Palkovics: Klímakutatási feladatokkal bővülhet az Országos Meteorológiai Szolgálat feladatköre
Az illetékes miniszter nem az augusztus 20-i előrejelzés miatt menesztette a két vezetőt, és a jövőben sem kíván a kormány beleszólni az OMSZ munkájába. Palkovics László ezt a Mandinernek adott interjújában jelentette ki. Az OMSZ együttműködése a légiforgalmi szolgálattal sem volt zökkenőmentes, továbbá voltak problémák a megújuló energiafajták (nap, szél) használatához kapcsolódó prognózisokkal is, vagyis az ezt előállító szervezetek nem támaszkodhattak megfelelő előrejelzésekre és ezért nem tudták megfelelő (a nemzetközi gyakorlatban tapasztalt) pontossággal előre megmondani az általuk a hálózatba táplált energia mennyiségét. Az itt kieső kontingenseket sok esetben külföldről kellett pótolni és ez többletköltségeket is okozott.
Palkovics László az interjúban cáfolta a baloldal által felkapott narratívát, miszerint a "diktatúrákban tapasztalt eljárást emlegetnek az Országos Meteorológiai Szolgálat (OMSZ) vezetőinek leváltása kapcsán". Mint mondta, nem lehet párhuzamot vonni egy szakpolitikai döntés és az említett eljárás között. Az OMSZ az új kormány megalakulása után a Technológiai és Ipari Minisztérium alá került, azzal a céllal, hogy a tevékenységét tovább erősítsék. Már akkor megfogalmazták, hogy át kell gondolni, hogy megmaradjon-e a kizárólag időjárással kapcsolatos információszolgáltató funkciója, vagy érdemes lenne-e azt továbbfejleszteni.
A miniszter azt is leszögezte, hogy a kormány számára az elkövetkező időszak legnagyobb kihívása az ország energetikai rendszerének átalakítása, ezzel összefüggésben pedig a klímaváltozással kapcsolatos jelenségek kezelése. Palkovics szerint nem véletlen az sem, hogy a tárcánál két államtitkárság is felel ezekért a területekért, azonban Magyarországon egyelőre nincs olyan kormányzati háttérintézmény, amely e két területtel együttesen foglalkozna, ezért merült fel, hogy ezt a szerepet a jövőben az Országos Meteorológiai Szolgálat tölthetné be. Mint mondta, korábban meteorológiával foglalkozó akadémikusokkal, professzorokkal beszélt arról, ők hogyan látják az OMSZ jövőjét, és megerősítették: érdemes lenne bővíteni a tevékenységét kutatási feladatokkal.
Ez nem lenne újdonság, korábban végzett ilyet az OMSZ, csak az elmúlt húsz évben lezajlott átalakítások során kikopott ez a tevékenységi portfóliójából. Tehát az OMSZ nemcsak meteorológiai-információszolgáltató, hanem például a Kárpát-medence klimatikus viszonyainak kutatásával foglalkozó tevékenységet is folytathatna a jövőben, és egy sor további, tudományos alapon működő feladatkört is hozzá lehetne rendelni. A szakma képviselőinek azt fogom javasolni, hogy jöjjön létre egy országos meteorológiai és klímakutató intézet
– hangsúlyozta a miniszter. Radics Kornélia és Horváth Gyula munkájával kapcsolatban Palkovics László kifejtette, hogy tudós emberként nem ítéli meg a kollégái tevékenységét, miniszterként azonban feladatának tekinti, hogy egy intézmény megfelelő működéséhez biztosítsa a feltételeket. Úgy véli, az OMSZ működésében voltak hiányosságok az elmúlt években. Hozzátette, hogy Magyarország számára az egyik legnagyobb kihívás az energiafüggetlenség megteremtése, emellett a kormány vállalta, hogy 2050-re klímasemleges lesz az ország, amiből logikusan egy dolog következik: át kell állni a megújuló energiaforrásokra.
