Mélyül a krízis az USA-ban – Több millió friss diplomás rokkanhat bele a diákhitelekbe
Bár Joe Biden egyik kampányígérete az volt, hogy mentőövet dob a friss diplomásoknak, a demokraták ezt is hátrébb sorolták a fontossági sorrendben. Az Egyesült Államokban több millió pályakezdő válhat fizetésképtelenné a diákhitelek miatt. Mivel az USA-ban nincs, vagy csak nagyon nehezen elérhető az ingyenes felsőoktatás, a krízis több millió embert érinthet.
A St. Louis-i Federal Reserve Bank szerint az amerikaiak közel 1,75 ezer milliárd (704 ezer milliárd forint) dollárnyi diákhitel-tartozást halmoztak fel, ami a 2006-os 481 milliárd dollárhoz képest hatalmas növekedést jelent, és a világon a legmagasabb diákadósság. Az amerikai négyéves állami egyetemeken 2010 és 2020 között 31,4 százalékkal emelkedett a tandíj – állapította meg az Education Data Initiative kutatócsoport. Számos más országban a tandíj vagy fix, vagy nincsen, mint például Németországban, Izlandon és Svédországban.
A National Center for Education Statistics (Nemzeti Oktatási Statisztikai Központ) adatai szerint egy év egy négyéves amerikai egyetemen átlagosan 35 551 dollárba (14 millió forintba) kerül, beleértve a tandíjat, az egyéb díjakat, a campuson belüli szállást, a könyveket, a felszereléseket és egyéb költségeket – írja az Index.
Amerikában az állami egyetemek a felsőoktatás legalját képviselik. Az elismert magánegyetemeken a tandíj ennél jóval magasabb. A nemzetközi ranglistákon a Harvard és az MIT mellett minden évben a világ első három egyetemének valamelyik helyén (számos évben az első helyen) szereplő Stanford Universityn jelenleg a BA-képzéseken a negyedéves tandíj az egyéb térítéseken kívül 19 231 dollár (7,7 millió forint), ami egy évben 77 ezer dollárt (31 millió forintot), a négyéves teljes képzésre pedig 307 696 dollárt (123 millió forintot) jelent.
A főiskolák, ahová egy diák jelentkezik, meghatározzák, hogy az illető mennyi pénzügyi támogatásra jogosult a tanulmányi költségektől, és a családnak a tandíjhoz és a díjakhoz való hozzájárulási képességétől függően. Az állami egyetemeken a hallgató jogosult lehet szövetségi ösztöndíjakra és támogatott kölcsönökre. A magánegyetemeken is elérhetőek ösztöndíjak. A hallgató ezután kölcsönt igényelhet a költségek fennmaradó részének finanszírozására. A hitelek többségét a szövetségi kormány folyósítja, a fennmaradó 7 százalékot a magánszektor adja. A hitelfelvevőknek hat hónappal az egyetem elhagyása után kell elkezdeniük a törlesztést, függetlenül attól, hogy lediplomáztak-e vagy sem.
A koronavírus-járvány kezdetén a Trump-kormányzat kamatstopot vezetett be a diákhitelekre, majd később moratóriumot hirdetett a hitelek törlesztésére, mivel a lezárások miatt tömegeket bocsátottak el. Joe Biden elnök, aki azzal az ígérettel kampányolt, hogy „fejenként legalább 10 000 dollárnyi (4 millió forintnyi) diákadósságot azonnal eltöröl”, többször meghosszabbította ezt a moratóriumot. A törlesztések befagyasztása azonban augusztus végén lejár, és ha Biden nem hosszabbítja meg, akkor várhatóan szeptember 1-jén 45,4 millió diákhitel-felvevőnek kell újra megkezdenie a havi hitelfizetést. Az Egyesült Államokban az átlagos havi diákhitel-törlesztés 393 dollár (160 ezer forint).
Egy nemrégiben készült tanulmány szerint az amerikai egyetemisták úgy gondolják, hogy első munkahelyükön nagyjából évente 103 880 dollárt (41 millió forintot) fognak keresni. A diplomások átlagos kezdő fizetése azonban évente 55 260 (22 millió forint) dollár körül alakul. A Federal Reserve Bank of New York szerint az amerikaiak egyre jobban függenek a hitelkártyáktól, különben nem jönnek ki a hó végén a fizetésükből. 2022 második negyedévében 46 milliárd dollár (18 ezer milliárd forint) adósságot halmoztak fel, ami 1999 óta a legnagyobb éves százalékos hitelkártyaegyenleg-növekedés. Eközben a Goldman Sachs szerint a háztartások elkezdték kimeríteni a világjárvány alatt felhalmozott pénzeszközeiket, miközben az országos inflációs ráta az egekbe szökik.
Forrás: Index; Fotó: Marca.com
