Kisboldogasszony Nagybúcsú Máriabesnyőn

Máriabesnyő a török időkben elpusztult település, ma Gödöllő városhoz tartozik. Legfontosabb nevezetessége a búcsújáró templom, amely a magyarországi Mária-kegyhelyek közül a második leglátogatottabb zarándokhely. A gyönyörű fekvésű Máriabesnyő erdős vidékén áll az országban egyedülálló kétszintes barokk kegytemplom, a kolostorépület, mely rendkívül érdekes látványosság. A kétnapos búcsú első napján este Virth József OFM Cap., a bazilika plébánosa mutat be szentmisét 19 órától, melyet egy gyertyás körmenet, és éjfélig tartó engesztelés követ. A vasárnapi program rózsafüzérrel kezdődik, és a népviseletekben gazdag úgynevezett “Mária-köszöntés” követ, majd Kiss-Rigó László, Szeged-Csanádi megyéspüspök mutat be szentmisét. Kisboldogasszony, Szűz Mária születésének ünnepe katolikus és ortodox egyházi ünnep, amelyet minden év szeptember 8-án tartanak. Elnevezése latinul Nativitas Beatae Mariae Virginis. Dátuma a jeruzsálemi Szent Anna-templom felszenteléséhez kötődik. A Kisboldogasszony-búcsúkra tartó zarándoklatok – más búcsús menetekhez hasonlóan – énekes, imádságos vonulást jelentenek. A hordozható Mária-szobrot leányok viszik magasba emelve, a menet elejét ministráns fiúk vezetik. Az ünnepet a keleti kereszténység az ötödik, a nyugati a 7. századtól kezdve tartja, a nyugati egyházi naptárba valószínűleg I. Szergiusz pápa iktatta be. IV. Ince pápa a 13. században nyolcaddal rendelkező kiemelt ünneppé tette. 1955-ben, a liturgikus naptár rendezésekor XII. Piusz pápa a hozzá kapcsolt nyolcadot eltörölte.Ennek a napnak a hajnalát a hívők a szabadban várták, és „csatlakoztak az angyalokhoz”, akik a mennyben örvendeztek a Szűzanya születésén. Az ünnep egyik antifonájának szövege így szól: „Boldog vagy szentséges Szűz Mária és minden dicséretre méltó, mert belőled támadt az igazság Napja, Krisztus, a mi Istenünk.” A néphit szerint aki érdemes volt rá, az megláthatta a felkelő napban Szűz Máriát - írja a wikipedia.

Fotó: A rendezvény hivatalos oldala