Kontra: Így szállták meg Sorosék Koszovót és az egész Nyugat-Balkánt
Koszovóban is működik az ukrán Soros-recept, csak kicsiben: civilek egyetemi és korrupcióellenes tiltakozásokat szerveznek, átláthatóságot követelnek a közintézményeknél, és hiába van Koszovóban a világ egyik legnagyobb lignitállománya, a globális felmelegedésre hivatkozva annak kitermelése ellen érvelnek. Eközben Antony Blinken és Alexander Soros szorgosan járják a Balkánt, a helyzet pedig fokozódik. A jelek arra mutatnak, hogy a koszovói–balkáni zavaros helyzet mögött valójában valami komolyabb cél állhat – olvasható a Kontra cikkében.
A lap felidézi, hogy a koszovói szerbek és az albánok közötti „rendszámbotrány” eszkalálódik: Aleksandar Vučić már azt lengette be legutóbbi sajtótájékoztatóján, hogy Szerbia kénytelen lesz megvédeni a koszovói szerbeket. A július végén gyorsan lehűtött koszovói albán–szerb villongás valójában csak egy jelentéktelen alepizód az amerikai és a Soros-függő szervezetek regionális ténykedésében. A jelenség úgy nyer értelmet, ha párat hátralépünk: a vízió pedig nem más, mint az egész Balkán, és rajta keresztül az Európai Unió és Európa destabilizálása. Ennek két fő eszköze: az egyik az albánok ösztöneinek melegen tartása Nagy-Albánia ijesztő ígéretével, a másik pedig az oroszbarát szerbek szétszabdalása, legyengítése. A régiót beutazó kontingensek (Antony Blinken, amerikai külügyminiszter) és Soros György legaktívabb fia, Alexander útjai is szépen kirajzolják az érdekek fő forráspontjait.
Vízió: az egész Balkán és rajta keresztül az EU és Európa destabilizálása
A két fél között továbbra is feszült a viszony, ugyanis hiába tárgyaltak Brüsszelben a legmagasabb szinteken az EU és a két miniszterelnök bevonásával, augusztus 19-éig sem született megállapodás. A Kontra cikke szerint ennek két fő vonulata az albánok ösztöneinek melegen tartása Nagy-Albánia ijesztő ígéretével, a másik pedig az oroszbarát szerbek szétszabdalása, legyengítése. Időben és térben is nagyobb a távlat: Nagy- és Kis-Jugoszlávia felbomlása; Koszovó és Montenegró kiválása, Sorosék észak-macedóniai és albániai jelenléte és nem mellesleg a migránsválság mind-mind egy irányba mutatnak. Elég csak megvizsgálni, hogy a valaha harcosnak, keménynek tűnő szerbek mennyire tétlenül és tehetetlenül nézik, ahogy lassan egy évtizede szolgálnak korridorként a közel-keleti áradatnak.
A távlati cél az Európai Unió, illetve az egész kontinens gyengítése, hogy azt USA-köldökzsinóron tarthassák. Az ipar lebutítása – nincs innováció, fejlesztés, legfeljebb összeszerelés, az is többnyire keletebbre –, a hadseregek erőforrásainak lekötése békefenntartó jelleggel a Balkánon. Ehhez most jön az energiaválság, és az élelmiszerválság rémét se tudtuk megnyugtatóan elűzni
– írják.
Antony Blinken és Alexander Soros utazásai a Nyugat-Balkánon
Július végén – még a rendszámbotrány előtt – Pristinában járt az amerikai külügyminiszter, Antony Blinken is, ahol Vjosa Osmani államfővel és a koszovói miniszterelnökkel, Albin Kurtival tanácskozott, ahol többek között kitárgyalták a Szerbia és Koszovó közötti, kölcsönös elismerésre épülő párbeszéd jelentőségét és az euroatlanti integráció felé vezető utat. Alexander Soros pedig ebben az évben megjárta már Albániát, Észak-Macedóniát (25–30 százaléknyi albán lakosság), Koszovót, Montenegrót, de Szerbiába is rendszeresen visszajár Vučićot kérdőre vonni. Elég csak átfutni Twitter- vagy Instagram-fiókjának elmúlt pár havi anyagát.
Szerbia és Sorosék
A lap felidézi: 2014-ben a nemzeti, jobboldali Szerb Haladó Párt (SNS) került hatalomra Szerbiában. A szervezet vezetőjeként Aleksandar Vučić lett az ország vezetője, aki eleve nem támogatta Soros György elképzeléseit. A kormányfő és az üzletember közti ellentétet jól szemlélteti, hogy Vučić hatalomra kerülésével Soros szervezete – amely 2012-ben Nyílt Társadalom Alapítvány Szerbiára (OSFS) változtatta a nevét – látványosan több támogatást kapott. Míg a Soros által finanszírozott szervezet 2012-ben közel 750 ezer dollárnak megfelelő szerb dínárt költött a különböző projektjei finanszírozására, addig 2014-re ez az összeg több mint 3 millió dollárnyira emelkedett. A szerbiai „civilek” nagyon aktívan dolgoznak a kormányfő elmozdításán – tüntetésekkel és aktivizmussal az itthon is jól ismert területeken. Vučić ugyanis a kezdetektől fogva nem nézi jó szemmel Sorosék működését Szerbiában.
A Nyílt Társadalom Alapítvány Koszovóban
A Kontra szerint a koszovói Open Society (KFOS) honlapja megér egy kisebb vizsgálatot. Bemutatkozásukat átfutva úgy tűnik, náluk is jellemző minta, hogy könnyű az átjárás: a vezető tisztségviselők kormányzati tisztségeket vagy megbízatásokat is vállaltak korábban – és feltehetőleg fognak is –, ez Ukrajna után nem túl meglepő trend. Az elnök, Lulzim Peci például Koszovó stockholmi nagyköveteke volt (2009–2013), Vjosa Dobruna testületi tag pedig Hollandiában szolgált szintén nagykövetként 2013 és 2018 között.
Kinek az érdekében?
A cikk szerint az Európai Unió és Európa elkényelmesítése, erőforrásainak lekötése, energiakitettsége önmagában üdvös állapot az Egyesült Államoknak.
A puskaporos hordóra emlékezető jelleg megléte és fokozódása pedig további reményeket táplálhat a nagyhatalomban: a dollár menekülődeviza-jellegének fenntartása, a fegyveripar vagy akár csak a közelgő félidős (midterms) választások miatti figyelemelterelés okán is
– olvasható az elemzésben.
A teljes cikk ITT olvasható.
Forrás: Kontra; Fotó: MTI/EPA/Clemens Bilan
