Pesti Srácok

Ukrán menekültek tolják meg Bezzegrománia gazdaságának szekerét

Ukrán menekültek tolják meg Bezzegrománia gazdaságának szekerét

Több mint négyezer ukrán menekült dolgozik Romániában, az általuk alapított cégek száma pedig meghaladja a százötvenet; az ukrán állampolgárok tulajdonában levő cégek 20 százalékát az idén alapították – írta kedden a Maszol.ro kolozsvári magyar hírportál a Ziarul Financiar gazdasági lapra és a Confidas piackutató cég által összegyűjtött adatokra hivatkozva.

A háború kitörése óta Romániába érkezett több mint kétmillió ukrajnai menekült elsöprő többsége csak átutazott Románián, egy részük azonban hosszabb távú tartózkodást tervez. A bukaresti munkaügyi tárca adatai szerint jelenleg közel 6500 ukrán állampolgár dolgozik az országban, közülük 4300-an háborús menekültek. A legtöbb menekült a feldolgozóiparban, az építőiparban, a vendéglátóiparban, és kiskereskedelemben helyezkedett el. Vannak olyanok is, akik vállalkozóként próbálnak jövedelemhez jutni: július végéig 166 ukrán tulajdonban levő céget jegyeztek be Romániában, közülük 152-t a háború kitörése után. Ezek többsége az informatika, a szállítás, a kereskedelem, a tanácsadás és az építkezés területén működik.

Az ukrán tőke szerepe elhanyagolható a román gazdaságban: összesen 860 ukrán cég működik Romániában, ezek közel 20 százalékát idén jegyezték be. Másfelől az egyik legnagyobb román édességgyártó, a Kandia Dulce igazgatója, Dragos Militaru szerint a Romániába érkező háborús menekültek tömegei, ha kis mértékben is, de hozzájárultak a lakossági fogyasztás növekedéséhez, pénzt hoztak az országba. A Galac megyei mezőgazdasági vállalat társtulajdonosa, Daniel Ciuhureanu pedig úgy vélekedett: a romániai mezőgazdaság is profitált a szomszédban dúló háborúból, főleg az Ukrajnával szomszédos vidékeken. Heteken át napi húsz, zöldségfélékkel megrakott kamion indult útnak Romániából a háború sújtotta országba.

PestiSracok facebook image

– magyarázta a Maszol által idézett vállalkozó.

Forrás/fotó: MTI

Ajánljuk még

„Rákos daganat” – Simonyi András és a KGB-hez sorolt DIVSZ, avagy egy hálózati aranyifjú fantasztikus pályafutása

A Hálózat 2021 január 20.
Simonyi András ex-nagykövet különösen durva nyilatkozatot tett nemrégiben, amelyben „rákos daganatot” emlegetett. Pedig neki illene hallgatnia. Simonyi apja Dániában dolgozó „kereskedelmi tanácsos” volt a diktatúrában, a fiú nemzetközi iskolába járt, ahol remekül megtanult dánul és angolul. Bár egy kései interjú szerint már akkor rocker és lázadó volt, valójában hazatérve a KISZ-ben folytatta, elnyerte a támogatott fiataloknak járó AIESEC-ösztöndíjat, majd a Londonban megalapított, de a szovjetek által irányított DIVSZ munkatársa lett. Ma már tudjuk, hogy utóbbi a KGB alá tartozott. Ugyanitt dolgozott a mindig a talpára eső Fodros István vagy az az Elbert János, akit sokak szerint éppen a KGB tett el láb alól. Maga Simonyi tovább emelkedett, lázadóként az MSZMP-ben folytatta, a nyolcvanas években már az Állami Ifjúsági Bizottság „nemzetközi osztályának” vezetőjeként ment Bécsbe. Elképesztő, de rendszerszerű, hogy a NATO brüsszeli központja mellé akkreditált nagykövet lett belőle 1995-ben, hogy az szt-tiszt Medgyessy Péter miniszterelnökségének idejétől (2002) az egykori ősellenségnél, washingtoni nagykövetként folytassa. Érdekes, hogy van-e bizonyíték a beszervezettségére? Nem igazán, nem ettől volt a hálózat egyik megfutatott aranyifjúja.