Pesti Srácok

Rekordnagyságú területen pusztított erdőtűz az idén Európában

Rekordnagyságú területen pusztított erdőtűz az idén Európában

Minden korábbinál nagyobb területen pusztított erdőtűz Európában az idén az Európai Unió figyelőszolgálatának vasárnap ismertetett adatai szerint. A közösség műholdakkal és földi szenzorokkal működő megfigyelési programja, a Copernicus adataira támaszkodó európai erdőtűz-információs rendszer (EFFIS) kimutatása szerint az idén augusztus 12-ig 659 541 hektáron pusztított erődtűz.

Az eddigi rekordot 2017-ben jegyezték fel, amikor időarányosan – az év elejétől augusztus 13-ig – 420 913 hektár erdő égett le. Az elpusztított terület nagysága az év végére megközelítette az egymillió hektárt, 988 087 hektárra nőtt. Az EFFIS 40 ország – az EU-s tagok és további 13 ország – területéről gyűjti az erdőtüzekről szóló adatokat. A szolgálatot 2006-ban állította fel az Európai Bizottság. Az eddigi tapasztalatok azt mutatják, hogy a nyári tűzszezon hagyományos vidéke, azaz a mediterrán térség mellett egyre gyakrabban csapnak fel a lángok a kontinens középső és északi részének erdeiben.

A változás 2010 óta figyelhető meg, és 2022-re is jellemző, Szlovéniában például nemzedékek óta a legnagyobb erdőtűzzel kellett megbirkózni. Az idén egész Európában száraz és rendkívüli meleg az idő, ami szélsőségesen magasra emelte az erdőtüzek kockázatát. Így mindenütt "aggasztó a helyzet, és még csak a szezon közepén járunk" – idézték német hírportálok Jesus San-Miguelt, az EFFIS koordinátorát. A szolgálat kimutatása szerint az idén eddig főleg Spanyolországban pusztítottak erődtüzek, ott 244 924 hektár égett le. A második helyen Románia áll 150 528 hektárral, a harmadik Portugália 77 292 hektárral.

Forrás: MTI; Fotó: MTI/EPA-EFE/Daniel Perez

PestiSracok facebook image
Ajánljuk még

Rabok legyünk vagy szabadok? - Halkó Petrával, az új könyvéről beszélgetünk a csütörtöki Polbeat-felvételen

‎Polbeat 2025 június 11.
A szabadságelvűségünk magyar? Volt-e valaha szabad a magyar nemzet, vagy mindig is a nemzetközi ideológiák társadalomátalakító kísérleteinek terepeként szolgált? A rendszerváltoztatás idején, 1989–1990-ben valóban visszaszereztük a szabadságunkat vagy csak egy illúziónak, esetleg egy átverésnek estünk áldozatul? Halkó Petra, a XXI. Század Intézet vezető elemzője Rabok legyünk vagy szabadok? című könyvében ezekre a kérdésekre keresi a választ, Stefka István és Huth Gergely pedig ezeket a témákat feszegeti majd a Polbeat következő, június 12-i, csütörtöki nyilvános felvételén, melyre ezúttal is az R56 Gasztrosörözőben kerítünk sort. Természetesen nem némi, hanem sok aktualitással fűszerezve, mert a szabadságharcosok és hazaárulók vetélkedése - sajnálatosan - örök!