Ma van Nagyboldogasszony napja
Ma ünnepli a katolikus egyház a legfontosabb Mária-ünnepet, Nagyboldogasszony napját, vagyis Szűz Mária halálát és mennybevételét. Az ünnepet Szent István király olyan fontosnak tartotta, hogy ezen a napon ajánlotta Magyarországot a Szűzanya oltalmába.
Az ünnep alkalmából Erdő Péter bíboros, esztergom-budapesti érsek délelőtt fél 11-kor az esztergomi bazilikában mutat be szentmisét – tájékoztatta Tóth János Csaba, az Esztergom-Budapesti Főegyházmegye sajtóreferense az MTI-t. Tóth hozzátette, hogy a szentmisén adják át az egyházmegye Szent Adalbert-kitüntetéseit.
A Magyar Katolikus Püspöki Konferencia sajtószolgálata az MTI-hez eljuttatott közleményében azt írta, hogy Jeruzsálemben az V. században már megemlékeztek az ünnepről, amelyet Dormitio sanctae Mariaenek, azaz "a Szentséges Szűz elszenderülésének" neveztek. A VI. században egész Keleten elterjedt az ünnep. Róma a VII. században vette át, és a VIII. századtól kezdve Assumptio beatae Mariaenek, azaz a Boldogságos Szűz mennybevételének nevezték. XII. Piusz pápa 1950. november 1-jén hirdette ki hittételként, hogy a "Boldogságos Szűz Mária földi életpályája befejezése után testével és lelkével együtt felvétetett a mennyei dicsőségbe" – írták. A közleményben rögzítették, hogy az ünnepet Szent István király olyan fontosnak tartotta, hogy ezen a napon ajánlotta Magyarországot a Szűzanya oltalmába. Ezért nevezik Szűz Máriát Magyarország égi pártfogójának, vagyis Patrona Hungariaenek. Szent István 1038-ban éppen Nagyboldogasszony napján hunyt el. Nagyboldogasszony napja kötelező ünnep, vagyis a katolikus hívőknek ezen a napon kötelező szentmisén részt venniük.
Forrás: MTI; Kiemelt kép: MTI/Balogh Zoltán
