Pesti Srácok

Még az Amnestynél is vannak függetlenebbek

Még az Amnestynél is vannak függetlenebbek

Még hogy Ukrajna nem hatalom, legalábbis annak kell lennie, ha az egész világot ellenőrző Amnesty Internationalre is sikerült rágorombítania. Történt ugyanis, hogy a AI cikke, amelyben bírálta az ukránok módszerét, miszerint katonai támaszpontokat hoznak létre polgári épületekben akkor botrányt kavart, hogy nem csak a "jogvédők" több vezető tagjának kellett lelépnie, de azt is elérték, hogy egy még függetlenebb, még objektívebb, még jogvédőbb és még civilebb civil szervezet felülvizsgálja az Amnesty jelentését. Furcsa dolog az tény, tekintve, hogy a haladárok szerint a Amnesty International jelentései eddig mindig megkérdőjelezhetetlenek és szakértőiek voltak. Vajon most honnan szóltak rájuk?

Független szakértők ellenőrzik az Amnesty International nemzetközi emberi jogi szervezet jelentését az Ukrán Fegyveres Erők által elkövetett háborús bűnökről – írja a TASZSZ az AI német honlapjára hivatkozva.

– áll a közleményben. Várhatóan figyelembe veszik majd az elvégzett "vizsgálatot", a jelentés elkészítésének folyamatát és a közzététel időpontját is (és valószínűleg kiszűrik a putyinista ügynököket a civilek soraiból), emellett jogi és politikai elemzés is készül. A lépés azért is érdekes, mert az Amnesty által végzett (?) "vizsgálatok" eddig megkérdőjelezhetetlennek számítottak a világ haladói számára. Az, hogy az Ukrajnát elítélő jelentést mégis felül kell bírálni enyhén szólva is furcsa, és felmerül a kérdés, hogy kiket találnak progresszív barátaink még függetlenebbnek, mint őket, arról nem is beszélve, hogy az Amnesty azzal vesztette el a az objektivitását a nemzetközi hálózatok szemében, hogy egészen véletlenül nem csak az egyik oldalt bírálta.

PestiSracok facebook image

Mint arról mi is beszámoltunk augusztus 4-én az Amnesty International jelentést tett közzé arról, hogy Ukrajna megsértette a háborús törvényeket, azáltal, hogy katonai felszereléseket és fegyvereket helyezett el iskolákban és kórházakban. A kiadvány hatalmas felháborodást váltott ki ukrán részről. Mihajlo Podoljak, az ukrán elnöki hivatal vezetőjének asszisztense nyomozást kért annak kiderítésére, hogy az Amnesty International részesül-e "juttatásban" Oroszországtól, és a szervezet ukrán irodájának vezetője, Okszana Pokalcsuk mondta. úgy döntött, elhagyja posztját. A szervezet ezt követően bocsánatot kért a "fájdalmas" jelentésért, és megjegyezte, hogy annak egyetlen célja a "polgári lakosság védelme".

Forrás: TASZSZ; Fotó: AI

Ajánljuk még

"Büszke vagyok rá, hogy pályafutásom során nem tettem rosszat egy kollégámnak sem" - A születésnapos Stefka István a Polbeatben

‎Polbeat 2023 június 10.
Rendhagyó Polbeatet szerveztünk Stefka István 80. születésnapjára a Revolution '56 Szabadságharcos Sörözőbe, ahol a PestiSrácok.hu-s csapat mellett Stefka régi barátja és harcostársa, Alexa Károly irodalomtörténész, író, illetve a konzervatív televíziózás nagy, a rendszerváltoztatás utáni - a Horn-Kuncze-kormány által teljesen felszámolt - korszakának két jeles alakja (egyben az ünnepelt akkori munkatársa), Mátyássy Andrea és Dézsy Zoltán is elmondta méltatását, visszaemlékezését. Megszólalt továbbá Stefka István felesége, Naszályi Kornélia és egyik lánya, Stefka Nóra, továbbá Ambrózy Áron, Szabó Gergő és Szalai Szilárd. A Huth Gergely által celebrált rendkívüli adást végül egy fergeteges köszöntés követte, a tortát és a pezsgőt Stefka István kedvenc együttesének, az AC/DC-nek a dübörgésére hozták be a kollégák.

