Pesti Srácok

J. K. Rowlingot és Donald Trumpot is megfenyegették a Rushdie elleni támadást követően

J. K. Rowlingot és Donald Trumpot is megfenyegették a Rushdie elleni támadást követően

Megfenyegették J. K. Rowlingot, a Harry Potter regények szerzőjét, miután a Twitteren elítélte a Salman Rushdie író elleni támadást. Nem ez volt az első halálos fenyegetés, amit a brit írónő kapott: korábban a transzmozgalom kiáltotta ki ellene a saját "fatváját", mert Rowling kijelentette, hogy csak a nők menstruálhatnak. Az akkori ügyben nem, a mostaniban a brit rendőrség nyomozást indított. De kapott a fenyegetésekből Donald Trump is, akit Kászim Szulejmáni iráni tábornok megölése miatt tartanak bűnösnek egyes iráni csoportok.

A versei miatt Iránban halálos fatvával sújtott Salman Rushdie brit-amerikai írót egy New York-i pódiumbeszélgetésen pénteken támadta meg késsel egy férfi. A 75 éves írót súlyos sérülésekkel szállították kórházba, megműtötték és lélegeztetőgépre kapcsolták, amelyről azóta már le lehetett kapcsolni, mert állapota lehetővé tette. Támadóját, egy libanoni származású, de amerikai születésű, New Jersey-ben élő 24 éves férfit, bizonyos Hadi Matart elfogták, és gyilkossági kísérletért, illetve súlyos testi sértésért vádat emeltek ellene. A hatóságok Matar közösségi posztolásainak átvizsgálása alapján arra jutottak, hogy szimpatizál a síita szélsőségességgel és az iráni Forradalmi Gárdával. A Rushdie elleni támadást számosan elítélték a világon, köztük J. K. Rowling brit írónő is a Twitteren. Ő azt írta: sokkolta a tragédia, de reméli, Rushdie felépül. Erre kapott egyebek között egy olyan reakciót Pakisztánból, miszerint

Rushdie ellen 1989-ben Irán akkori legfelsőbb politikai és vallási vezetője, Ruhollah Khomeini ajatollah olyan vallási határozatot adott ki, amelyben a megölésére szólította fel a muszlimokat az Iránban istenkáromlás miatt betiltott könyve, a Sátáni versek miatt. Rushdie fejére több millió dolláros vérdíjat tűztek ki, így évekig bujkálnia kellett. Iránban hivatalosan nem reagáltak a Rushdie elleni merényletre, de az állami befolyás alatt álló, konzervatív lapok megdicsérték a támadót. Az eset még vasárnap is téma volt az iráni lapokban, a Dzsavan című ultrakonzervatív napilap azt írta: a merénylet az Egyesült Államok összeesküvése az iszlám világ ellen, "valószínűleg ennek révén akar iszlamofóbiát kelteni a világban". A Kajhan című napilap szerint a merénylet sikere az amerikai hírszerzés gyengeségét jelzi, azt, hogy még szigorú biztonsági intézkedésekkel sem tudnak megakadályozni egy ilyet.

PestiSracok facebook image

– írta a lap, hozzátéve, hogy Donald Trump volt amerikai elnök és Mike Pompeo volt külügyminiszter is fenyegetve érezheti magát, hiszen – az újság szerint – ők ketten Kászim Szulejmáni iráni tábornok meggyilkolásának fő tettesei. Az iráni Forradalmi Gárda külföldi műveletekért felelős alakulatának parancsnoka egy célzott amerikai légicsapásban halt meg Irakban 2020-ban. A Reuters hírügynökség tudósítása szerint a Rushdie elleni merénylet erősen megosztja az iráni társadalmat, a közösségi médiában sokan elítélik, de sokan örülnek is neki.

Forrás: MTI; Fotó: MTI/EPA/Neil Hall

Ajánljuk még

„Rákos daganat” – Simonyi András és a KGB-hez sorolt DIVSZ, avagy egy hálózati aranyifjú fantasztikus pályafutása

A Hálózat 2021 január 20.
Simonyi András ex-nagykövet különösen durva nyilatkozatot tett nemrégiben, amelyben „rákos daganatot” emlegetett. Pedig neki illene hallgatnia. Simonyi apja Dániában dolgozó „kereskedelmi tanácsos” volt a diktatúrában, a fiú nemzetközi iskolába járt, ahol remekül megtanult dánul és angolul. Bár egy kései interjú szerint már akkor rocker és lázadó volt, valójában hazatérve a KISZ-ben folytatta, elnyerte a támogatott fiataloknak járó AIESEC-ösztöndíjat, majd a Londonban megalapított, de a szovjetek által irányított DIVSZ munkatársa lett. Ma már tudjuk, hogy utóbbi a KGB alá tartozott. Ugyanitt dolgozott a mindig a talpára eső Fodros István vagy az az Elbert János, akit sokak szerint éppen a KGB tett el láb alól. Maga Simonyi tovább emelkedett, lázadóként az MSZMP-ben folytatta, a nyolcvanas években már az Állami Ifjúsági Bizottság „nemzetközi osztályának” vezetőjeként ment Bécsbe. Elképesztő, de rendszerszerű, hogy a NATO brüsszeli központja mellé akkreditált nagykövet lett belőle 1995-ben, hogy az szt-tiszt Medgyessy Péter miniszterelnökségének idejétől (2002) az egykori ősellenségnél, washingtoni nagykövetként folytassa. Érdekes, hogy van-e bizonyíték a beszervezettségére? Nem igazán, nem ettől volt a hálózat egyik megfutatott aranyifjúja.