Nap, szél, geotermikus energia – ezekkel rendelkezünk, és például a napenergia esetében ismernünk kell, hogy mikor tudjuk az energiaforrást igénybe venni. Leegyszerűsítve: a napelem akkor működik, amikor éppen süt a nap, a napsütés nélküli időszakokban pedig valamilyen energiaforrást be kell kapcsolnunk a folyamatba. A kiegyenlítő energiaforrások használata viszont nagyon drága, különösen, ha nem itthonról szerezzük be. Csak egy példa: a naperőmű-kapacitások kompenzálására fordított villamosenergiát külföldről vesszük, ezért fizetünk évente 350 millió eurót. Ugyanez a szám a tízszer nagyobb Németországban, amely ráadásul bővelkedik megújuló energiaforrásokban, 310 millió euró
– fogalmazott, hozzátéve: a jelenség oka, hogy a naperőművek tulajdonosai jelenleg az esetek nagyjából 30 százalékában nem találják el azt, hogy az adott időintervallumban mennyi energiát tudnak majd a hálózatra „feladni”. Ők a hozzájuk befutó információk alapján tudnak dönteni, amelyek jelentős részben az OMSZ-től származnak. Az országos előrejelzések mellett pontosabban kellene tehát ismerni, hogy adott helyen adott időben milyen lesz az időjárás. A miniszter arra is kitért, hogy a légiforgalmi szolgálattal sem volt gördülékeny a szervezet együttműködése. Itt a vezetői felelősségen van a hangsúly, azon, hogy miért vannak hiányosságok a működésben. Palkovics szerint az előrelépések előfeltétele, hogy sokkal pontosabb előrejelzéseket lehessen végezni. A miniszter azt is leszögezte, hogy az augusztus 20-i mulasztás azonban csupán egy elem volt a felsorolt hibák között; nem ez volt a menesztésről szóló döntés oka.
A 2006-os tűzijáték során történt tragédiával kapcsolatban a miniszter leszögezte, hogy a két eset között nem lehet párhuzamot vonni, hiszen az akkori meteorológiai szolgálat viharra vonatkozó előrejelzéseit nem vette komolyan az akkori politikai vezetés. Az Orbán-kormány pont azért hozta létre az operatív törzset, hogy egy ahhoz hasonló eset ne ismétlődhessen meg. Annak kapcsán, hogy az esetet követő médiavisszhang azonnal védelmébe vette a menesztett vezetőket és az operatív törzsre próbálta terelni a felelősséget, Palkovics leszögezte, hogy az operatív törzs tevékenységén nincs mit kivizsgálni: úgy tudták, hogy esni fog és van esély a viharra, így le is mondták a rendezvényt. Azt azonban tényleg meg kell vizsgálni, hogy miért nem sikerült pontosabb előrejelzést adni.
Ezt az OMSZ bevonásával meg fogjuk tenni, azt gondolom, náluk elegendő független szakértő van ehhez. Ezen kívül a közeljövőben személyesen tervezem ismertetni a minisztérium szándékait a szolgálat fejlesztésével kapcsolatban. A vezetők menesztésével kapcsolatos döntésen azonban nem kívánok változtatni, hiszen ahogy mondtam, nem azért váltunk meg tőlük, mert a 20-i előrejelzésük téves volt
– jelentette ki a miniszter, hozzátéve, hogy az új vezetők kinevezéséről a meteorológiai szakma véleményének kikérésével fog döntés születni.
Ez egy meglehetősen szűk szakma, ettől függetlenül kiváló meteorológusaink vannak; az Akadémián albizottság foglalkozik a területtel. A meteorológusképzés két-három helyen működik az országban, az egyik az ELTE-n, ahol már zajlanak az egyeztetések arról, hogyan tudjuk a képességeket bővíteni, milyen eszközökre lenne szükség; például az ELTE Meteorológiai Tanszékével együttműködve hatékonyabban tudjuk kihasználni az időjárásfüggő megújuló energiaforrásokat is. Zalaegerszegen létrehoztunk egy meteorológusokból álló csoportot, velük is szorosabb együttműködés várható. Emlékezetes, korábban az Eötvös Loránd Kutatási Hálózat létrehozása is vihart kavart, de az idő minket igazolt: kiválóan működnek az intézetek a kormánytól függetlenül, több forrás, eszköz áll a rendelkezésükre. Mindenkit, így az OMSZ munkatársait is szeretném megnyugtatni, hogy nem akarunk beleszólni a tevékenységükbe
– jelentette ki Palkovics László.
Forrás: Mandiner; Fotó: Horváth Péter Gyula/PestiSrácok.hu
