Pesti Srácok

Újabb szakaszon építenek ki műszaki határzárat

Újabb szakaszon építenek ki műszaki határzárat

A Mohácsi-szigeten tíz kilométernyi műszaki határzárat építenek, ezzel bezárják az eddigi kiskaput az illegális migránsok előtt. A terület eddig azért volt viszonylagosan átjárható az illegális bevándorlók számára, mert a Karapancsa iszapos, őslápos vidék. Itt eddig nem volt kerítés, mivel rendkívül nehéz és drága a kivitelezése.

Egy 2015-től meglévő kiskaput zárnak be az embercsempészek és az illegális migránsok előtt azzal, hogy megépítik a Mohácsi-szigeten az eddig hiányzó, mintegy tíz kilométernyi műszaki határzárszakaszt Hódunától a Dunáig – hívták fel a Magyar Nemzet figyelmét illetékes források. A kormányhatározatnak megfelelően a büntetés-végrehajtási szervezet megkezdte a már meglévő 165 kilométer hosszúságú biztonsági határzár megerősítését és az új határvédelmi rendszer kiépítését a hódunai szakaszon.

Hóduna Hercegszántóhoz tartozó tanya a szerb–magyar határ magyar oldalán. A határzár a tanya keleti oldaláig tart, onnan a Dunáig a kedvezőtlen geológiai viszonyok miatt eddig nem építették ki a kerítést. Hódunától a Dunáig már építik a biztonsági kerítést, ami a magyar, a szerb és a horvát határ találkozásánál, a folyónál ér majd véget.

A 2015-ös migránsinvázió során szeptember 15-ig a magyar–szerb zöldhatár lezárásáig, illetve a jogi és fizikai határzár létrehozásáig a Baranya megyéhez tartozó, Dunától keletre fekvő települések, Sárhát, Újmohács, Homorúd és Hóduna kevéssé voltak érintve a migrációs folyamatokban. A nehezen járható zöldhatár lápos, mocsaras vidék, amely nem vonzotta a migránsokat. A Mohácsi Újság szerint ezt követően hazánk déli határánál az embercsempészek – kikerülve a lezárt szakaszt – Horvátországon át csempészték a migránsokat Magyarországra 2015. október 18-ig, a magyar–horvát zöldhatár lezárásáig. A migránsok és az embercsempészek azonban új útvonalakat kerestek, így jött a képbe a magyar–szerb–horvát hármas határ térsége, ahol Hóduna, Újmohács, Homorúd, Dunafalva térségében azóta is gyakorlatilag naponta fognak el határsértőket. Ez az újabb migránshullám hatására csak tovább növekedett. Az illegális migránsok már Mohácson és a környező településeken is megjelentek, a helyzet tarthatatlanná vált. A kormány pedig lépett: a munkálatok fogvatartottak közreműködésével megkezdődtek.

PestiSracok facebook image

A magyar–szerb határszakaszon a meglévő 165 kilométeres kerítés első sorát egy úgynevezett hattyúnyak felhelyezésével erősítik meg. Ezeket pengés kerítéselemmel fedik, míg alsó felüket többsoros NATO-dróttal szerelik fel. A műszaki megoldások azt hivatottak megakadályozni, hogy az illegális migránsok létrával átmásszanak a kerítésen. A megerősítés része a határzár első sorának betonacél síkhálóval történő megerősítése, illetve a gyors telepítésű drótakadály (gyoda) cseréje és magasítása is; ezek elsődlegesen a kerítés átvágását akadályozzák meg. Ezzel egy időben a hódunai tíz kilométeres szakasz kiépítése is zajlik.

Forrás: Magyar Nemzet; Fotó: MTI/Kelemen Zoltán Gergely

Ajánljuk még

„Rákos daganat” – Simonyi András és a KGB-hez sorolt DIVSZ, avagy egy hálózati aranyifjú fantasztikus pályafutása

A Hálózat 2021 január 20.
Simonyi András ex-nagykövet különösen durva nyilatkozatot tett nemrégiben, amelyben „rákos daganatot” emlegetett. Pedig neki illene hallgatnia. Simonyi apja Dániában dolgozó „kereskedelmi tanácsos” volt a diktatúrában, a fiú nemzetközi iskolába járt, ahol remekül megtanult dánul és angolul. Bár egy kései interjú szerint már akkor rocker és lázadó volt, valójában hazatérve a KISZ-ben folytatta, elnyerte a támogatott fiataloknak járó AIESEC-ösztöndíjat, majd a Londonban megalapított, de a szovjetek által irányított DIVSZ munkatársa lett. Ma már tudjuk, hogy utóbbi a KGB alá tartozott. Ugyanitt dolgozott a mindig a talpára eső Fodros István vagy az az Elbert János, akit sokak szerint éppen a KGB tett el láb alól. Maga Simonyi tovább emelkedett, lázadóként az MSZMP-ben folytatta, a nyolcvanas években már az Állami Ifjúsági Bizottság „nemzetközi osztályának” vezetőjeként ment Bécsbe. Elképesztő, de rendszerszerű, hogy a NATO brüsszeli központja mellé akkreditált nagykövet lett belőle 1995-ben, hogy az szt-tiszt Medgyessy Péter miniszterelnökségének idejétől (2002) az egykori ősellenségnél, washingtoni nagykövetként folytassa. Érdekes, hogy van-e bizonyíték a beszervezettségére? Nem igazán, nem ettől volt a hálózat egyik megfutatott aranyifjúja.

Azt azért elismerte, hogy titkos úti jelentéseket írt – Vágó István külkeres kalandjai a droggal is kereskedő Medimpexnél

A Hálózat 2021 április 8.
Sokan meglepődtek akkor, amikor az addig szinte apolitikus szerepet játszó Vágó István pár éve a DK politikusa lett. Vágó akkoriban egy felmérés szerint az ország egyik legnépszerűbb emberének számított, nem véletlenül: tudatosan építették a karrierjét a rendszerváltás előtt és után. De honnan indult? Külkeresként. Vágó Istváné klasszikus hálózati karrier. Apja, Vágó György a rezsim ünnepelt nyelvtanára volt, Indiában és Afrikában is dolgozott, fia is sokat utazott, nyelveket tanult, külföldiekkel levelezett, majd vegyészmérnökként a Medimpex külkereskedője lett. Állítása szerint „csak” titkos úti jelentéseket írt, amelyekről azt sem tudta, hogy a belügybe vagy a külügyhöz kerültek. Ezen jót nevettünk Schiffer Andrással és Borvendég Zsuzsannával, akiknek elmeséltem Vágó kalandjait a Pesti TV ma esti (csütörtök, 22.00) adásában (A Hálózat). Róla és a többi hálózati, külkeres emberről, az elszabotált rendszerváltásról is elbeszélgettünk. De ebben a cikkben bemutatom, hogyan is lett Vágóból tévés, miután visszamondott egy állítólagos többéves mexikói kiküldetést.