Pesti Srácok

Kisboldogasszony Nagybúcsú Máriabesnyőn

Kisboldogasszony Nagybúcsú Máriabesnyőn

A magyarországi Mária-kegyhelyek közül a Gödöllő melletti a második leglátogatottabb zarándokhely. A barokk stílusban épített kegytemplomban őrzik a csontból faragott, XI-XII századi, Magyarország legkisebb, 11 cm magas és csupán 4 cm széles kegyszobrát. Az idei búcsúra 1500-2000 hívőt várnak az ország minden tájáról, a rendezvényről a PestiSrácok videóriporttal jelentkezik majd.

Máriabesnyő a török időkben elpusztult település, ma Gödöllő városhoz tartozik. Legfontosabb nevezetessége a búcsújáró templom, amely a magyarországi Mária-kegyhelyek közül a második leglátogatottabb zarándokhely. A gyönyörű fekvésű Máriabesnyő erdős vidékén áll az országban egyedülálló kétszintes barokk kegytemplom, a kolostorépület, mely rendkívül érdekes látványosság. A kétnapos búcsú első napján este Virth József OFM Cap., a bazilika plébánosa mutat be szentmisét 19 órától, melyet egy gyertyás körmenet, és éjfélig tartó engesztelés követ. A vasárnapi program rózsafüzérrel kezdődik, és a népviseletekben gazdag úgynevezett “Mária-köszöntés” követ, majd Kiss-Rigó László, Szeged-Csanádi megyéspüspök mutat be szentmisét. Kisboldogasszony, Szűz Mária születésének ünnepe katolikus és ortodox egyházi ünnep, amelyet minden év szeptember 8-án tartanak. Elnevezése latinul Nativitas Beatae Mariae Virginis. Dátuma a jeruzsálemi Szent Anna-templom felszenteléséhez kötődik. A Kisboldogasszony-búcsúkra tartó zarándoklatok – más búcsús menetekhez hasonlóan – énekes, imádságos vonulást jelentenek. A hordozható Mária-szobrot leányok viszik magasba emelve, a menet elejét ministráns fiúk vezetik. Az ünnepet a keleti kereszténység az ötödik, a nyugati a 7. századtól kezdve tartja, a nyugati egyházi naptárba valószínűleg I. Szergiusz pápa iktatta be. IV. Ince pápa a 13. században nyolcaddal rendelkező kiemelt ünneppé tette. 1955-ben, a liturgikus naptár rendezésekor XII. Piusz pápa a hozzá kapcsolt nyolcadot eltörölte.Ennek a napnak a hajnalát a hívők a szabadban várták, és „csatlakoztak az angyalokhoz”, akik a mennyben örvendeztek a Szűzanya születésén. Az ünnep egyik antifonájának szövege így szól: „Boldog vagy szentséges Szűz Mária és minden dicséretre méltó, mert belőled támadt az igazság Napja, Krisztus, a mi Istenünk.” A néphit szerint aki érdemes volt rá, az megláthatta a felkelő napban Szűz Máriát - írja a wikipedia.

A vasárnapi ünnepségen a PestiSrácok stábja is forgat majd, így akár velünk is találkozhatnak a résztvevők. Azok viszont, akik nem tudnak személyesen ellátogatni a keresztény rendezvényre, videós riporttal készülünk majd. A búcsú teljes, részletes programja ITT elérhető.

Fotó: A rendezvény hivatalos oldala

PestiSracok facebook image
Ajánljuk még

A külkeres fia is jól keres: Geszti Péter, a kádergyerek, avagy a KISZ KB VIT-vágtájától a Nemzeti Vágtáig

A Hálózat 2020 április 12.
Milliárdokat költött a Postabank a kilencvenes években arra az agresszív, kikerülhetetlen reklámkampányra, amely mögött az Akció nevű vállalat és Geszti Péter állt. Ők is tevékeny részesei voltak annak, hogy a bank zavartalanul menetelhetett a bukás felé – állami tízmilliárdokkal kisegítve. Noha Gesztit a sajtó következetesen valamiféle self made man-ként építette fel, ez hazugság. Apja, a neves rádiós-tévés szerkesztő vitte be a tévébe, anyja pedig a Chemolimpex, majd a Taurus cégek külkereskedője volt, később fia után ő is a Danubius Rádióhoz került. Geszti tévés apja a halála előtt már a szovjet KGB és a magyar állambiztonság alá tartozó IPV vállalat főosztályvezetője volt, így elmondható, hogy mindkét felmenője hírszerző-gyanús, de legalábbis hálózati állásokban dolgozott. Geszti zenészként barátjával, Berkes Gáborral futott be, aki hozzá hasonló kádergyerek. Utóbbi Berkes Péter őrnagy-író fiaként szintén kivételezett helyzetben volt, apja eleinte propaganda-regényeket és cikkeket írt, majd ifjúsági író lett belőle, hasonlóan a katpolos Berkesi Andráshoz. Berkes Gábor is szerethette a Néphadsereget, mert első együttesét Lobogónak hívták, amelyet a katonaság lapjában mutattak be. Utána kezdett az Első emeletbe, amelynek szövegírója Geszti lett. Geszti a rendszerváltás idején lépett be az Akcióba, amelyet a KISZ-hez közeli rádiósok alapítottak, és amelynek első nagy haditette a KISZ KB által támogatott VIT-vágta levezénylése volt. Folytatjuk a Postabank történetét.

Így történt a Pápay-klán lemészárlása a dunaszerdahelyi Fontana bárban – Hihető vajon Bodoky Károly vallomása? (Videó)

Az alvilág titkai 2024 március 19.
Az 1999. március 25-én, a dunaszerdahelyi Fontana bárban történt tízes gyilkosság ügyében beismerő vallomást tett az egyik elkövető, a rimaszombati Bodoky Károly. Vallomásában mindent a Turek néven ismert magyarországi maffiózóra, valamint néhai Szamaránszky Árpádra (alias "Paprika") kent. Bodoky állítja: ő Kalasnyikovval sakkban tartotta a Fontana földszintjén a vendégeket, míg az emeleti kártyaszobában Kalasnyikovokból 117 lövéssel szitává lőtte Turek és Paprika a Pápay-klán főnökét, Pápay Tibort és kilenc alvezérét. Bodoky vallomása kerek, logikus, krimiszerű fordulatokkal teli, ám hihetünk-e neki? A szlovák ügyészek mindenesetre nem igyekeznek vádba foglalni a vallomás tartalmát.