő Péter bíboros-prímás, esztergom-budapesti érsek áldott meg a város fogadalmi ünnepén, vasárnap.
Szakács Árpád Lancea Regis-díjat kapott
Nagyboldogasszony napján, az esztergomi királyi palotában és kápolnában, Szent István szülőhelyén Szakács Árpádnak adták át szombaton a Lancea Regis-díjat, amellyel a Magyar Időkben és a Magyar Nemzetben megjelent írásait díjazták az újságírónak. Az ünnepélyes ceremóniára a királyi kápolnában került sor, ahol Koditek Pál helyi városvédő elmondta: a falak között egykoron Árpád-házi királyok és szentek éltek, a kápolna pedig a világ egyik legfontosabb építészeti különlegessége is egyben – írja a magyarnemzet.hu.
Ajánljuk még
Ez az aszály nem természeti csapás, hanem a mi alkotásunk – Polbeat Piknik
Állítólagos zaklató üzenetek miatt kilencedik hónapja tartják letartóztatásban Szöőr Annát, a Civil Jogász Bizottság volt tagját
Kafkai abszurdba fordult a patrióta jogász-pszichológus ügye. Szöőr Anna családi vitái fajultak el annyira, hogy jelenleg zaklatás vádjával áll bíróság előtt, nem először. A vád szerint jelenlegi férjét, korábbi házastársát, vele közös gyermekeinek keresztanyját és a család ügyvédjét árasztotta el kéretlen elektronikus levelekkel, üzenetekkel. Bár a védők és egyes szakértői megállapítások szerint még azt sem bizonyítható, hogy egyáltalán Szöőr Anna írta a sérelmezett üzeneteket, mégis tizenkét hónapra fogházba záratná az ügyészség. Bűnismétlés veszélyére való hivatkozással a Budai Központi Kerületi Bíróság idén február 18-án rendelte el a letartóztatását. Kilencedik hónapja tartják fogva, nyolcszemélyes cellában, köztörvényes, köztük életellenes bűncselekmények miatt letartóztatottakkal összezárva (ami persze nem meglepő, letartóztatás esetén bárki bárkivel egy cellába kerülhet - a szerk.). A tárgyalásokra szoros kéz- és lábbilincsben viszik, nem telefonálhat, nem fogadhat látogatókat, és védőinek a szabadlábra helyezését, illetve a kényszerintézkedés enyhítésére benyújtott indítványait rendszeresen lesöprik. "Az új büntetőeljárási törvény szigorúan szabályozza a letartóztatás, mint legszigorúbb kényszerintézkedés alkalmazását. Ezt a kényszerintézkedést csak a legvégső, különösen indokolt esetben rendelhetik el. Ami történik, előrehozott büntetésnek és beismerés, kikényszerítés meg nem engedett eszközének tűnik, olyan jogi nonszensz, amelyet az ügyet ismerő védők széles körének megdöbbenése és értetlensége kíséri" – mondta a PestiSrácok.hu-nak Gaudi-Nagy Tamás, a Nemzeti Jogvédő Szolgálat vezetője, aki Szöőr Anna egyik védője is egyben, Molnár László Zsolt ügyvéd mellett. A jogász-pszichológus érdekében a Nemzeti Jogvédő Szolgálaton kívül a Lovas István Társaság és a Nemzetegyesítő Mozgalom is kiállt a napokban.
Riskó Judit: Legalább ne lenne bizonyított, hogy Portik gyilkos!
Csurka István igazsága – és tévedése
„A Pistának sok mindenben igaza van” – mondta egyszer Antall József, amire sem hívei, sem bírálói nem szívesen emlékeznek ma már. Csurka határozottabb fellépést szeretett volna nemcsak a baloldallal, de általában azokkal szemben, akiket ma politikai establishmentnek, globalista hatalmi elitnek nevezünk. Antall hívei, egykori közvetlen munkatársai közül sokan nem szívesen látják be, hogy maga a miniszterelnök nagyon is tisztában volt azon erők gonosz és veszélyes mivoltával, akikkel szemben ők ma jobb esetben naivan, a fejüket homokba dugóan megengedőek, rosszabb esetben kifejezetten a kegyeikre, vállveregetéseikre hajaznak. Gyűlölői pedig abban a hamis önigazolásban hergelik magukat és egymást, hogy ő is a „háttérhatalom” embere volt. (Valójában épp az ellenkezője: az ő személye akadályozta meg, hogy Magyarországon ellenállás nélkül mentsék át minden hatalmukat a posztkommunisták, váltsanak át komcsiból liberális bőrbe a „gyíkemberek”.)