A külkeres fia is jól keres: Geszti Péter, a kádergyerek, avagy a KISZ KB VIT-vágtájától a Nemzeti Vágtáig

A Hálózat 2020 április 12.
Milliárdokat költött a Postabank a kilencvenes években arra az agresszív, kikerülhetetlen reklámkampányra, amely mögött az Akció nevű vállalat és Geszti Péter állt. Ők is tevékeny részesei voltak annak, hogy a bank zavartalanul menetelhetett a bukás felé – állami tízmilliárdokkal kisegítve. Noha Gesztit a sajtó következetesen valamiféle self made man-ként építette fel, ez hazugság. Apja, a neves rádiós-tévés szerkesztő vitte be a tévébe, anyja pedig a Chemolimpex, majd a Taurus cégek külkereskedője volt, később fia után ő is a Danubius Rádióhoz került. Geszti tévés apja a halála előtt már a szovjet KGB és a magyar állambiztonság alá tartozó IPV vállalat főosztályvezetője volt, így elmondható, hogy mindkét felmenője hírszerző-gyanús, de legalábbis hálózati állásokban dolgozott. Geszti zenészként barátjával, Berkes Gáborral futott be, aki hozzá hasonló kádergyerek. Utóbbi Berkes Péter őrnagy-író fiaként szintén kivételezett helyzetben volt, apja eleinte propaganda-regényeket és cikkeket írt, majd ifjúsági író lett belőle, hasonlóan a katpolos Berkesi Andráshoz. Berkes Gábor is szerethette a Néphadsereget, mert első együttesét Lobogónak hívták, amelyet a katonaság lapjában mutattak be. Utána kezdett az Első emeletbe, amelynek szövegírója Geszti lett. Geszti a rendszerváltás idején lépett be az Akcióba, amelyet a KISZ-hez közeli rádiósok alapítottak, és amelynek első nagy haditette a KISZ KB által támogatott VIT-vágta levezénylése volt. Folytatjuk a Postabank történetét.

Basszgitáron a postabankos Princz, a zongoránál Presser – Amikor nem nekünk, hanem neki írták a dalt

A Hálózat 2020 április 4.
Emlékeznek arra a jelenetre, amikor Johnny Fontane megjelenik Don Corleone lányának esküvőjén, és elénekel pár dalt a Keresztapában? Persze segítséget is kért az amúgy Frank Sinatráról mintázott figura. Ha volt merszünk a Postabank néhai királyát, Princz Gábor bankvezért keresztapának nevezni az előző cikkünkben, akkor miért ne mondanánk ki, hogy az ő udvari zenésze Presser Gábor volt? Presser nem csupán slágert írt Princz Postabankjának (ez volt az egész ország által ismert Ezt egy életen át kell játszani), de Princz másik bizalmi embere, Kende Péter szerint még külön zenekaruk is volt, amellyel a Postabank bulikon játszottak. A vezér basszusgitározott, Presser pedig zongorázott. A zseniális zenész amúgy bekerült abba a postabankos tanácsba is, amelybe Mester Ákos, Forró Tamás és a már említett Kende is tartozott. Erős névsor. Ők ügyeltek az elvileg konzervatív Magyar Nemzetre a kilencvenes évek közepén... Szürreális az egész, mégis igaz. A KISZ-ből érkezett, moszkovita Princz Gábornak szüksége volt az arculatfestésre. Kultúremberként tetszelgett, és ehhez megkapta a segítséget az általa támogatott, zömmel liberális értelmiségtől. A milliárdok közben eltűntek, de a zene szólt. Folytatjuk a Postabank történetét.